A külföldi beavatkozás elleni törvénytervezetet fogadott el a szingapúri parlament

A külföldi beavatkozás elleni törvénytervezetet fogadott el a szingapúri parlament hétfőn, elsőként a délkelet-ázsiai országok közül - adta hírül a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.A mindössze három héttel korábban előterjesztett javaslatot a 104 fős parlamentben 75 igen, 11 nem és két tartózkodó szavazat mellett fogadták el. A jogszabály Halimah Yacob szingapúri elnök jóváhagyásával lép majd jogerőre. A tervezet ellen szavazók mind ellenzéki képviselők voltak.
    

A törvénytervezetet az országot 1959 óta kormányzó Népi Akció Párt sürgős szükségletként propagálta, olyan, szerinte növekvő gyakorisággal előforduló esetekre hivatkozva, amelyek során külföldi erők egy ország belpolitikájába avatkoznak, különösképpen az internet segítségével. A példák között egyebek mellett az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos népszavazás, valamint a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolását célzó külföldi tevékenységet hozták fel.
    

A 249 oldalas tervezet két központi eleme az ellenséges tájékoztatási kampányok leállítása, valamint a helyi megbízottakra támaszkodó, külföldi befolyásolási törekvések kezelése. A jogszabály érvénybe lépését követően a kormányzatnak jogában áll majd az internetes platformokat utasítania arra, hogy tiltsanak le egyes, ellenséges tájékoztatási kampány részvevőjének ítélt közösségi média fiókokat. Lehetősége lesz továbbá arra is, hogy az internetszolgáltatókat a külföldi beavatkozási kísérletnek tekintett tartalmak blokkolására kötelezze Szingapúrban. Szélsőséges esetben a kormányzat olyan utasítást is adhat, hogy az internetes alkalmazás szolgáltatói - elsősorban az Apple és Google áruházak - elérhetetlenné tegyenek bizonyos, a külföldi beavatkozást célzó applikációkat a városállamban.


A belügyminisztert pedig olyan jogkörrel ruházza fel, amelynek birtokában személyes adatok átadását kérheti közösségi médiaszolgáltatóktól, akár megelőző intézkedésként is, mindenféle indoklás nélkül. A jogszabály céltáblájára kerülhetnek mindezek mellett olyan szingapúri személyek és szervezetek, akiket külföldi erők helyi megbízottjainak tekintenek.
    

Az ázsiai és csendes-óceáni régióban az utóbbi időben Ausztrálián kívül más ország nem léptetett életbe a külföldi beavatkozás kezelésére hivatott jogszabályt. A szingapúri kormánypárt ellenlábasai azzal támadták a törvénytervezetet, hogy azt - túlságosan átfogó jellege és a nem megfelelő felügyeleti intézkedések hiánya miatt - belföldi kritikusai ellen használhatná fel egy jövőbeni, tisztességtelen úton hatalomra lépő kormányzat. Egyes vádak szerint a jogszabály felér egy "lopakodó hatalomátvétellel".


A kormányzat részéről mindazonáltal úgy érveltek a tervezet mellett, hogy a jogszabály ugyan nem nyújt teljes védelmet a külföldi beavatkozás ellen, de egy olyan eszköztárat biztosít a kormány számára, amely segítséget nyújthat. A tervezetet megalkotó K. Shanmugam, szingapúri belügy- és törvénykezési miniszter a hétfői parlamenti vita során úgy fogalmazott: a törvényjavaslat a fellelhető legjobb módja annak, hogy egyensúlyt teremtsenek a kockázatok kezelése és a támadások elleni fékek biztosítása között.
    

Jóllehet a kormányzat rendkívül óvatosan járt el azzal kapcsolatban, hogy a tervezet ne tűnjön egy konkrét országgal vagy kormányzattal szembeni intézkedésnek, a szingapúri belügyminisztérium az előterjesztésről szóló, szeptember 13-án kiadott sajtóközleménye Ausztráliában és az Európai unióban folytatott, Kínához kötődő tevékenységeket idéző utalásokat tartalmazott.


(Forrás: MTI)