A kelet-ukrajnai háború hatásai
A négy hónapja tartó konfliktus az ukrán katonaság és az orosz barát szeparatisták között az ország keleti felében minden lakosra súlyos hatással bír.
Az ENSZ humanitárius segélyei sem jelentek megoldást az egyre súlyosodó problémára. Jelentések szerint Donyetszk és Luhanszk körzetében a felkelők által ellenőrzött területeken a polgári lakosság csak néhány órára jut vízhez naponta. Sokuk otthonát elpusztították, az orvosi ellátás alig működik. Az ESNZ képviselői azonnali megoldást sürgetnek.
Míg Ukrajna Oroszországot teszi felelőssé a konfliktus szításáért és a felkelők fegyverekkel történő ellátásáért, addig Moszkva az ukránokat vádolja a konfliktus miatt.
Ukrajna júliusban lépett fel a felkelőkkel szemben és az elmúlt hetekben elzárta a felkelők által ellenőrzött területeket. Növekszik az aggodalom amiatt, hogy a civil lakosság egyre jobban ki lesz téve a harcoknak.
A lakosság ezreinek kellett otthonukat elhagyni. Az ENSZ Menekültügyi Szervezete (UNHCR) adatai szerint 117.000 embernek kellett menekülnie Ukrajnán belül, míg orosz adatok szerint 168.000 ukrán jelezte, hogy Oroszországban akar maradni vagy menekültként, vagy ideiglenes lakosként vagy új állampolgárként. Az Oroszországba Ukrajnából érkezők számát pontosan nem lehet megállapítani. Az ENSZ szakosított szervezete szerint nincs szükség vízumra, ha valaki át akarja lépni a határt, és a legtöbben nem folyamodtak menekült státuszért. Oroszország szerint 730.000 ukrajnai érkezett Oroszországba az év kezdete óta. A számot az ukrán fél túlzónak tartja.
Eddig több mint ezren vesztették életüket a harcokban az óvatos becslések szerint. A sebesültek száma meghaladja a háromezret négy hónap alatt. Az ukrán kormány szerint a katonai veszteség 258 fő. A civil áldozatok pontos számáról nincs megbízható értesülés.
Több száz embert raboltak el. Április óta 400 ember elrablását jelentették a kelet-ukrajnai területekről. Legtöbbjük átlagos, civil állampolgár, tanárok, diákok, újságírók. Hírek szerint 211-üket most is fogva tartják, 185 ember engedtek szabadon, négy pedig meghalt. A fogva tartottak jelentős részét verték, kínozták, például alvás megvonással, kényszermunkával, amely a frontvonalon történő árokásást is magában foglalta.
Az ENSZ segélyszállítmányokkal segít a kérdéses területen, mivel a keleti rész infrastruktúrája elpusztult a harcok alatt. Az ivóvíz hiánycikknek számít. Az otthonukat elvesztők nagy részének pedig gondot jelent a közelgő tél. az ESNZ élelmet és egyéb segélyeket szállít.
Öt kórházat lebombáztak június óta - jelentette egy emberi jogokat védő szervezet. A támadásokért nem vállalta senki a felelősséget. Feltehetően legalább egy esetben az ukrán katonaság is részt vett a harcokban. A felkelők orvosi eszközöket, felszerelések semmisítettek meg és kórházi osztályokat foglaltak el.
www.huffingtonpost.com
Az ENSZ humanitárius segélyei sem jelentek megoldást az egyre súlyosodó problémára. Jelentések szerint Donyetszk és Luhanszk körzetében a felkelők által ellenőrzött területeken a polgári lakosság csak néhány órára jut vízhez naponta. Sokuk otthonát elpusztították, az orvosi ellátás alig működik. Az ESNZ képviselői azonnali megoldást sürgetnek.Míg Ukrajna Oroszországot teszi felelőssé a konfliktus szításáért és a felkelők fegyverekkel történő ellátásáért, addig Moszkva az ukránokat vádolja a konfliktus miatt.
Ukrajna júliusban lépett fel a felkelőkkel szemben és az elmúlt hetekben elzárta a felkelők által ellenőrzött területeket.
A lakosság ezreinek kellett otthonukat elhagyni. Az ENSZ Menekültügyi Szervezete (UNHCR) adatai szerint 117.000 embernek kellett menekülnie Ukrajnán belül, míg orosz adatok szerint 168.000 ukrán jelezte, hogy Oroszországban akar maradni vagy menekültként, vagy ideiglenes lakosként vagy új állampolgárként. Az Oroszországba Ukrajnából érkezők számát pontosan nem lehet megállapítani. Az ENSZ szakosított szervezete szerint nincs szükség vízumra, ha valaki át akarja lépni a határt, és a legtöbben nem folyamodtak menekült státuszért. Oroszország szerint 730.000 ukrajnai érkezett Oroszországba az év kezdete óta. A számot az ukrán fél túlzónak tartja.
Eddig több mint ezren vesztették életüket a harcokban az óvatos becslések szerint. A sebesültek száma meghaladja a háromezret négy hónap alatt. Az ukrán kormány szerint a katonai veszteség 258 fő. A civil áldozatok pontos számáról nincs megbízható értesülés.
Több száz embert raboltak el. Április óta 400 ember elrablását jelentették a kelet-ukrajnai területekről. Legtöbbjük átlagos, civil állampolgár, tanárok, diákok, újságírók. Hírek szerint 211-üket most is fogva tartják, 185 ember engedtek szabadon, négy pedig meghalt. A fogva tartottak jelentős részét verték, kínozták, például alvás megvonással, kényszermunkával, amely a frontvonalon történő árokásást is magában foglalta.
Az ENSZ segélyszállítmányokkal segít a kérdéses területen, mivel a keleti rész infrastruktúrája elpusztult a harcok alatt. Az ivóvíz hiánycikknek számít. Az otthonukat elvesztők nagy részének pedig gondot jelent a közelgő tél. az ESNZ élelmet és egyéb segélyeket szállít.
Öt kórházat lebombáztak június óta - jelentette egy emberi jogokat védő szervezet. A támadásokért nem vállalta senki a felelősséget. Feltehetően legalább egy esetben az ukrán katonaság is részt vett a harcokban. A felkelők orvosi eszközöket, felszerelések semmisítettek meg és kórházi osztályokat foglaltak el.
www.huffingtonpost.com
Hozzászólások