6 milliárd dollárjába kerül az USA-nak az afganisztáni kivonulás
A nagy számú fegyverek, harci járművek, és a közeli országokkal való feszültségek miatt még rémisztőbb az afganisztáni kivonulás, mint amilyen az iraki volt.
Nem csak a háborúk költségesek, de a háború befejezése is az. Az Egyesült Államok a több mint egy évtizedes afganisztáni konfliktusból elképesztő költségek árán tud csak kivonulni. A tervek szerint a katonák, fegyverek, harci járművek és szétszerelt bázisok biztonságos elszállítása kb. 6 milliárd dollárba fog kerülni 2014-ben.
A csapatok kivonását megnehezíti, hogy a környező országokkal nincs túl jó kapcsolata az Egyesült Államoknak. Az iraki kivonulás során egyszerűen átmentek Kuvaitba, ahonnan hajókkal szállították el a hadászati eszközöket. Afganisztánnak viszont nincs tengeri kijárata. Nyugatról Irán, keletről Pakisztán, annak is a nyugati lázadó tartományai veszik körül. Az északi irányban történő kivonulás pedig nagyon sok veszélyt hordoz magában a völgyek és szűk szorosok miatt. Ezt bizonyítják a környéket máig sűrűn borító, kilőtt szovjet tankok is. De az Egyesült Államok amúgy sincs túl jó viszonyban se Türkmenisztánnal, se Üzbegisztánnal, se Tádzsikisztánnal.
Körülbelül 100 ezer konténerre lenne szükség, hogy mindent elszállítsanak, ráadásul Afganisztán különböző helyein kb. 30 ezer harci jármű van elszórva. A kivonulást úgy kell megtervezni, hogy az ott állomásozó 70 ezer fős hadsereget közben azért ne hagyják felszerelés nélkül. A biztonság kedvéért csak 28 ezer járművet és 20 ezer konténert vonnak ki a területről, a többit eladják, vagy odaadják az afgán hadseregnek, a maradékot pedig megsemmisítik.
A feladat nehézségeit jól mutatja, hogy az ún. MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected), aknabiztos harci járművek olyan masszívak és nehezek, hogy csak 4 db fér el belőlük a Boeing C-17-es katonai szállítórepülőkön. Amit csak tudnak, a kuvaiti kikötőkbe szállítanak, hogy ott rakják hajókra a harci eszközöket.
MRAP
Pakisztánon keresztül, Karacsi kikötőjéből is kihajóztak már rakományokat, azonban a két ország között egyre növekvő feszültségek miatt kérdéses, hogy a továbbiakban is meg tudják-e ezt tenni, és hogy milyen eszközöket kockáztatnak meg így elszállítani az amerikaiak.
Forrás: hwww.guardian.co.uk
Nem csak a háborúk költségesek, de a háború befejezése is az. Az Egyesült Államok a több mint egy évtizedes afganisztáni konfliktusból elképesztő költségek árán tud csak kivonulni. A tervek szerint a katonák, fegyverek, harci járművek és szétszerelt bázisok biztonságos elszállítása kb.
A csapatok kivonását megnehezíti, hogy a környező országokkal nincs túl jó kapcsolata az Egyesült Államoknak. Az iraki kivonulás során egyszerűen átmentek Kuvaitba, ahonnan hajókkal szállították el a hadászati eszközöket. Afganisztánnak viszont nincs tengeri kijárata. Nyugatról Irán, keletről Pakisztán, annak is a nyugati lázadó tartományai veszik körül. Az északi irányban történő kivonulás pedig nagyon sok veszélyt hordoz magában a völgyek és szűk szorosok miatt. Ezt bizonyítják a környéket máig sűrűn borító, kilőtt szovjet tankok is. De az Egyesült Államok amúgy sincs túl jó viszonyban se Türkmenisztánnal, se Üzbegisztánnal, se Tádzsikisztánnal.
Körülbelül 100 ezer konténerre lenne szükség, hogy mindent elszállítsanak, ráadásul Afganisztán különböző helyein kb. 30 ezer harci jármű van elszórva. A kivonulást úgy kell megtervezni, hogy az ott állomásozó 70 ezer fős hadsereget közben azért ne hagyják felszerelés nélkül. A biztonság kedvéért csak 28 ezer járművet és 20 ezer konténert vonnak ki a területről, a többit eladják, vagy odaadják az afgán hadseregnek, a maradékot pedig megsemmisítik.
A feladat nehézségeit jól mutatja, hogy az ún. MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected), aknabiztos harci járművek olyan masszívak és nehezek, hogy csak 4 db fér el belőlük a Boeing C-17-es katonai szállítórepülőkön. Amit csak tudnak, a kuvaiti kikötőkbe szállítanak, hogy ott rakják hajókra a harci eszközöket.
MRAPPakisztánon keresztül, Karacsi kikötőjéből is kihajóztak már rakományokat, azonban a két ország között egyre növekvő feszültségek miatt kérdéses, hogy a továbbiakban is meg tudják-e ezt tenni, és hogy milyen eszközöket kockáztatnak meg így elszállítani az amerikaiak.
Forrás: hwww.guardian.co.uk
Hozzászólások