Áder János: a jövővel összefüggő alapvető kérdés, hogy alakíthatjuk vagy alkalmazkodnunk kell hozzá

Az emberiség előre látható és így tervezhető, alakítható jövőjének lehetőségéről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Rab Árpád jövőkutatóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa kifejtette: nem egy fix jövőről mondják meg előre milyen lesz, hanem megvizsgálják, hogy a jelenben hozott különböző döntéseknek, forgatókönyveknek milyen következményei lehetnek, majd "visszajönnek a jelenbe" és megpróbálják úgy alakítani, hogy a jövőben a jó forgatókönyvek érvényesüljenek.
    

Lehet-e korábbi tendenciákat elemezve, például a munkaerőpiac alakulásáról, vagy a demográfiai folyamatokról, következtetésekre jutni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy öt, vagy tíz év múlva milyen következményekre lehet számítani - vetette fel Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke. A múltból valóban nagyon sokat tanulhatunk és meg kell becsülnünk ezt a tudást - erősítette meg a kutató a felvetést, hozzátéve, hogy több iparág rengeteg adatát elemzi, amivel az a célja, hogy feltérképezze, milyen kihívások állnak előttünk és hogyan lehet azokat megoldani.
    

Ha az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tíz éven belül megnövekszik a nyári átlaghőmérséklet és a lakosság 25 százaléka 65 év feletti, akkor már most fejleszteni kell olyan technológiákat, amelyek majd az időslétet segítik - mondta példaként. Ez egy reális opció - tette hozzá Áder János egy 15 éve a Kárpát-medence klímaváltozásáról szóló tanulmányra utalva, amelyben kifejtették, ezen a területen hamarabb érzékelhetőbb lesz a klímaváltozás és az extrémitásai is erősebbek lesznek, mint Európa más részein.
    

Ehhez kell idejében alkalmazkodni - fűzte tovább a gondolatot a kutató, aki hozzátette, erre az egyik válasz, hogy a mediterrán klímát kedvelő növényeket kell termeszteni. Alapkérdés, hogy miközben az emberiség létszáma nő, a Föld erőforrásai pedig végesek, mégis úgy bánunk erőforrásainkkal, a földdel, levegővel, vízzel, ásványi anyagokkal, mintha azok korlátlanul rendelkezésre állnának - jegyezte meg Áder János.
    

A kiútkeresés ebből a helyzetből az egyik legnagyobb dilemmája jelenleg az emberiségnek - hívta fel a figyelmet Rab Árpád. Egy zárt rendszerben élve a Föld nevű bolygón ma már nem folytatható, ami a korábbi technológiai fejlődések eredményeképpen bőségesen kiszolgálta a fogyasztói társadalmat. Ma egyetlen kiút van, tette hozzá, a "befelé fejlődés" azaz a hatékonyság erősítése. Az internet, vagy az okostelefon ebben segítenek, mert úgy lehetünk egymással kapcsolatban, hogy nem pazaroljuk az erőforrásainkat.
    

Kitértek arra is, amit a kutató korábbi előadásaiban úgy említett, hogy "elvesztettük a katedrálisépítő képességinket". Ez annyit tesz, hogy aki a múltban katedrálisépítésbe kezdett, aligha bízhatott abban, hogy láthatja majd életében a kész, felépült művet, mégis nekilátott az építkezésnek. Ezzel szemben sokkal inkább jellemzőbb, hogy a ma, vagy a holnap problémáit igyekszünk megoldani, de a holnaputánra már nem gondolunk.
    

Áder János technológiai önhittségnek nevezte azt a magatartást, hogy minden kor arra számít, hogy majd meglesz az a technológia is, amely orvosolja az előzőek okozta károkat. A kutató hozzátette: az egy öngerjesztő folyamat, ha valamit önmagával oldunk meg. Ennek az a veszélye, hogy pazarló módon majd mindenből többet kell használni.
    

Rab Árpád szerint az a helyes irány, ha a technológiát arra használjuk, hogy megosszuk az erőforrásainkat. Példaként a parkolás modelljét hozta fel, ami megosztható úgy, hogy ameddig ő dolgozik, kiadja a helyet másnak és így ketten használnak egy parkolóhelyet. Másik példaként modernkori kalákának nevezte, amikor idegenek is segíthetik egymást. Nem kell annyi autó, mert az autómegosztó szolgáltatások segítségével valaki más elvisz - magyarázta.
    

A jövővel kapcsolatos alapvető kérdés, hogy alakíthatjuk-e a jövőt, vagy alkalmazkodnunk kell hozzá - vetette fel Áder János. A jövőkutató szerint mindenképp alakíthatjuk, de alkalmazkodnunk is kell. Az a jó, ha az alkalmazkodás képessége belső motivációból fakad és nem ránk kényszeríti egy szabályozás. A gyorsan változó világ amúgy is több alkalmazkodást követel, figyelmeztet a kutató, de ne felejtsük el, hívta fel a figyelmet, hogy "mi alakítjuk a jövőt, az nincs egy kőtáblára írva". Az és úgy fog történni, ahogy viselkedünk, mert életünk apróbb-nagyobb döntései összegződnek - fogalmazott Rab Árpád.
    

Áder János podcastja végén bejelentette, hogy a következő alkalommal is Rab Árpád lesz a beszélgetőtársa. Azt a műsort teljes egészében a mesterséges intelligencia témájának szánják.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A Forest and Whale búzahéjból készült ehető éthordó dobozokat dob piacra

A Forest and Whale búzahéjból készült ehető éthordó dobozokat dob piacra

A szingapúri székhelyű Forest and Whale tervezőstúdió Reuse nevű terméke egy éthordó, amelyet az étel elfogyasztása után meg lehet enni vagy komposztálni. A stúdiót Gustavo Maggio és Wendy Chua alapította, és céljuk az egyszer használatos műanyagok alternatíváinak felfedezése és elérhetővé tétele.

Tobia Zambotti több mint 10.000 használt arcmaszkkal tömte ki a Couch-19 kanapét

Tobia Zambotti több mint 10.000 használt arcmaszkkal tömte ki a Couch-19 kanapét

Tobia Zambotti olasz tervező eldobott egyszer használatos arcmaszkokkal töltötte meg a Couch-19 kanapéhoz átlátszó borítását, hogy felhívja a figyelmet a koronavírus-járvány okozta műanyag hulladék rohamos megemelkedésére.

Január 1-től új benzin van minden benzinkúton. Az új E10 üzemanyag sok autó motorját károsítja. Megmutatjuk, hogy melyik autó van veszélyben és mi a megoldás!

Január 1-től új benzin van minden benzinkúton. Az új E10 üzemanyag sok autó motorját károsítja. Megmutatjuk, hogy melyik autó van veszélyben és mi a megoldás!

2020. január 1-től a környezetvédelem nevében már nem 5%, hanem 10% lett a bioetanol komponens minden benzinkúton a 95-ös és 98-as oktánszámú benzinekben. A keverési százalék megváltoztatásával sokkal kevesebb fosszilis, nem megújuló energiahordozó szükséges az üzemanyag előállításához.

Fiatal klímaaktivisták, akikről nem esik annyi szó, mint Greta Thunbergről

Fiatal klímaaktivisták, akikről nem esik annyi szó, mint Greta Thunbergről

A Föld egészséges jövőjéért küzd Mari Copeny, Xiye Bastida és Autumn Peltier.

Újjászületett a kihalt erdő, ahova kétmillió fát ültettek

Újjászületett a kihalt erdő, ahova kétmillió fát ültettek

A híres brazil fotós, Sebastião Salgado és felesége mentette meg a pusztulásnak indult esőerdőt.

Nyugtalanító dolgok derültek ki a Földről

Nyugtalanító dolgok derültek ki a Földről

Hét érdekesség, amire 2018-ban jöttek rá a tudósok.

Hétköznapi műanyagok, amiket mellőznünk kellene

Hétköznapi műanyagok, amiket mellőznünk kellene

Teljesen feleslegesen használjuk a nehezen lebomló hulladékokat, miket könnyen helyettesíthetnénk környezetbarát megoldásokkal.

Óvjuk vizeinket!

Óvjuk vizeinket!

A globális környezeti problémák mindegyike súlyos kihatással lehet az emberiség jövőjére nézve, ám mind közül talán az édesvízi készleteink megcsappanása és minőségük romlása a leginkább fenyegető. A ...

A napenergia csúnyán kiüti a piszkos technológiákat

A napenergia csúnyán kiüti a piszkos technológiákat

A befektetők belehabarodtak a megújuló energiákba, amelyek hamarosan olcsóbban is lesznek , mint a környezetszennyező szén és olaj. A Bloomberg gazdasági lap számolt be arról, hogy 2015-ben a megúj...

3000 darab metró kocsi süllyedt el az óceánban

3000 darab metró kocsi süllyedt el az óceánban

A cím alapján az évezred balesete lenne, de a hír igaz és mégsem történt semmilyen katasztrófa. New York-i közlekedési cég eddig összesen 3000 darab metró kocsit dobott az óceánba. Most meg azt gond...

http://ujhazak.com