WWF: a környezetre és az egészségre is veszélyes a szénbányászat
A lignit és a szén bányászata, illetve tüzelése ellentétes az éghajlatvédelmi célokkal, egyben rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét - hívja fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi képviselete, mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több településen ismét előkészítik a lignit bányászatát.
A szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Sajókápolna példáját idézi, ahol már meg is kezdődött a barnaszén külszíni fejtése. A WWF Magyarország saját méréseire hivatkozik, amely szerint a környezeti hatástanulmányban szereplő 3,2-3,6 százalék kéntartalommal szemben a helyszínen vett szénminta kéntartalma majdnem a duplája, 5,87 százalék.
Ez megerősíti, hogy a lakossági lignittüzelés jelentős kén-dioxid szennyezést okoz, és növeli az egészségügyi kockázatokat - mutatnak rá a közleményben. Hozzáteszik: az akkreditált vizsgálatok kimutatták, hogy a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, 96 milligramm kilogrammonként. Ez a mérgező elem mind a füstgáz szilárd részecskéivel, mind a hátramaradt hamuval környezetszennyezést és egészségkárosodást okozhat - emelik ki.
A WWF Magyarország információi szerint további két helyszínen tervezik a gyenge minőségű, alacsony fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag bányászatát: Múcsonyban és Szendrőn. A zöld szervezet szerint itt tartani kell attól, hogy a külszíni bányászat során az ivóvízkészletek is sérülnek, hiszen az Aggteleki-karszt több település számára szolgáltat ivóvizet, miközben a karsztvízbázisok nagyon érzékenyek.
Az egyik lignitbánya az aggteleki barlangok szomszédságában nyílt volna, amely az ország egyetlen természeti Világörökség helyszíne. A bánya nyitását az UNESCO Világörökség Szakbizottság sem támogatja - hangsúlyozza a WWF Magyarország, hozzátéve: a bánya engedélyeztetési folyamatát 2015 júliusában sikerült ugyan megakasztani, de a veszély nem hárult el véglegesen.
MTI
A szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Sajókápolna példáját idézi, ahol már meg is kezdődött a barnaszén külszíni fejtése. A WWF Magyarország saját méréseire hivatkozik, amely szerint a környezeti hatástanulmányban szereplő 3,2-3,6 százalék kéntartalommal szemben a helyszínen vett szénminta kéntartalma majdnem a duplája, 5,87 százalék.
Ez megerősíti, hogy a lakossági lignittüzelés jelentős kén-dioxid szennyezést okoz, és növeli az egészségügyi kockázatokat - mutatnak rá a közleményben. Hozzáteszik: az akkreditált vizsgálatok kimutatták, hogy a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, 96 milligramm kilogrammonként. Ez a mérgező elem mind a füstgáz szilárd részecskéivel, mind a hátramaradt hamuval környezetszennyezést és egészségkárosodást okozhat - emelik ki.A WWF Magyarország információi szerint további két helyszínen tervezik a gyenge minőségű, alacsony fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag bányászatát: Múcsonyban és Szendrőn. A zöld szervezet szerint itt tartani kell attól, hogy a külszíni bányászat során az ivóvízkészletek is sérülnek, hiszen az Aggteleki-karszt több település számára szolgáltat ivóvizet, miközben a karsztvízbázisok nagyon érzékenyek.
Az egyik lignitbánya az aggteleki barlangok szomszédságában nyílt volna, amely az ország egyetlen természeti Világörökség helyszíne. A bánya nyitását az UNESCO Világörökség Szakbizottság sem támogatja - hangsúlyozza a WWF Magyarország, hozzátéve: a bánya engedélyeztetési folyamatát 2015 júliusában sikerült ugyan megakasztani, de a veszély nem hárult el véglegesen.
MTI
Hozzászólások