A boszniai Szerb Köztársaság fél évvel elhalasztotta az elszakadást a szövetségi intézményektől

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Elhalasztotta hat hónappal a szövetségi intézményektől történő teljes elszakadást a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az ukrajnai háború, illetve az annak következtében kialakult új helyzet miatt - közölte a Klix.ba boszniai hírportál kedden.Az entitás parlamentje hétfő késő este szavazta meg a döntést, amelynek értelmében elhalasztják a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, illetve a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést. Az igazságügyi rendszer elszakadását lehetővé tevő törvényjavaslatot februárban fogadta el Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének törvényhozása, két hónappal korábban pedig már döntöttek arról, hogy az országrész intézményei "átveszik" az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit, és ezzel gyakorlatilag megkezdenék az országrész elszakadását Bosznia-Hercegovinától. Akkor féléves határidőt szabtak meg minderre, ami ezen a héten járt volna le, ezt hosszabbították meg most az év végéig. A parlament arról is döntött, hogy a boszniai Szerb Köztársaság továbbra is semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban.
   

A Klix.ba beszámolója szerint az elszakadás elhalasztása mögött az is állhat, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a boszniai Szerb Köztársaságra Oroszországgal fenntartott kapcsolata miatt, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már így is szankciókat vetett ki Milorad Dodikra, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjára, illetve Zeljka Cvijanovicra, a boszniai Szerb Köztársaság elnökére, mert "veszélyt jelentenek az ország egységére nézve".
    

Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta országrész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. Ezzel az ország az utóbbi majdnem harminc év legmélyebb belpolitikai válságába sodródott, hiszen megbénult az egész politikai rendszere a szerbek bojkottja miatt.
    

Dodik azt követően kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi boszniai főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani - közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvény hatálya alól próbálja magát kihúzni.
    

Az ellenzék szerint Milorad Dodik mostani lépéseinek voltaképpen nem is a valódi elszakadás a célja, inkább az októberben esedékes választások kampányfogásaként tesz erre utaló lépéseket, a boszniai szerb közösséget ugyanis még mindig leginkább a nacionalista retorikával lehet szavazásra bírni. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
    

A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek - egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.


(Forrás: MTI)