Görög választások - Londoni elemzők: súlyos euróövezeti kockázat a görög távozás veszélye
Súlyos kockázatként jelent meg az euróövezeti gazdaság teljesítményét befolyásoló tényezők között annak a veszélye, hogy Görögország a belpolitikai válság következtében az idén távozhat a valutaunióból, és a piacok ezt a kockázatot egyelőre túl könnyedén kezelik - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai szerint a túlzott piaci derűlátás jelei közé tartozik, hogy a görög szuverén kötvények hozama jelenleg messze elmarad a 2012-ben mért szintektől, amikor Görögország euróövezeti távozásának lehetőségét a befektetők heveny kockázatnak tekintették.
Az euró hétfőn kilencéves mélypontra gyengült ugyan a dollárral szemben, ám ez sem elsősorban az előre hozott görögországi választások lehetséges kimenetelével kapcsolatos piaci félelmeket tükrözi, hanem azt a várakozást, hogy az eurójegybank (EKB) hamarosan mennyiségi enyhítési ciklusba kezd szuverén kötvények bevonásával - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a piac jelenlegi nyugalmára ad valamelyes magyarázatot, hogy nem teljesen bizonyos a választások esélyesének tekintett - a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető - Sziriza párt győzelme, és a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz is biztosította a befektetőket arról, hogy nem törekedne kifejezetten Görögország távozására az euróövezetből.
Emellett a legutóbbi görög válság óta végrehajtott pénzügyi intézkedések - például a pénzügyi mentőmechanizmusok kapacitásának bővítése - nyomán valószínűleg az euróövezet sem lenne annyira sebezhető egy ilyen fejleménytől, mint korábban.
A Capital Economics elemzői szerint azonban "elbizakodottság" lenne arra a következtetésre jutni, hogy Görögország bajai nem jelentenek veszélyt a valutaunióra. A ház szakértői kiemelik, hogy az előző euróövezeti válság is Görögországra korlátozódó, elszigetelt jelenségként kezdődött, mielőtt átterjedt volna más eurógazdaságokra.
A cég szerint ennek alapján "nem sok nyugalomra ad okot" az, hogy a mostani görögországi problémák még nem kezdtek járványszerűen terjedni.
A Capital Economics londoni közgazdászai szerint mindemellett az a tény, hogy a mostani görögországi válság a görög gazdaság teljesítményének jelentős javulása és a görög államháztartási hiány meredek csökkenése ellenére is kirobbant, arra figyelmezteti a többi, elvileg egészségesebb pénzügyi helyzetű eurógazdaságot, hogy ők sem immunisak a piaci félelmek esetleges kiújulására.
A ház szerint elsősorban a nagyon magas adósságrátákkal küszködő euróövezeti országok, például Portugália és Olaszország tűnnek a legsebezhetőbbnek.
Ráadásul távolról sem egyértelmű, hogy az elmúlt években megtett szakpolitikai intézkedések megfelelő mértékűnek bizonyulnának-e akár a görög távozás zökkenőmentes lebonyolítására, akár a többi eurógazdaságot érintő, kiújuló problémák kezelésére.
Nem csupán az a gond, hogy eddig nem lett tényleges próbának kitéve az EKB kötvényvásárlásainak hatóereje, de az is valószínűtlen, hogy az euróövezet pénzügyi mentőmechanizmusai elég nagyok egy olyan méretű eurógazdaság esetleges súlyos problémáinak kezelésére, mint Olaszország - hangsúlyozták hétfői helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szerint mindezek alapján - bár sok minden függ a január végi görög választások eredményétől - egyértelmű annak a kockázata, hogy a görög euróövezeti tagság jövőjével kapcsolatos, egyre növekvő bizonytalanság széleskörű negatív reálgazdasági és piaci hatásokat gyakorol az euróövezetre 2015-ben.
Más nagy londoni házak sem zárják ki Görögország idei távozását az euróövezetből, és azt sem, hogy a válság átterjed az eladósodott központi eurógazdaságokra is.
Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a kiújuló piaci bizonytalanságok járványhatásától nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország - a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság - lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor "legalább egy" tagállam elhagyja a valutauniót.
A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az a tény, hogy a görög választások előtti közvélemény-kutatásokat a Sziriza vezeti, megnöveli a "Grexit-forgatókönyv" idei megvalósulásának esélyét.
A "Greece" (Görögország) és az "exit" szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a City elemzői közössége gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból.
Ez a lehetőség hosszabb idő óta most először merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként egyszerre több londoni befektetési és elemzőcég prognózisaiban.
MTI
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai szerint a túlzott piaci derűlátás jelei közé tartozik, hogy a görög szuverén kötvények hozama jelenleg messze elmarad a 2012-ben mért szintektől, amikor Görögország euróövezeti távozásának lehetőségét a befektetők heveny kockázatnak tekintették.Az euró hétfőn kilencéves mélypontra gyengült ugyan a dollárral szemben, ám ez sem elsősorban az előre hozott görögországi választások lehetséges kimenetelével kapcsolatos piaci félelmeket tükrözi, hanem azt a várakozást, hogy az eurójegybank (EKB) hamarosan mennyiségi enyhítési ciklusba kezd szuverén kötvények bevonásával - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a piac jelenlegi nyugalmára ad valamelyes magyarázatot, hogy nem teljesen bizonyos a választások esélyesének tekintett - a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető - Sziriza párt győzelme, és a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz is biztosította a befektetőket arról, hogy nem törekedne kifejezetten Görögország távozására az euróövezetből.
Emellett a legutóbbi görög válság óta végrehajtott pénzügyi intézkedések - például a pénzügyi mentőmechanizmusok kapacitásának bővítése - nyomán valószínűleg az euróövezet sem lenne annyira sebezhető egy ilyen fejleménytől, mint korábban.
A Capital Economics elemzői szerint azonban "elbizakodottság" lenne arra a következtetésre jutni, hogy Görögország bajai nem jelentenek veszélyt a valutaunióra. A ház szakértői kiemelik, hogy az előző euróövezeti válság is Görögországra korlátozódó, elszigetelt jelenségként kezdődött, mielőtt átterjedt volna más eurógazdaságokra.
A cég szerint ennek alapján "nem sok nyugalomra ad okot" az, hogy a mostani görögországi problémák még nem kezdtek járványszerűen terjedni.
A Capital Economics londoni közgazdászai szerint mindemellett az a tény, hogy a mostani görögországi válság a görög gazdaság teljesítményének jelentős javulása és a görög államháztartási hiány meredek csökkenése ellenére is kirobbant, arra figyelmezteti a többi, elvileg egészségesebb pénzügyi helyzetű eurógazdaságot, hogy ők sem immunisak a piaci félelmek esetleges kiújulására.
A ház szerint elsősorban a nagyon magas adósságrátákkal küszködő euróövezeti országok, például Portugália és Olaszország tűnnek a legsebezhetőbbnek.
Ráadásul távolról sem egyértelmű, hogy az elmúlt években megtett szakpolitikai intézkedések megfelelő mértékűnek bizonyulnának-e akár a görög távozás zökkenőmentes lebonyolítására, akár a többi eurógazdaságot érintő, kiújuló problémák kezelésére.
Nem csupán az a gond, hogy eddig nem lett tényleges próbának kitéve az EKB kötvényvásárlásainak hatóereje, de az is valószínűtlen, hogy az euróövezet pénzügyi mentőmechanizmusai elég nagyok egy olyan méretű eurógazdaság esetleges súlyos problémáinak kezelésére, mint Olaszország - hangsúlyozták hétfői helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szerint mindezek alapján - bár sok minden függ a január végi görög választások eredményétől - egyértelmű annak a kockázata, hogy a görög euróövezeti tagság jövőjével kapcsolatos, egyre növekvő bizonytalanság széleskörű negatív reálgazdasági és piaci hatásokat gyakorol az euróövezetre 2015-ben.
Más nagy londoni házak sem zárják ki Görögország idei távozását az euróövezetből, és azt sem, hogy a válság átterjed az eladósodott központi eurógazdaságokra is.
Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a kiújuló piaci bizonytalanságok járványhatásától nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország - a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság - lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor "legalább egy" tagállam elhagyja a valutauniót.
A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az a tény, hogy a görög választások előtti közvélemény-kutatásokat a Sziriza vezeti, megnöveli a "Grexit-forgatókönyv" idei megvalósulásának esélyét.
A "Greece" (Görögország) és az "exit" szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a City elemzői közössége gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból.
Ez a lehetőség hosszabb idő óta most először merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként egyszerre több londoni befektetési és elemzőcég prognózisaiban.
MTI
Hozzászólások