BKK: véget ért az e-jegyrendszerper
Tíz év után véget ért a budapesti e-jegyrendszerper: a nemzetközi választottbíróság döntése nyomán 5 950 000 eurót fizet a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) a német Scheidt & Bachmann cég, amiért olyan szerződésszegést követett el, amely miatt a BKK jogszerűen mondta fel a 2014-ben aláírt vállalkozási szerződést. Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön a Facebook-oldalán úgy reagált, hogy a nemzetközi választottbíróság hosszú évekig tartó eljárása során világosan kiderült: túlnyomórészt a korábbi BKK-t terheli a kudarc felelőssége.
A BKK azt közölte az MTI-vel, hogy a perben tárgyalt ügy szálai 2014 októberéig nyúlnak vissza, ekkor kötött a közlekedési vállalat akkori vezetése vállalkozási szerződést a budapesti elektronikus jegyrendszer komplex kivitelezésére, amely a tervezéstől a kiépítésen át az üzemeltetésig valamennyi tevékenységet magában foglalta.
Az úgynevezett AFC Projekt megvalósításához a BKK az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió euró összegű hitelét vette igénybe - tették hozzá. Felidézték, hogy a vállalkozási szerződés rendelkezései alapján a projektet hét külön fázisra osztottan kellett megvalósítani; 2018. november 21-ig a szerződésben előírt hét helyett csupán négy projektfázis valósult meg, ebből az időrendben utolsó ráadásul jelentősen csökkentett műszaki tartalommal, illetve ebben a formában működésképtelen rendszert eredményezve.
A bírósági tárgyalás az írásbeli szakaszt követően 2023. október 16. és 21. között Budapesten zajlott le, majd a választottbíróság ismertette a felekkel a bíróság előzetes jogvéleményét 2024. január végén. A jogvéleményben a választottbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a BKK a szerződést jogszerűen mondta fel - és így jogosult a kifizetett előlegek és a meghiúsulási kötbér összegére -, a projektben megvalósult késedelmeket és a műszaki tartalom többszöri, jelentős mértékű változtatását túlnyomórészt a BKK tevékenysége okozta - írták.
Ennek megfelelően a választottbíróság a BKK kártérítési igényeit csak részlegesen tartotta megítélhetőnek, ugyanakkor a Scheidt & Bachmann követelései közül is több elemet részlegesen megítélendőnek talált. Úgy folytatták, hogy a választottbíróság álláspontja azon alapult, hogy az eredeti szerződés nem védte kellően a BKK érdekeit, a későbbi módosítások pedig kifejezetten gyengítették a BKK pozícióját, azért nem volt lehetséges - bár erre a perben rendelkezésre álló minden eszközt a BKK felhasznált - a meghiúsult projektre fordított összes fővárosi kiadást, több mint 10 milliárd forintot visszaszerezni.
A végleges döntést március 5-én kézbesítették a feleknek, a Scheidt & Bachmann a kézbesítéstől számított öt munkanapon belül köteles átutalni a csaknem 6 millió eurót a BKK számlájára. Megjegyezték, hogy a választottbírósági eljárás eredményeként sikerült a korábbi vezetés által kifizetett összeget részlegesen visszaszerezni, így a budapestiek veszteségét mérsékelni. Ez az összeg a fővárosi közösségi közlekedés céljaira használható fel.
Karácsony Gergely erre reagálva azt írta a Facebook-oldalán, hogy ekkora kárt - több mint 7,5 milliárd forint veszteséget - egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek, és csak azért nem többet, mert többéves jogi munkával visszaszereztek Budapestnek több mint 2 milliárd forintot, amit a budapesti közlekedés fejlesztésére fordítanak.
A főpolgármester egy képet is megosztott a bejegyzése mellett, amelyen szerinte az látszik, hogy a fideszes városvezetés idején aláírják a soha meg nem valósult, "teljességgel elbaltázott" e-jegyrendszerről szóló megállapodást. "Most már papírjuk is van róla, hogy több volt ez, mint bűn. A nemzetközi választottbíróság hosszú évekig tartó eljárása során világosan kiderült: túlnyomórészt a korábbi BKK-t terheli a kudarc felelőssége. Egyrészt olyan céget bíztak meg a munkával, amely, bár kiváló kapukat vagy automatákat tud gyártani, de ilyen komplex rendszer teljes kiépítésében nem rendelkezett gyakorlattal. Másrészt a korábbi BKK-t terheli annak a mulasztásnak a felelőssége is, hogy nem rendelkeztek kellő szakmai képességgel egy ilyen összetett feladat megrendelői feladatainak ellátására, a projekt lebonyolítására" - fogalmazott Karácsony Gergely.
Hangsúlyozta, hogy ez az alkalmatlanság sok milliárd forinttal rövidítette meg Budapestet, és megmaradt utána mementónak egy soha nem használt beléptetőkapu a Deák téren. Hozzátette, a per lezárultával már végre lebonthatják azt is, miként a BKK is továbblépett az "alkalmatlanság és felelőtlenség korából" a fejlesztések korába: a BudapestGo-val már "átrángattuk" a közösségi közlekedést a 21. századba, a 100E járaton és az 1-es metró már működő úgynevezett pay&go fizetési rendszer pedig jó alapot teremt arra, hogy alapos előkészületek után valóban megvalósítsák az elektronikus jegyrendszert.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások