Áder János: az élelmiszerhulladékot már rövid távon is hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként

Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként - mondta Áder János volt köztársasági elnök hétfőn közzétett Kék bolygó című podcastjának legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában.A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni.

A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni.

Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat. Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven. Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne.

A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál.

Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni.

Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik. A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő.

Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával "nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra". Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál - sorolta.

Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni - fűzte hozzá.

Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.

(Forrás: MTI)