A horvát parlament a nemzetvédelmi tanács összehívását kérte a boszniai letartóztatások miatt
A horvát parlament szerdán a nemzetvédelmi tanács összehívását kérte Kolinda Grabar-Kitarovic államfőtől a tíz, Boszniában előállított horvát férfi - közöttük egy volt tábornok - miatt, akiket szerbek ellen elkövetett háborús bűnökkel gyanúsítanak az ottani hatóságok - jelentette a Jutarnji List című napilap szerdán.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy meglepetésként érték a történtek.
"Az északkelet-boszniai Orasjében horvátok és bosnyákok együtt harcoltak a megmaradásukért, az életükért" - mondta, majd hozzátette: "Orasje a Milosevic- és a Karadzic-rendszerrel szembeni ellenállás szimbóluma".
Az államfő szerint a hágai törvényszék soha nem állapította meg, hogy háborús bűnöket követtek volna el ezen a területen. "Józan és hideg fejjel kell megvizsgálnunk a tényeket és kiderítenünk, mi is történt" - tette hozzá.
Hétfőn a boszniai nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) tíz horvát és boszniai állampolgársággal is rendelkező férfit vett őrizetbe, akik a gyanú szerint az 1991-1995-ös délszláv háború idején, 1992 áprilisa és 1993 júliusa között a Horvát Védelmi Tanács (HVO), voltaképpen a boszniai horvátok által megalakított önvédelmi katonaság tagjaiként Orasjében háborús és emberiesség elleni bűnöket követtek el jelentős számú szerb helyi lakos ellen.
A horvát sajtó utalt arra, hogy az előállítások mindenszentek, november 1-je előtt egy nappal történtek, amikor a hatóságok biztosak voltak abban, hogy mindenki otthon tartózkodik, vagy hazatér az ünnepre.
Az eset két nappal azután történt, hogy Andrej Plenkovic új horvát miniszterelnök első hivatalos útjára Boszniába látogatott, és ígéretet tett, hogy Zágráb minden szükséges támogatást és segítséget megad Bosznia-Hercegovinának európai integrációja során.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés az országot két, közel egyforma méretű entitásra osztotta: a boszniai Szerb Köztársaságra és a bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A horvátok úgy vélik, hogy legkisebb etnikai közösségként leginkább az ő jogaik csorbultak, a horvát képviselők pedig nehezen érvényesíthetik érdekeiket.
Plenkovic Boszniában úgy nyilatkozott: "meg kell változtatni az ország választási törvényét és alkotmányát, hogy a nemzetiségek egyelő jogokkal rendelkezzenek, mert a közelmúltban ez nem volt mindig így".
A horvát lapok szerint a miniszterelnök ezen kijelentésére volt válasz a boszniai lépés, amely szerintük a helyi horvátok megfélemlítésére irányult.
Ellenzéki képviselők szerint a titkosszolgálat és a diplomácia is csődöt mondott, mivel Zágrábnak fogalma sem volt arról, hogy Boszniában horvát állampolgárokat terveznek letartóztatni, ugyanakkor azt sem lehet tudni, lesznek-e további előállítások.
MTI
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy meglepetésként érték a történtek.
"Az északkelet-boszniai Orasjében horvátok és bosnyákok együtt harcoltak a megmaradásukért, az életükért" - mondta, majd hozzátette: "Orasje a Milosevic- és a Karadzic-rendszerrel szembeni ellenállás szimbóluma".
Az államfő szerint a hágai törvényszék soha nem állapította meg, hogy háborús bűnöket követtek volna el ezen a területen. "Józan és hideg fejjel kell megvizsgálnunk a tényeket és kiderítenünk, mi is történt" - tette hozzá.
Hétfőn a boszniai nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) tíz horvát és boszniai állampolgársággal is rendelkező férfit vett őrizetbe, akik a gyanú szerint az 1991-1995-ös délszláv háború idején, 1992 áprilisa és 1993 júliusa között a Horvát Védelmi Tanács (HVO), voltaképpen a boszniai horvátok által megalakított önvédelmi katonaság tagjaiként Orasjében háborús és emberiesség elleni bűnöket követtek el jelentős számú szerb helyi lakos ellen.
A horvát sajtó utalt arra, hogy az előállítások mindenszentek, november 1-je előtt egy nappal történtek, amikor a hatóságok biztosak voltak abban, hogy mindenki otthon tartózkodik, vagy hazatér az ünnepre.
Az eset két nappal azután történt, hogy Andrej Plenkovic új horvát miniszterelnök első hivatalos útjára Boszniába látogatott, és ígéretet tett, hogy Zágráb minden szükséges támogatást és segítséget megad Bosznia-Hercegovinának európai integrációja során.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés az országot két, közel egyforma méretű entitásra osztotta: a boszniai Szerb Köztársaságra és a bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A horvátok úgy vélik, hogy legkisebb etnikai közösségként leginkább az ő jogaik csorbultak, a horvát képviselők pedig nehezen érvényesíthetik érdekeiket.
Plenkovic Boszniában úgy nyilatkozott: "meg kell változtatni az ország választási törvényét és alkotmányát, hogy a nemzetiségek egyelő jogokkal rendelkezzenek, mert a közelmúltban ez nem volt mindig így".
A horvát lapok szerint a miniszterelnök ezen kijelentésére volt válasz a boszniai lépés, amely szerintük a helyi horvátok megfélemlítésére irányult.
Ellenzéki képviselők szerint a titkosszolgálat és a diplomácia is csődöt mondott, mivel Zágrábnak fogalma sem volt arról, hogy Boszniában horvát állampolgárokat terveznek letartóztatni, ugyanakkor azt sem lehet tudni, lesznek-e további előállítások.
MTI
Hozzászólások