NMHH-kutatás: a gyakori tiktokozás ronthatja az álhírfelismerési készségeinket

Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket - olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, amelynek részleteit kedden közölték az MTI-vel.Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint kérdőíves felmérések és interjúk alapján azt vizsgálták, hogy a 13-25 éves fiatalokat mennyire befolyásolhatják a TikTok-tartalmak, mennyiben képesek a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában. A megkérdezett fiatalok többsége a YouTube közösségi platform használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek.


Az NMHH onlineplatformok.hu honlapján közzétett kutatás alapján megállapították, hogy a válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés, míg a TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek. Ennek ellenére a közösségimédia-platformok közül általánosságban ez utóbbi közösségi oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból, és a legtöbbjük egy nap két óránál hosszabb időt is eltölt rajta.


A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot, és másfélszer annyi nő napi két óránál többet, mint amennyi férfi.

A kutatás vizsgálta a fiatalok álhírfelismerési képességét: a legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.


A résztvevőknek konkrét, a TikTokon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak. A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében más tényezők is szerepet játszanak: például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.


Egy politikusról szóló hamis videó esetén például fontos, mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel - írták. A kutatás eredményei szerint a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg szüleik iskolai végzettségével is: általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat.


A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat. A TikTokon megjelenő, vásárlásra ösztönző tartalmak kapcsán a válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolt terméket ezek hatására, vagyis a fiatalok jelentős része nem érzi magát közvetlenül kitettnek ezen marketingcélú tartalmaknak.


Ebben annak is szerepe lehet, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó részének feltételezhetően nincs saját jövedelme, amelyet szabadon elkölthetne - fűzték hozzá. Úgy fogalmaztak, hogy a TikTok megítélése többdimenziós és ellentmondásos: a kutatás során készített interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, mert egyszerűen böngészhetnek rajta rövid, gyorsan fogyasztható videókat, sokan közülük ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.


A tanulmány eredményei is rámutatnak a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztésének jelentőségére, valamint arra, mennyire fontos a fiatalokat időben megismertetni a közösségi média működésével és felvértezni a megfelelő digitális készségekkel, például a valótlan tartalmak kiszűrése érdekében.
Ebben a jó szülői mintaadáson túl a közoktatásnak is fontos szerepe lehet, az NMHH ezért rendszeresen szervez a témában workshopokat és képzéseket, szülőknek és tanároknak egyaránt - áll a közleményben.


A kutatásról további információk: https://onlineplatformok.hu/cikk/a-fiatalok-mediatudatossaga-a-tiktok-videok-tukreben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

TAKARODÓ

TAKARODÓ

Takarodót fújtunk az online-csalóknak.

Tőrbe csalt rajongó

Tőrbe csalt rajongó

Egy csaló világhírű énekesnek adta ki magát, és több millió forinttal károsította meg Fejér vármegyei áldozatát.

Egy kaptafára

Egy kaptafára

Így, vagy úgy, de személyes és banki adatainkat és persze a pénzünket akarják megszerezni a kíberbűnözők.

Internetes történetek, amelyekből jó horrorfilm lehetne

Internetes történetek, amelyekből jó horrorfilm lehetne

A Redditen gyűjtötték össze a legrémisztőbb sztorikat.

Az internet legnagyobb megoldatlan rejtélyei

Az internet legnagyobb megoldatlan rejtélyei

Hat dolog, amire máig nincs magyarázat.

A legfurcsább Instagram fiókok, amiket rengetegen követnek

A legfurcsább Instagram fiókok, amiket rengetegen követnek

Többek között kitömött állatok és lefejezett Barbie is vonzza az emberek a közösségi médiában.

Rettenetes városi legendák őrületről és öngyilkosságról

Rettenetes városi legendák őrületről és öngyilkosságról

A frászt hozzák az emberre az interneten keringő történetek, képek és videók.

Rémisztő internetes történetek

Rémisztő internetes történetek

Hátborzongató sztorik, amelyeket könnyű lenne elhinni.

Ezeket a dolgokat azonnal törölnöd kellene a Facebook-odról!

Ezeket a dolgokat azonnal törölnöd kellene a Facebook-odról!

Ha nem akarod, hogy visszaéljenek a személyes adataiddal, akkor töröld az alábbi tíz dolgot a közösségi oldaladról!

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő egy kutatás szerint

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő egy kutatás szerint

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő, naponta átlagosan 1,8 órát töltenek ezeken az internetes felületeken - derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, amely a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a fiatalabb, Y és Z generáció, a 16-37

http://ujhazak.com