Öt éven belül megduplázódhat az energiaigény a mesterséges intelligencia miatt
A nyár közepén járunk, forróság van, nő az energiaigény, hiszen szeretnénk a légkondicionálókat működtetni; egyre több energiára, áramra van szükségünk - erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című, a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban Aszódi Attila energetikai mérnökkel, egyetemi tanárral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánjával beszélgetett.
Aszódi Attila kiemelte: átalakul az energiaellátásunk, egyre inkább villamos energiát használunk, más energiahordozók helyett. A fűtésnél, közlekedésnél, az ipari folyamatoknál az elmúlt egy évtizedben elektrifikáció (villamosítás) indult meg.
Rámutatott arra, hogy megváltozik az energia, a villamos energia felhasználásának struktúrája. Hosszú éveken keresztül a csúcsigény mindig télen volt, mostanra a téli és a nyári csúcsigény közötti különbség lassan elkopik. Ennek legfőbb oka a légkondicionálás - emelte ki.
A szakember hangsúlyozta: Magyarországon számos háztetőn vannak napelemek, ez csaknem 300 ezer háztartást érint. A napelemek nappal termelhetnek, éjszaka nem, ezért van jelentősége annak, hogy a fogyasztó tudja, mikor célszerű fogyasztani.
Tájékoztatása szerint Magyarországon ma több mint 7000 megawattnyi naperőmű-kapacitás van: mintegy 2700 megawatt a háztetőkre szerelt napelemekben és több mint 4000 megawatt az ipari naperőművekben. A villamosenergia-rendszernek akkor lenne jó a háztartási napenergia, ha a lehető legnagyobb részét akkor és ott használnánk fel, amikor és ahol az termelődik. Ha a légkondicionálót, a mosó- és mosogatógépet napközben használjuk - mondta.
Szólt arról is, a villamosenergia-rendszerünk úgy működik, hogy folyamatosan egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között, és van egy olyan bázis része, ami állandóan jelentkezik. Ez Magyarországon mintegy 3000 megawatt, így olyan termelőkkel is rendelkeznünk kell, amelyek ezt biztosítani tudják, függetlenül az évszaktól, az időjárástól és a napszaktól. Ezért nemcsak egyik vagy másik energiahordozóra, hanem energiamixre van szükség ahhoz, hogy az energiarendszerünk stabilan működjön - hangsúlyozta.
Áder János emlékeztetett a 2015-ös párizsi klímamegállapodásra, amelynek célja, hogy a földfelszíni hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ennek egyik eszköze, hogy csökkentjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, sokkal kevesebb szenet, olajat és lehetőség szerint földgázt használjunk.
Azt a kérdést tette fel, el lehet-e érni a párizsi klímacélokat atomenergia felhasználása nélkül, továbbá választ várt arra, hogy ez a cél csupán a nap- és szélenergia, az alternatív energiaforrások és e hálózat fejlesztésével elérhető-e.
"Atomenergia nélkül nem fog menni" - jelentette ki Aszódi Attila, hozzátéve: a fejlett világban az atomenergia adja a villamos energia mintegy 20 százalékát, és az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő ebben a rendszerben.
Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a teljes világra vonatkozó primerenergia-felhasználási adatok alapján még mindig fosszilis bázisú a 85 százalék: szén, olaj és gáz. A trendeket nézve remény sincsen arra, hogy ebben visszaesést tapasztalhatnánk - mondta, kiemelve: folyamatosan nő a szén-dioxid-koncentráció.
"Tehát, ha nélkülöznénk ebből az energiamixből az atomenergiát, akkor reménytelen lenne a 2 fokos cél elérése" - hangsúlyozta.
Aszódi Attila utalt arra: több elemzés is azt mutatja, hogy nem tarthatók a párizsi célok atomenergia nélkül. Emlékeztetett: Dubajban, a COP28-on harminc ország aláírt egy deklarációt, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy 2050-ig megháromszorozzuk a nukleáris kapacitásokat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1 millió 200 ezer megawattra kell növelni a párizsi célok teljesítéséhez.
Ehhez a mostani atomerőművek továbbüzemeltetése mellett szükség lesz még mintegy 400 ezer megawattnyi új nagyatomerőművi kapacitásra, új nagyblokkok építésére - mondta, hozzátéve: a kismoduláris reaktorok megjelenése újabb lökést adhat ennek a fejlődésnek, forradalmi változást hozhatnak abban, hogy az építési idő jelentősen csökkenjen.
Szólt az informatika villamosenergia-igényének növekedéséről is. Kiemelte: a világszintű szerverparkok működtetésének villamosenergia-igénye évente mintegy tízszerese Magyarország éves felhasználásának. Egyes becslések szerint ez az igény öt év múlva meg is duplázódhat, ennek hajtóereje a mesterséges intelligencia megjelenése az informatikában.
Áder János felidézte: április végén 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem egy egész napra. Az okokról és a tanulságokról kérdezte a szakembert.
Aszódi Attila az eseményeket részletesen elemezve azt mondta: az okok sokrétűek, az összekötöttségnek nagy jelentősége van, a spanyol-portugál üzemzavarnak nemcsak politikai, hanem műszaki következményei is lesznek. Kiemelte: ez az eset felhívja a figyelmet az ellátásbiztonság fontosságára.
(Forrás: MTI)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban Aszódi Attila energetikai mérnökkel, egyetemi tanárral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánjával beszélgetett.Aszódi Attila kiemelte: átalakul az energiaellátásunk, egyre inkább villamos energiát használunk, más energiahordozók helyett. A fűtésnél, közlekedésnél, az ipari folyamatoknál az elmúlt egy évtizedben elektrifikáció (villamosítás) indult meg.
Rámutatott arra, hogy megváltozik az energia, a villamos energia felhasználásának struktúrája. Hosszú éveken keresztül a csúcsigény mindig télen volt, mostanra a téli és a nyári csúcsigény közötti különbség lassan elkopik. Ennek legfőbb oka a légkondicionálás - emelte ki.
A szakember hangsúlyozta: Magyarországon számos háztetőn vannak napelemek, ez csaknem 300 ezer háztartást érint. A napelemek nappal termelhetnek, éjszaka nem, ezért van jelentősége annak, hogy a fogyasztó tudja, mikor célszerű fogyasztani.
Tájékoztatása szerint Magyarországon ma több mint 7000 megawattnyi naperőmű-kapacitás van: mintegy 2700 megawatt a háztetőkre szerelt napelemekben és több mint 4000 megawatt az ipari naperőművekben.
Szólt arról is, a villamosenergia-rendszerünk úgy működik, hogy folyamatosan egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között, és van egy olyan bázis része, ami állandóan jelentkezik. Ez Magyarországon mintegy 3000 megawatt, így olyan termelőkkel is rendelkeznünk kell, amelyek ezt biztosítani tudják, függetlenül az évszaktól, az időjárástól és a napszaktól. Ezért nemcsak egyik vagy másik energiahordozóra, hanem energiamixre van szükség ahhoz, hogy az energiarendszerünk stabilan működjön - hangsúlyozta.
Áder János emlékeztetett a 2015-ös párizsi klímamegállapodásra, amelynek célja, hogy a földfelszíni hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ennek egyik eszköze, hogy csökkentjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, sokkal kevesebb szenet, olajat és lehetőség szerint földgázt használjunk.
Azt a kérdést tette fel, el lehet-e érni a párizsi klímacélokat atomenergia felhasználása nélkül, továbbá választ várt arra, hogy ez a cél csupán a nap- és szélenergia, az alternatív energiaforrások és e hálózat fejlesztésével elérhető-e.
"Atomenergia nélkül nem fog menni" - jelentette ki Aszódi Attila, hozzátéve: a fejlett világban az atomenergia adja a villamos energia mintegy 20 százalékát, és az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő ebben a rendszerben.
Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a teljes világra vonatkozó primerenergia-felhasználási adatok alapján még mindig fosszilis bázisú a 85 százalék: szén, olaj és gáz. A trendeket nézve remény sincsen arra, hogy ebben visszaesést tapasztalhatnánk - mondta, kiemelve: folyamatosan nő a szén-dioxid-koncentráció.
"Tehát, ha nélkülöznénk ebből az energiamixből az atomenergiát, akkor reménytelen lenne a 2 fokos cél elérése" - hangsúlyozta.
Aszódi Attila utalt arra: több elemzés is azt mutatja, hogy nem tarthatók a párizsi célok atomenergia nélkül. Emlékeztetett: Dubajban, a COP28-on harminc ország aláírt egy deklarációt, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy 2050-ig megháromszorozzuk a nukleáris kapacitásokat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1 millió 200 ezer megawattra kell növelni a párizsi célok teljesítéséhez.
Ehhez a mostani atomerőművek továbbüzemeltetése mellett szükség lesz még mintegy 400 ezer megawattnyi új nagyatomerőművi kapacitásra, új nagyblokkok építésére - mondta, hozzátéve: a kismoduláris reaktorok megjelenése újabb lökést adhat ennek a fejlődésnek, forradalmi változást hozhatnak abban, hogy az építési idő jelentősen csökkenjen.
Szólt az informatika villamosenergia-igényének növekedéséről is. Kiemelte: a világszintű szerverparkok működtetésének villamosenergia-igénye évente mintegy tízszerese Magyarország éves felhasználásának. Egyes becslések szerint ez az igény öt év múlva meg is duplázódhat, ennek hajtóereje a mesterséges intelligencia megjelenése az informatikában.
Áder János felidézte: április végén 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem egy egész napra. Az okokról és a tanulságokról kérdezte a szakembert.
Aszódi Attila az eseményeket részletesen elemezve azt mondta: az okok sokrétűek, az összekötöttségnek nagy jelentősége van, a spanyol-portugál üzemzavarnak nemcsak politikai, hanem műszaki következményei is lesznek. Kiemelte: ez az eset felhívja a figyelmet az ellátásbiztonság fontosságára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások