Horvát újság a magyarországi ügynökakták megnyitásáról
"Csapás a besúgókra: minden családban áruló" címmel közölt cikket kedden a Vecernji List című horvát napilap arról, hogy Magyar Péter miniszterelnök a kommunista múlttal való szembenézés jegyében nyilvánosságra hozza a vasfüggöny időszakában működő magyar állambiztonsági szolgálatok iratait.
A szerző kiemelte, hogy az intézkedés mintegy 50-60 ezer, az egykori állambiztonsági dokumentumokban szereplő embert érinthet. Hozzátette: történészek becslése szerint az érintettek mintegy tíz százaléka még életben van.
Az újság emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament szeptemberben elsöprő többséggel fogadta el az állambiztonsági iratok szélesebb körű hozzáférhetőségét biztosító törvényt.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatalát szimbolikus időpontra, november 4-re, az 1956-os forradalom szovjet leverésének évfordulójára időzítették.
A horvát napilap rámutatott: Magyarországon 1945 és 1989 között kiterjedt besúgóhálózat működött, amelynek tagjai gyakran saját családtagjaikról, barátaikról és munkatársaikról is jelentettek. A cikk szerzője úgy vélte, hogy az 1989-es magyarországi rendszerváltás békés és fokozatos jellege elegendő időt biztosított az akkori hatalomnak a kompromittáló állambiztonsági dokumentumok eltüntetésére.
A lap arra is emlékeztetett, hogy míg Németországban már 1992-ben, Csehországban 2003-ban, Lettországban pedig 2018-ban hozzáférhetővé tették az egykori állambiztonsági iratokat, Magyarországon erre több mint három évtizeddel a rendszerváltás után kerül sor.
A Vecernji List idézte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, aki szerint egy demokratikus társadalomnak joga van megismerni saját múltját. Az írásban megszólaltatták Papp István történészt is, aki úgy értékelte: a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával Magyarország a volt keleti blokk egyik legátláthatóbb országává válhat ezen a területen. A cikkben ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az iratok megnyitása súlyos személyes és családi konfliktusokat idézhet elő.
A szerző a magyarországi intézkedés kapcsán megemlítette azt a németországi kezdeményezést is, amely lehetővé tette a családok számára, hogy utánanézzenek hozzátartozóik esetleges náci párttagságának vagy SS-múltjának. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a két intézkedés jellegében lényegesen különbözik egymástól. Úgy vélte: az ilyen lépések azt mutatják, hogy Európában még mindig vannak lezáratlan történelmi kérdések, amelyek rendezéséhez a múlt feltárása fontos előrelépést jelenthet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások