Áder János a fosszilis és megújuló energiaforrásokról beszélgetett új podcastjában

A fosszilis és megújuló energiaforrásokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.Áder János emlékeztetett: a két héttel ezelőtti adásban az energiaellátás kapcsán arról beszéltek, nem lehet csak a megújuló energiaforrásokra alapozni az ellátásbiztonságot, szükség van "alaperőművekre", a klímacélok teljesítéséhez pedig nélkülözhetetlenek az atomerőművek. A mostani adásban az energiaellátás problémáját a fosszilis és megújuló energia szempontjából vizsgálják.
    

Áder János a műsorban elmondta, egy évvel ezelőtt, június 24-én mérték az addigi időszak rendszerterhelési csúcsát Magyarországon, akkor 6940 megawatt volt a fogyasztás. Ennek 37 százaléka import volt, több mint 40 százaléka a paksi atomerőműből származott, 25 százaléka gázerőművekből, több mint 10 százaléka a mátrai hőerőműből.


Azon a napon a 320 megawatt szélerőművi kapacitásból 59 megawatt, az 1600 megawatt naperőművi kapacitásból 158 megawatt jutott el a fogyasztókhoz, tehát a beépített szél- és naperőművi kapacitásnak csak 11 százaléka állt aznap rendelkezésre - ismertette Áder János. Kiemelte: ez is azt mutatja, hogy hiába növeljük a megújuló erőművek kapacitását, csak a beépített kapacitás töredékét tudjuk megszerezni, és azt is nagy ingadozással, vagyis szükség van alaperőművekre az ellátásbiztonság garantálásához.
    

Hárfás Zsolt ehhez hozzátette: idén január 25-én újabb történelmi csúcs következett be, 7400 megawatt volt a fogyasztás, amiből 2800 megawatt volt import, ami a szakértő szerint súlyos ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági kérdés is. Az új rendszerterhelési csúcs idején - 17 óra 15 perckor - a naperőművek nulla megawattot termeltek, a 325 megawatt szélerőművi kapacitásból pedig kevesebb mint 100 megawatt származott, vagyis a szakértő szerint a nap- és szélerőművekkel nem lehet az ellátásbiztonságot garantálni, időjárás-függésük miatt tartalékkapacitásokra van szükség - mutatott rá.
    

Szólt arról is, hogy amikor a megújulók sokat termelnek, de a rendszerterhelés alacsony, egyre gyakrabban "kérik meg" a Paksi Atomerőművet, hogy csökkentse termelését, ez azonban "nem egyszerű feladat" az atomerőműnél. Áder János ehhez kapcsolódva arról beszélt, a termelési és fogyasztási kilengések miatt szükség van a gázerőművekre, amelyekben sokkal könnyebben és kevesebb kockázattal lehet növelni vagy csökkenteni a termelést, és így a hálózatban tartani a nap- és szélerőművek által megtermelt árammennyiséget. Hárfás Zsolt megjegyezte: ahhoz, hogy újabb naperőműveket lehessen a hálózatba integrálni, szükség van nagymértékű hálózatfejlesztésekre is.
    

Áder János ismertette Németország példáját, amely úgy döntött, bezárja az atomerőműveit, de ennek a döntésnek a következményeként csökkent az ellátásbiztonság, nőtt viszont a szénerőművek kapacitása és így a kibocsátása is, ami akadályozza a klímacélok teljesítését. Hárfás Zsolt szólt arról is, a szénerőmű szén-dioxid-kibocsátása az erőmű teljes életciklusában 820 gramm kilowattóránként, a gázerőműnél ez 490 gramm, vagyis klímavédelmi szempontból előnyösebb a gázerőmű, mint a szénerőmű. Úgy vélte, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellé a legjobb "szabályozó kapacitás" a gázerőmű.
    

Áder János felhívta a figyelmet arra, nem mindegy, hogy amerikai palagázról, vagy orosz, kazah, vagy nigériai gázmezőről származó gázról van szó. Mint mondta, a palagáz kitermelése költségesebb, metánkibocsátása nagyobb és a kitermelésnél használt vegyszerek hatása nem ismert, vagyis összességében a klíma szempontjából kedvezőtlenebb. Hárfás Zsolt ehhez kapcsolódva megjegyezte, az amerikai palagáz Európába szállítása háromszor-ötször nagyobb "karbonlábnyommal" bír, mint a csővezetéken érkező orosz gázé.
    

Áder János ismertette az amerikai LNG-szövetség közgyűlésén elhangzottakat, amelyek szerint az amerikai palagázexport már le van kötve, új kapacitások kiépítése hat-nyolc évbe telik és még így sem tudnák, csak a teljes, Európa által vásárolt orosz gázt kiváltani, csak annak egyharmadát. Áder János kérdésére, hogy készült-e tanulmány arról, leválhat-e Európa az orosz gázról, s ha igen, mennyi idő alatt, milyen áron, Hárfás Zsolt azt mondta, nem készült ilyen tanulmány.
    

Hozzátette: jelenleg is drámai villany- és gázárak vannak Európában, a további Oroszország elleni szankciók drámai következményekkel járnának. Megjegyezte: az Európai Unió szankciókról beszél, de nem mutat valós alternatívát, "mert az nem létezik". Áder János úgy összegezte a két beszélgetést, hogy az energiaellátás tekintetében két lábbal a földön kell állni.
    

"Ne vágyaink, ideológiák, illúziók határozzák meg a gondolkodásunkat", hanem a műszaki realitások, a technológia- és klímarealitások, az ár realitásai - fogalmazott. Megjegyezte: Magyarország ezt teszi, amikor az atomerőművi termelés mellett kardoskodik, és azt mondja, szükség van kiegészítő gázerőművekre, miközben jelentősen bővíti naperőművi kapacitásait, bár tudja, hogy a kapacitásnak az időjárás miatt csak egy része jut el megtermelt áramként a fogyasztókhoz.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A Forest and Whale búzahéjból készült ehető éthordó dobozokat dob piacra

A Forest and Whale búzahéjból készült ehető éthordó dobozokat dob piacra

A szingapúri székhelyű Forest and Whale tervezőstúdió Reuse nevű terméke egy éthordó, amelyet az étel elfogyasztása után meg lehet enni vagy komposztálni. A stúdiót Gustavo Maggio és Wendy Chua alapította, és céljuk az egyszer használatos műanyagok alternatíváinak felfedezése és elérhetővé tétele.

Tobia Zambotti több mint 10.000 használt arcmaszkkal tömte ki a Couch-19 kanapét

Tobia Zambotti több mint 10.000 használt arcmaszkkal tömte ki a Couch-19 kanapét

Tobia Zambotti olasz tervező eldobott egyszer használatos arcmaszkokkal töltötte meg a Couch-19 kanapéhoz átlátszó borítását, hogy felhívja a figyelmet a koronavírus-járvány okozta műanyag hulladék rohamos megemelkedésére.

Január 1-től új benzin van minden benzinkúton. Az új E10 üzemanyag sok autó motorját károsítja. Megmutatjuk, hogy melyik autó van veszélyben és mi a megoldás!

Január 1-től új benzin van minden benzinkúton. Az új E10 üzemanyag sok autó motorját károsítja. Megmutatjuk, hogy melyik autó van veszélyben és mi a megoldás!

2020. január 1-től a környezetvédelem nevében már nem 5%, hanem 10% lett a bioetanol komponens minden benzinkúton a 95-ös és 98-as oktánszámú benzinekben. A keverési százalék megváltoztatásával sokkal kevesebb fosszilis, nem megújuló energiahordozó szükséges az üzemanyag előállításához.

Fiatal klímaaktivisták, akikről nem esik annyi szó, mint Greta Thunbergről

Fiatal klímaaktivisták, akikről nem esik annyi szó, mint Greta Thunbergről

A Föld egészséges jövőjéért küzd Mari Copeny, Xiye Bastida és Autumn Peltier.

Újjászületett a kihalt erdő, ahova kétmillió fát ültettek

Újjászületett a kihalt erdő, ahova kétmillió fát ültettek

A híres brazil fotós, Sebastião Salgado és felesége mentette meg a pusztulásnak indult esőerdőt.

Nyugtalanító dolgok derültek ki a Földről

Nyugtalanító dolgok derültek ki a Földről

Hét érdekesség, amire 2018-ban jöttek rá a tudósok.

Hétköznapi műanyagok, amiket mellőznünk kellene

Hétköznapi műanyagok, amiket mellőznünk kellene

Teljesen feleslegesen használjuk a nehezen lebomló hulladékokat, miket könnyen helyettesíthetnénk környezetbarát megoldásokkal.

Óvjuk vizeinket!

Óvjuk vizeinket!

A globális környezeti problémák mindegyike súlyos kihatással lehet az emberiség jövőjére nézve, ám mind közül talán az édesvízi készleteink megcsappanása és minőségük romlása a leginkább fenyegető. A ...

A napenergia csúnyán kiüti a piszkos technológiákat

A napenergia csúnyán kiüti a piszkos technológiákat

A befektetők belehabarodtak a megújuló energiákba, amelyek hamarosan olcsóbban is lesznek , mint a környezetszennyező szén és olaj. A Bloomberg gazdasági lap számolt be arról, hogy 2015-ben a megúj...

3000 darab metró kocsi süllyedt el az óceánban

3000 darab metró kocsi süllyedt el az óceánban

A cím alapján az évezred balesete lenne, de a hír igaz és mégsem történt semmilyen katasztrófa. New York-i közlekedési cég eddig összesen 3000 darab metró kocsit dobott az óceánba. Most meg azt gond...

http://ujhazak.com