Áder János: minél inkább sérül a biodiverzitás, annál súlyosabbak a klímaváltozás következményei
A biológiai sokféleség segíthet az eredményes alkalmazkodásban a klímaváltozáshoz - mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hétfőn, az Európai Ifjúsági Vízügyi Parlament megnyitóján az Országházban.
Áder János, aki a rendezvény fővédnöke is, felhívta a figyelmet arra, hogy minél inkább sérül a biodiverzitás, annál súlyosabbak a klímaváltozás következményei. A jövőben az alkalmazkodás lesz a legfontosabb, ennek érdekében pedig elő kell venni a régi magokat, régi növényeket kell ültetni és nemesíteni - mutatott rá az elnök.
Áder János szólt arról is, hogy a Földön jelenleg a hatodik kihalási hullám zajlik, amely a biológiai sokféleség megszűnéséhez vezet. A mostani kihalási hullám kiváltói legnagyobb mértékben az emberek, az üteme pedig sokkal gyorsabb, mint bármikor korábban: a szárazföldi területek 75 százaléka és az óceánok kétharmada átalakult az elmúlt 150-200 évben, az ipari forradalom óta - mondta az elnök, aki a kiváltó okok között említette a népességnövekedést, az urbanizációt, a levegő-, víz- és talajszennyezést, az erdőpusztítást, valamint a túlfogyasztást.
Az alapítvány elnöke kiemelte, az elmúlt sokmillió év alatt érzékeny egyensúlyi rendszer alakult ki a Földön, és ha ennek bármely elemét megbontjuk, akkor az "dominóhatást" eredményezhet. Ugyanakkor "ha összekapaszkodunk, a tudósok bölcsességére hagyatkozunk és a pénzügyi forrásokat se sajnáljuk, akkor lehet jól alakítani a természeti környezetet" - fogalmazott Áder János, példaként említve a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátumot, amely öt ország együttműködésével jött létre 930 ezer hektáron, 700 kilométer folyószakaszt magába foglalva.
Az elnök azt hangoztatta, hogy a biodiverzitással kapcsolatban fontos a szemlélet, nem mindegy ugyanis, hogy a természet urainak képzelik magukat az emberek vagy a természet részeinek, ez ugyanis meghatározza, mit gondolnak a teremtett világról és a saját felelősségükről. A sajtóanyag szerint az Európai Ifjúsági Vízügyi Parlament (EYPW) egy, az Európai Víz Szolidaritás (Solidarity Water Europe) szervezet által 1998-ban indított, vízügyekkel foglalkozó ifjúsági kezdeményezés.
Célja a fiatalok részvételének elősegítése a vízügy területén, továbbá a fiatalok előrejutásának támogatása a vízügyi ágazat kulcsfontosságú szereplőiként. A parlament 2-3 évente ülésezik egy héten keresztül, a résztvevők pedig párbeszédet folytatnak egy, a vízzel összefüggő témáról. Az idei, 16. ülés témája a víz és a biológiai sokféleség.
A résztvevők tanulmányúton is részt vesznek a Tisza-tónál, amely Magyarország és a térség egyik leggyorsabban fejlődő ökoturisztikai célpontja, így lehetővé teszi Magyarország természeti és kulturális értékeinek bemutatását.
(Forrás: MTI)
Áder János, aki a rendezvény fővédnöke is, felhívta a figyelmet arra, hogy minél inkább sérül a biodiverzitás, annál súlyosabbak a klímaváltozás következményei. A jövőben az alkalmazkodás lesz a legfontosabb, ennek érdekében pedig elő kell venni a régi magokat, régi növényeket kell ültetni és nemesíteni - mutatott rá az elnök.Áder János szólt arról is, hogy a Földön jelenleg a hatodik kihalási hullám zajlik, amely a biológiai sokféleség megszűnéséhez vezet. A mostani kihalási hullám kiváltói legnagyobb mértékben az emberek, az üteme pedig sokkal gyorsabb, mint bármikor korábban: a szárazföldi területek 75 százaléka és az óceánok kétharmada átalakult az elmúlt 150-200 évben, az ipari forradalom óta - mondta az elnök, aki a kiváltó okok között említette a népességnövekedést, az urbanizációt, a levegő-, víz- és talajszennyezést, az erdőpusztítást, valamint a túlfogyasztást.
Az alapítvány elnöke kiemelte, az elmúlt sokmillió év alatt érzékeny egyensúlyi rendszer alakult ki a Földön, és ha ennek bármely elemét megbontjuk, akkor az "dominóhatást" eredményezhet. Ugyanakkor "ha összekapaszkodunk, a tudósok bölcsességére hagyatkozunk és a pénzügyi forrásokat se sajnáljuk, akkor lehet jól alakítani a természeti környezetet" - fogalmazott Áder János, példaként említve a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátumot, amely öt ország együttműködésével jött létre 930 ezer hektáron, 700 kilométer folyószakaszt magába foglalva.
Az elnök azt hangoztatta, hogy a biodiverzitással kapcsolatban fontos a szemlélet, nem mindegy ugyanis, hogy a természet urainak képzelik magukat az emberek vagy a természet részeinek, ez ugyanis meghatározza, mit gondolnak a teremtett világról és a saját felelősségükről. A sajtóanyag szerint az Európai Ifjúsági Vízügyi Parlament (EYPW) egy, az Európai Víz Szolidaritás (Solidarity Water Europe) szervezet által 1998-ban indított, vízügyekkel foglalkozó ifjúsági kezdeményezés.
Célja a fiatalok részvételének elősegítése a vízügy területén, továbbá a fiatalok előrejutásának támogatása a vízügyi ágazat kulcsfontosságú szereplőiként. A parlament 2-3 évente ülésezik egy héten keresztül, a résztvevők pedig párbeszédet folytatnak egy, a vízzel összefüggő témáról. Az idei, 16. ülés témája a víz és a biológiai sokféleség.
A résztvevők tanulmányúton is részt vesznek a Tisza-tónál, amely Magyarország és a térség egyik leggyorsabban fejlődő ökoturisztikai célpontja, így lehetővé teszi Magyarország természeti és kulturális értékeinek bemutatását.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások