A jobbközép elnökjelölt-jelöltek határozottabban lépnének fel az illegális migrációval szemben
Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: A jobbközép elnökjelölt-jelöltek határozottabban lépnének fel az illegális migrációval szemben - derült ki abból a hétfő esti televíziós vitából, amelyet a Köztársaságiak párt öt politikusa tartott. Ez volt az első televíziós vitájuk.
Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Michel Barnier, Eric Ciotti és Philippe Juvin még további három alkalommal vitázik, mielőtt a decemberi kongresszusukon a párttagság két fordulóban megválasztja közülük a párt hivatalos államfőjelöltjét az áprilisi elnökválasztásra.
Az LCI hírtelevízió, az RTL kereskedelmi rádió és a Le Figaro című napilap által hétfő este megrendezett háromórás vita előtt a jelöltek megegyeztek abban, hogy az egységet hangsúlyozzák és kerülik az olyan összetűzéseket, amelyek a jobboldali megosztottság látszatát erősíthetik. Ugyanakkor ügyeltek arra is, hogy rávilágítsanak a véleménykülönbségekre egy-egy témában. A keddi sajtóértékelések egyiküket sem tekintették a vita győztesének.
Arra kérdésre, hogy elnökségük első napján mit tennének, a népszerűségi mutatókat vezető Xavier Betrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke elmondta, hogy engedélyezné tíz új atomerőmű megépítését.
Emmanuel Macron államfő politikájának bírálatában egyetértés mutatkozott a politikusok között: valamennyien csökkentenék az állami kiadásokat és az adókat is, és határozottabban lépnének fel az illegális migrációval szemben. Xavier Bertrand késznek mutatkozik "erőfelmutatásra" a bevándorlók származási országaival azért, hogy visszavegyék az illegálisan érkezőket, Michel Barnier megerősítette, hogy moratóriumot hirdetne általában a bevándorlásra, míg Valérie Pécresse szerint az elutasított menedékkérők hazatoloncolása érdekében jóval több charter-járatot kellene indítani.
Renaud Camus író elméletével a "nagy lakosságcseréről", amely szerint a muzulmán bevándorlók lassanként kiszorítják az őslakosokat Európából, csak Eric Ciotti értett egyet. Ezt az elméletet a várhatóan elnökjelöltként induló radikális jobboldali publicista, Eric Zemmour népszerűsíti, és elég sok hívet szerzett magának ezzel. "Én nem félek a szavaktól, ha a nagy lakosságcseréről van szó, én lakosságcseréről is beszélek" - mondta a dél-franciaországi Alpes-Maritimes megye képviselője. Szerinte "egyesek a politikai korrektségtől való félelmük miatt nem merik kimondani, amit látnak". Hangsúlyozta, hogy "Franciaországnak Franciaországnak kell maradnia, s a gyerekeinknek olyan országban kell élniük, amely nem tagadja meg a történelmét".
Valérie Pécresse elmondta, hogy ő nem szereti ezt a kifejezést, mert azt az érzést fejezi ki, hogy "mindennek vége", márpedig ő nem osztja ezt a politikai felfogást. Michel Barnier sem szívesen használja a "lakosságcsere" kifejezést. Szerinte ezt olyan ember használja előszeretettel, akinek "nem ugyanaz a története, mint nekünk, s aki összekeveri (Philippe) Pétaint (a második világháború idején a megszálló németekkel kollaboráló Vichy-kormány vezetőjét) (az ellenállást vezető Charles) de Gaulle-lal, és aki folyamatosan megbélyegez valakit a társadalomban". A volt Brexit-ügyi főtárgyaló Eric Zemmour jobboldali publicistára utalt, aki ugyan még nem jelentette be hivatalosan az elnökjelöltségét, de a kampányát már megkezdte, s a felmérések szerint a Köztársaságiak szavazótábora egy részének elhódításával esélye lehet bejutni a második fordulóba.
Vita alakult ki az elnökjelöltségre pályázó politikusok között a szélerőművek kérdésében is, miután Philippe Juvin húsz évre szóló programot vázolt fel, amelynek keretében a tengerbe is telepítene belőlük. Xavier Bertrand viszont úgy vélte, hogy a szélerőművek tönkreteszik "a francia vidék látképét", Valérie Pécresse szerint pedig továbbra is elsősorban a nukleáris energiára kell épülnie a lakossági energiaellátásnak, bár a szélerőművekre is szükség van. Michel Barnier arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazföldi szélerőművek élettartama alig húsz év.
A jelölt-jelöltek mindenekelőtt ahhoz a 112 ezer párttaghoz szóltak, akik a Köztársaságiak decemberi kongresszusán szavazhatnak rájuk, de a franciákat is meg kell győzniük arról, hogy a hagyományos jobboldal esélyes lehet 2022 áprilisában az elnökválasztási győzelemre. A felmérések azt mutatják, hogy az Emmanuel Macronban csalódott jobboldali szavazók egyre inkább Eric Zemmour publicistát vagy pedig Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés jelöltjét részesítik előnyben. E két, magát szuverenistaként is meghatározó jelölt egyébként egyre nyíltabban egymás ellen kampányolt az elmúlt hetekben.
Zemmour megszólalásainak egyébként a jobbközép politikusok külön teret szenteltek. Michel Barnier "ellenfélként" tekint rá, Eric Ciotti számára - aki jelezte, hogy a második fordulóban Zemmourra szavaz, ha ő kerül Macronnal szembe - "vetélytársat" jelent. Xavier Bertrand úgy vélte, hogy az 1980-as években Zemmour még baloldali szavazó volt, Valérie Pécresse pedig úgy fogalmazott Zemourról, hogy "az aki, azt meri mondani, hogy Pétain megvédte a francia zsidókat, nem tekintheti magát De Gaulle tábornok örökösének".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások