A lengyel elnök megvétózza a törvényt, amely megfosztotta volna tiszti rangjuktól az 1981-es hadiállapot fő felelőseit
A lengyel parlament március elején hagyta jóvá a nemzetvédelmi tárca által kidolgozott jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy lefokozzák azokat a tiszteket, akik az 1943-1990 között "elárulták a lengyel államérdeket".Többek között automatikusan megfosztották volna rangjuktól a Nemzeti Megmentés Tanácsa (WRON) tagjait. A főként magas rangú katonai vezetőkből álló, 22 tagú, Jaruzelski vezette testület a több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapot idején irányította Lengyelországot.
Az elnök ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy a WRON vezetése, különösen Jaruzelski és Kiszczak, "nem érdemlik meg a tiszteletet". A rangjuktól való megfosztás szükségessége "alig vitatható" - tette hozzá. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a WRON "nemcsak a vezetésből állt", egyes fiatalabb tagjainál nem lehet kizárni, hogy beleegyezésük nélkül kerültek a testületbe. Ebben az összefüggésben említette a WRON-ba beiktatott első lengyel űrhajóst, a tábornoki rangú Miroslaw Hermaszewskit. A fellebbezési lehetőség kizárása sértené a demokratikus állam elveit - vélekedett Duda.
A törvény lehetővé tette volna azok lefokozását is, akik nem a WRON tagjai voltak, és a kommunizmus idején "drasztikus tetteket" követtek el az ellenzékkel, a civil lakossággal szemben. Az ilyen esetekben Duda erkölcsileg kérdésesnek nevezte azt, hogy a törvény nem ad lehetőséget a posztumusz lefokozott tisztek jogi képviseletére.
Az államfő aláhúzta: szeretné, hogy a jogszabály alapján elrendezzék a kommunista múlt szerinte is fontos ügyeit. "Hiszek az ilyen típusú törvény jelképes jelentésében"- jelentette ki. Ugyanakkor - Lengyelországban "nem lehet úgy visszaállítani az igazságot, hogy igazságtalan megoldásokat vezetünk be" - szögezte le.
Duda közölte: a vétóról már beszélt Mateusz Morawiecki kormányfővel és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel, és a húsvéti ünnepek után meg szeretné vitatni az ügyet a védelmi miniszterrel, a veteránokat egyesítő szervezetek képviselőivel, a hadiállapot károsultjaival. Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében.
Andrzej Duda az őt az államfői posztra jelölő Jog és Igazságosság (PiS) kormány idején eddig három jogszabályt vétózott meg, köztük - tavaly júliusban - az Európai Bizottság által vitatott két bírósági törvényt. A vétó bejelentésére reagálva, a PiS nevében Beata Mazurek szóvivője közölte: a kormánypárt "meglepődött és csalódott", de az államfő döntését nem fogják kommentálni.
A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform nevében nyilatkozó Tomasz Siemoniak volt nemzetvédelmi miniszter parlamenti sajtóértekezletén elmondta: nagyrészt osztja Duda érvelését. A törvényt Siemoniak "erkölcstelennek, rémesnek" nevezte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások