A lengyel államfő a fehérorosz politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazza
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Andrzej Duda lengyel elnök a fehéroroszországi politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazza a hétvégi elnökválasztást követő megmozdulások kapcsán az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsához szerdán intézett levelében.
A lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára, Krzysztof Szczerski a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) közölte: Andrzej Duda a levélben arra hívja fel az ENSZ tagállamait, hogy ne legyenek közömbösek a fehéroroszországi események iránt. Az államfő a felhívásban a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását is szorgalmazza.
A lengyel külügyi tárca szerdán megerősítette, hogy Varsó kezdeményezésére az uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli videokonferencia keretében tanácskoznak a fehéroroszországi helyzetről. A külügyminisztérium Twitter-honlapján közzétett bejegyzése szerint a pénteken esedékes miniszteri videokonferencia napirendjén emellett Törökország, Venezuela és Libanon is szerepel. Korábbi közlés szerint a fehéroroszországi helyzetet az uniós külügyminiszterek informális augusztusi berlini értekezletén is megvitatják.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn javasolta Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását. Aznap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, valamint Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az EU rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgetve.
Michel azt közölte Morawieckivel, hogy a témát a szeptemberi brüsszeli csúcson tűzik napirendre. A PAP hírügynökség egy meg nem nevezett brüsszeli forrástól úgy értesült: a rendkívüli csúcstalálkozó témáját az uniós politikusok továbbá is fontolgatják. Pawel Jablonski lengyel külügyminszter-helyettes egy szerdai rádióinterjúban elmondta: Varsó követelni fogja, hogy az EU a szeptemberi csúcsnál korábban tegyen olyan lépéseket, amelyek "megakadályozzák, hogy a fehéroroszoroszági helyzet kezelhetetlenné váljon".
Fehéroroszországban vasárnap tartottak elnökválasztást, ahol az exit poll eredmények ismertetése után tiltakozások és összecsapások kezdődtek. Az ellenzék szerint a 26 éve hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka, aki a hivatalos adatok szerint a szavazatok több mint 80 százalékát kapta, elcsalta a választást. A megmozdulások hétfőn és kedden is folytatódtak. Az összecsapásokban legkevesebb egy ember meghalt, és több százan megsérültek. Sajtójelentések szerint több ezer embert őrizetbe vettek.
A lengyel diplomácia szerdán megerősítette, hogy lépéseket tesz három, Minszkben őrizetbe vett lengyel állampolgár megsegítésére. A fehérorosz állami választási bizottság előzetes eredményei szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt 10,9 százalékot szerzett az elnökválasztáson.
(Forrás: MTI)
A lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára, Krzysztof Szczerski a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) közölte: Andrzej Duda a levélben arra hívja fel az ENSZ tagállamait, hogy ne legyenek közömbösek a fehéroroszországi események iránt. Az államfő a felhívásban a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását is szorgalmazza.
Az Európai Unió (EU) reakcióját Szczerski úgy értékelte: a közösség hasonló vonakodással reagál a fehéroroszországi helyzetre, mint amikor Oroszország megtámadta Grúziát (2008).
Európa gyengeségének nevezte, hogy - mint fogalmazott - "sok az ellentétes érdek", az emberi jogokról és a szabadság védelméről szóló jelszavak pedig "nem szükségszerűen fontosabbak egyes európai országok geopolitikai érdekeinél".
A lengyel külügyi tárca szerdán megerősítette, hogy Varsó kezdeményezésére az uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli videokonferencia keretében tanácskoznak a fehéroroszországi helyzetről. A külügyminisztérium Twitter-honlapján közzétett bejegyzése szerint a pénteken esedékes miniszteri videokonferencia napirendjén emellett Törökország, Venezuela és Libanon is szerepel. Korábbi közlés szerint a fehéroroszországi helyzetet az uniós külügyminiszterek informális augusztusi berlini értekezletén is megvitatják.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn javasolta Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását. Aznap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, valamint Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az EU rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgetve.
Michel azt közölte Morawieckivel, hogy a témát a szeptemberi brüsszeli csúcson tűzik napirendre. A PAP hírügynökség egy meg nem nevezett brüsszeli forrástól úgy értesült: a rendkívüli csúcstalálkozó témáját az uniós politikusok továbbá is fontolgatják. Pawel Jablonski lengyel külügyminszter-helyettes egy szerdai rádióinterjúban elmondta: Varsó követelni fogja, hogy az EU a szeptemberi csúcsnál korábban tegyen olyan lépéseket, amelyek "megakadályozzák, hogy a fehéroroszoroszági helyzet kezelhetetlenné váljon".
Fehéroroszországban vasárnap tartottak elnökválasztást, ahol az exit poll eredmények ismertetése után tiltakozások és összecsapások kezdődtek. Az ellenzék szerint a 26 éve hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka, aki a hivatalos adatok szerint a szavazatok több mint 80 százalékát kapta, elcsalta a választást. A megmozdulások hétfőn és kedden is folytatódtak. Az összecsapásokban legkevesebb egy ember meghalt, és több százan megsérültek. Sajtójelentések szerint több ezer embert őrizetbe vettek.
A lengyel diplomácia szerdán megerősítette, hogy lépéseket tesz három, Minszkben őrizetbe vett lengyel állampolgár megsegítésére. A fehérorosz állami választási bizottság előzetes eredményei szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt 10,9 százalékot szerzett az elnökválasztáson.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások