Nyugtalanító dolgok derültek ki a Földről

Hét érdekesség, amire 2018-ban jöttek rá a tudósok.Az emberiség legalább ötven éve tudja, hogy mennyire fontos a természet kincseinek megóvása, a környezetszennyezés megállítása, ám 2018-ban világosan kiderült, hogy nem végzünk túl jó munkát, hiszen a klímaváltozás soha korábban nem látott méreteket öltött, a bolygó fuldoklik a műanyagban, a fajok pedig egyre nagyobb mértékben pusztulnak.

A 2018-as kutatások során hét olyan tény is napvilágra került, ami nyugtalanító képet fest a Föld jelenlegi állapotáról.

Kihalnak fajok, de újak is megjelennek: A WWF statisztikáiból ijesztő dolog derült ki a különböző gerinces állatfajokról (emlősök, madarak, hüllők, halak, kétéltűek), ugyanis az egyedszámuk hatvan százalékkal csökkent. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan újabb és újabb fajokat fedeznek fel a szakemberek. Tavaly például Madagaszkáron találtak egy korábban nem ismert békafajt.

A kutatók arra is egyre több bizonyítékot találnak, hogy az emberek környezetre gyakorolt hatása mennyire nagy hatást gyakorol a különböző állatpopulációkra is. Ausztrál tudósok például arra jöttek rá a vizsgálatuk során, hogy a tengeri teknősfaj esetében a nőstények újszülöttjeinek egyed száma most már 116:1 arányban üti a hímekét.

A szakemberek szerint ennek oka az, hogy a környezet hőmérséklete alapvetően befolyásolja a tojásban fejlődő utódok nemét, tehát valószínű, hogy a globális felmelegedés miatt jelennek meg olyan látványos anomáliák, amilyenek a tengeri teknősfaj esetében is.

A műanyag még sokkal rosszabb, mint hittük: Tavaly április elején egy vemhes ámbráscet vetődött partra Szardínia szigeténél. Az állat gyomrában húsz kiló műanyagot találtak, ami emésztőrendszeri sokkot okozott.

Márciusban a Fülöp-szigeteknél jelent meg egy fiatal Cuvier-féle csőrőscetre, aminek halálát ugyancsak a lenyelt műanyag okozta. Esetében közel negyven kiló műanyag került a szervezetébe. A kutatások szerint évente a gízai piramis méretének megfelelő mennyiségű műanyaghulladék kerül a tengerekbe, óceánokba, ezzel leírhatatlan károkat okozva a helyi élővilágban.

Az is kiderült, hogy a kidobott műanyagnak átlagosan csak kilenc százalékát hasznosítjuk újra, ami rémisztően alacsony szám.

Riasztó mennyiségben pusztulnak a békák: 2018 márciusában publikálták azt a kutatási eredményt, amiből kiderült, hogy ijesztő mértékben pusztulnak világszerte a békák és az egyéb kétéltűek. A tömeges halálozás oka a Batrachochytrium dendrobatidis nevű kitridgomba fertőzése, ami az állatok bőrén megjelenve szétterjed, és mintegy belülről emészti fel a kétéltűeket.

A betegség brutális méretű pusztítást végzett az elmúlt ötven évben, és mintegy 90 békafajt sodort a kihalás szélére, 124 faj esetében pedig az egyed szám kilencven százalékával végzett. A korábban soha nem látott méretű járvány legfőbb oka a békák kereskedelmi célú értékesítése, ami során az állatokat kiemelik a természetes élőhelyükről és összeeresztik a különböző fajokat, aminek beláthatatlan következményei lesznek.

Jogunk van az élhető környezethez: 2018-ban több olyan bírósági ügyről is hallhattunk, amelyek esetében az emberek ipari cégeket pereltek be az általuk okozott környezeti károk miatt. Az egyik ügyben fiatalok perelték be az amerikai szövetségi kormányzatot, amiért anyagi haszon reményében engedélyt adtak arra, hogy egyes területeken fosszilis tüzelőanyagokat bányásszanak, ami bizonyítottan hozzájárult a globális felmelegedéshez.

Egy másik persorozat esetében városok, kormányok és helyi önkormányzatok szálltak szembe bizonyos olajtársaságokkal, mert azok tevékenysége miatt, a klímaváltozás következményeként, megemelkedett a tengerszint, ami veszélybe sodorta az adott terület lakosságának életét.

Valószínűleg minden évben egyre több hasonló pereskedésre számíthatunk, ezek pedig olyan olyan alapvető kérdéseket vetnek fel, mint például azt, hogy mennyire van jogunk egy élhető, biztonságos bolygóhoz.A klímaváltozás aggasztóbb, mint gondoltuk: A legújabb kutatások elég gyászos jövőképet vizionálnak, ugyanis a szakemberek szerint a következő évszázad elején a Föld átlaghőmérséklete 4 fokot emelkedik a mostanihoz képest, ez pedig rettenetes következményekkel lesz a környezetre és az emberiségre.

A XXII. században az emberiségnek egy sor természeti katasztrófával, árvizekkel, járványokkal és az éhínséggel kell majd szembenéznie. Habár a rémisztő jóslatok hatására sok kezdeményezés született a klímaváltozás elleni harc jegyében, köztük Greta Thunberg #FridaysForFuture mozgalma, mégis több jelentős ország döntéshozói, például az USA kormánya, egyszerűen nem hajlandóak tudomásul venni a veszélyről.

Tíz évünk van rá, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát: Az ENSZ azzal a céllal hozta létre a 2015-ös klímaegyezményt, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest. 2018-ban kiderült, hogy annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, 2030-ra a mai szint felére kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az egész világon, 2050-re pedig el kellene érni, hogy teljesen megszűnjön a káros anyagok légkörbe jutása.

A jelenlegi helyzet nem ad okot a reményre, ugyanis tavaly rekordot döntött az éves szén-dioxid-kibocsátás szintje, ráadásul az emberiség évről évre egyre több energiát fogyaszt világszerte.

Az élet szó szerint nehéz: 2018-ban a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mennyit mutatna a mérleg, ha ráállítanák a világ összes élőlényét, a baktériumoktól kezdve az embereken át a növényekig.

Az eredményekből kiderült, hogy a bolygón élő baktériumok összessége 1100-szor annyit nyom, mint az emberiség együttvéve. A kutatók elkeserítő tényekre is rájöttek a vizsgálat során, ugyanis kiderült, hogy napjainkban hetedannyi szárazföldi emlősállat él a Földön, mint akkor, amikor az emberek még nem kezdtek ipari tevékenységekbe.

(Forrás: divany.hu)