A kommunizmus bűneit kutató román kormányhivatal vizsgálódik Teodor Melescnu szenátusi elnök ellen
Az IICCMER keddi közleménye szerint a román kormány által működtetett kutatóintézet azokat a sajtóértesüléseket akarja megvizsgálni, amelyek szerint a román küldöttség tagjaként Teodor Melescanu egy bécsi hivatalos találkozón 1989. december 19-20-án megpróbálta félrevezetni a jelen lévő külföldi diplomatákat, "ellenőrizetlen sajtóértesüléseknek", "ellenséges céllal terjesztett rémhíreknek" nevezve a kommunista rezsim emberiesség elleni bűncselekményeiről szóló információkat.
Amennyiben az intézet a büntetőjogot sértő cselekményekre derít fényt Melescanu ügyében, a nyomozati anyagot átadja az ügyészségnek - olvasható az IICCMER közleményében. A román sajtó Stanley Tromp kanadai újságíró által nemrég közzétett amerikai bizalmas diplomáciai jelentést idézve december 18-án számolt be arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) harminc évvel korábbi bécsi ülésén Melescanu állítólag hevesen tiltakozott azellen, hogy a résztvevők egy perc néma csenddel tisztelegjenek a temesvári sortüzek áldozatainak emléke előtt. Melescanu abban az időszakban a román külügyminisztérium nemzetközi biztonsági és lefegyverzési főosztályának titkára volt.
A szenátus elnöke koholmánynak nevezte, hogy "falazni" próbált volna a kommunista diktátornak, szerinte ő nem akadályozott meg semmilyen megemlékezést, de nem is erősíthette meg a temesvári megtorlásról szóló híreket, mert nem rendelkezett pontos információkkal. Melescanu 1989 előtti múltja Iulian Budai parlamenti képviselő december 16-i felszólalása miatt került reflektorfénybe. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a román forradalom 30. évfordulójának szentelt parlamenti díszülésen tiltakozott amiatt, hogy a megemlékezést egy "öreg kommunista" vezeti.
Temesváron 1989 decemberében a református parókia elől indult, rendszerellenes lázadássá vált tüntetést a kommunista karhatalom először tömeges letartóztatásokkal, majd sortüzekkel próbálta megfékezni, amelynek 73 halott és csaknem 300 sebesült áldozata volt. A bánsági város csaknem egy héten keresztül egymaga dacolt a rendszer elnyomó gépezetével, amíg a népfelkelés át nem terjedt az ország más nagyvárosaira, és a diktatúra bukásához nem vezetett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások