A nácik elől elmenekült tudósok
Gustav Born családját 1933-ban figyelmezették, hogy hagyja el a fasizálódó Németországot. A tanácsadó nem volt más, mint Albert Einstein, tudóstárs, barát. Einstein hozzátette, hogy azonnal el kell hagyni az országot, amíg lehetőség van rá.
Gustav Born
A Born család megfogadta a tanácsot, először Olaszországba, majd Angliába mentek. Gustav Born ekkor 11 éves volt, apja Max Born az akkori világ egyik vezető fizikai kutatóintézetének igazgatója Göttingenben.
A Born család zsidó volt, s amikor Hitler hatalomra került, Max Born és zsidó kollégái nem dolgozhattak többé az intézetben. Menekülniük kellett. A most 92 éves Gustav Born ma Londonban él. Nagy pontossággal emlékszik vissza az 1930-as évek történéseire. Ő ma az egyik utolsó tudományos menekült, akik Nobel-díjakat kaptak munkásságukért. Édesapja, Max Born a kvantum mechanika terén végzett kutatásaiért kapott.
Vajon a tudósok felmérték-e akkor a náci veszély mértékét? Gustav Born szerint sokan igen, de sokan eleinte nem. Viszont a hatalomra jutás utáni hónapokban az üldözés mértéke egyértelművé vált. Emlékei szerint a gyerekeket is elérte az antiszemitizmus. A játszótéren voltak olyan gyerekek, akiknek nem engedték meg, hogy együtt játszanak zsidó gyerekekkel, így vele sem.
Einsstein az Albert Hallban 1933-ban
Voltak azonban példamutató kollegiális magatartások is. Így Max von Laue svéd professzor kiállt zsidó kollégái mellett. Max Planck, fizikus személyesen próbált Hitlernél közbenjárni a zsidó tudósok érdekében, de Hitler gyakorlatilag szóhoz sem hagyta jutni.
A helyzet ellenére a Born család nehéz szívvel hagyta el otthonát, s választott kényszerből új hazát. Amikor elhagyták Németországot, még hittek abban, hogy ez átmeneti állapot lesz.
Amíg Göttingenben (is) terjedtek a svasztika jelek, addig Nagy-Britanniában humanitárius segítséget szerveztek a zsidó és a politikai okokból menekülő tudósoknak. Akadémiai Segítő Tanácsot állítottak fel az egyetemek. Ennek segítségével 1500 német tudós folytathatta biztonságban munkáját Nagy-Britanniában. A szervezethez egyre több segítő csatlakozott, G.M. Trevelyan, Ernest Rutherford, John Maynard Keynes - többek között.
Albert Einstein nagy port felkavart beszédet mondott a témában a londoni Royal Albert Hallban 1933-ban. Beszédében hangsúlyozta a nyugat-európai értékek, a tolerancia és az igazság fontosságát az elnyomással és a gyűlölettel szemben egy olyan korban, amikor a gazdasági és politikai szélsőségek egyre inkább tért nyertek. Az egyén szabadsága volt az, amely tudáshoz és felfedezésekhez vezetett, s e szabadság nélkül egy magát becsülő ember nem képes létezni - mondta Einstein híres beszédében.
Max Born
A bizottság szervezetten igyekezett menteni a tudósokat, minden segítséget, de elsősorban munka- és kutatási lehetőséget biztosítva számukra Nagy-Britanniában. Eredménnyel, ezt bizonyítja a Nobel-díjasok, lovagi kitüntetések és a Királyi Társaság és a Brit Akadémiai tagságok hosszú sora.
1939, a második világháború kitörése előtt körülbelül 70.000 zsidó menekült került ezen az úton Nagy-Britanniába. Nemzetközi szellemű tudósok voltak, kutatásuk túlmutatott a nemzeti és politikai határokon. Más tudósok az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak, mint például Richard Courant matematikus.
Így Németország lassan elvesztette tudományos-szellemi bázisát. Utaltak jelek arra, hogy Németország felismerte tévedését. Max Bornt a náci kormány 1934-ben visszahívta Németországba, hogy ott folytassa munkáját. A kérést elutasította. Végül feleségével a háború után tértek vissza Németországba. Azért küzdöttek, hogy s szélsőségek ne ismétlődhessenek meg. Max Born 1970-ben hunyt el és ugyanabban a göttingeni temetőben helyezték örök nyugalomra, ahová Mac Planckot és Max von Lauet.
Az atombomba kifejlesztésében a magyar tudósok mellett a német szakemberek is fontos szerepet játszottak, ezzel is biztosítva, hogy Németország nem kerülhet ki győztesen a háborúból. Bár morális okokból Max Born megtagadta, hogy részt vegyen az atomprogramban, Robert Oppenheimer, az "atombomba atyja" Born tanítványa volt Göttingenben.
A tudósokat mentő szervezet (CARA) 80 év után ma is működik. Anne Lonsdale elnök szerint boldogok lennének, ha nem lenne munkájuk, de Afrikában és Ázsiában ma is hasonló gondokkal küzdenek a tudósok, mint a nácizmus idején Európa egyes részein. A szervezet tevékenysége abban is segít, hogy az emberek ne alkossanak elhamarkodott véleményt a menekültekről. Nem tudhatják milyen teljesítmény áll egy-egy ember mögött.
www.bbc.co.uk
Gustav BornA Born család megfogadta a tanácsot, először Olaszországba, majd Angliába mentek. Gustav Born ekkor 11 éves volt, apja Max Born az akkori világ egyik vezető fizikai kutatóintézetének igazgatója Göttingenben.
A Born család zsidó volt, s amikor Hitler hatalomra került, Max Born és zsidó kollégái nem dolgozhattak többé az intézetben. Menekülniük kellett. A most 92 éves Gustav Born ma Londonban él. Nagy pontossággal emlékszik vissza az 1930-as évek történéseire. Ő ma az egyik utolsó tudományos menekült, akik Nobel-díjakat kaptak munkásságukért. Édesapja, Max Born a kvantum mechanika terén végzett kutatásaiért kapott.
Vajon a tudósok felmérték-e akkor a náci veszély mértékét? Gustav Born szerint sokan igen, de sokan eleinte nem. Viszont a hatalomra jutás utáni hónapokban az üldözés mértéke egyértelművé vált. Emlékei szerint a gyerekeket is elérte az antiszemitizmus. A játszótéren voltak olyan gyerekek, akiknek nem engedték meg, hogy együtt játszanak zsidó gyerekekkel, így vele sem.
Einsstein az Albert Hallban 1933-banVoltak azonban példamutató kollegiális magatartások is. Így Max von Laue svéd professzor kiállt zsidó kollégái mellett. Max Planck, fizikus személyesen próbált Hitlernél közbenjárni a zsidó tudósok érdekében, de Hitler gyakorlatilag szóhoz sem hagyta jutni.
A helyzet ellenére a Born család nehéz szívvel hagyta el otthonát, s választott kényszerből új hazát. Amikor elhagyták Németországot, még hittek abban, hogy ez átmeneti állapot lesz.
Amíg Göttingenben (is) terjedtek a svasztika jelek, addig Nagy-Britanniában humanitárius segítséget szerveztek a zsidó és a politikai okokból menekülő tudósoknak. Akadémiai Segítő Tanácsot állítottak fel az egyetemek. Ennek segítségével 1500 német tudós folytathatta biztonságban munkáját Nagy-Britanniában. A szervezethez egyre több segítő csatlakozott, G.M. Trevelyan, Ernest Rutherford, John Maynard Keynes - többek között.
Albert Einstein nagy port felkavart beszédet mondott a témában a londoni Royal Albert Hallban 1933-ban. Beszédében hangsúlyozta a nyugat-európai értékek, a tolerancia és az igazság fontosságát az elnyomással és a gyűlölettel szemben egy olyan korban, amikor a gazdasági és politikai szélsőségek egyre inkább tért nyertek. Az egyén szabadsága volt az, amely tudáshoz és felfedezésekhez vezetett, s e szabadság nélkül egy magát becsülő ember nem képes létezni - mondta Einstein híres beszédében.
Max BornA bizottság szervezetten igyekezett menteni a tudósokat, minden segítséget, de elsősorban munka- és kutatási lehetőséget biztosítva számukra Nagy-Britanniában. Eredménnyel, ezt bizonyítja a Nobel-díjasok, lovagi kitüntetések és a Királyi Társaság és a Brit Akadémiai tagságok hosszú sora.
1939, a második világháború kitörése előtt körülbelül 70.000 zsidó menekült került ezen az úton Nagy-Britanniába. Nemzetközi szellemű tudósok voltak, kutatásuk túlmutatott a nemzeti és politikai határokon. Más tudósok az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak, mint például Richard Courant matematikus.
Így Németország lassan elvesztette tudományos-szellemi bázisát. Utaltak jelek arra, hogy Németország felismerte tévedését. Max Bornt a náci kormány 1934-ben visszahívta Németországba, hogy ott folytassa munkáját. A kérést elutasította. Végül feleségével a háború után tértek vissza Németországba. Azért küzdöttek, hogy s szélsőségek ne ismétlődhessenek meg. Max Born 1970-ben hunyt el és ugyanabban a göttingeni temetőben helyezték örök nyugalomra, ahová Mac Planckot és Max von Lauet.
Az atombomba kifejlesztésében a magyar tudósok mellett a német szakemberek is fontos szerepet játszottak, ezzel is biztosítva, hogy Németország nem kerülhet ki győztesen a háborúból. Bár morális okokból Max Born megtagadta, hogy részt vegyen az atomprogramban, Robert Oppenheimer, az "atombomba atyja" Born tanítványa volt Göttingenben.
Max Born először Cambridgeben, majd az edinburghi egyetemen tanított. Az általa írt tudományos tankönyv alapmű lett az oktatásban.Gustav Born a gyógyszerészet professzora lett Londonban, a King's College-ban.
A tudósokat mentő szervezet (CARA) 80 év után ma is működik. Anne Lonsdale elnök szerint boldogok lennének, ha nem lenne munkájuk, de Afrikában és Ázsiában ma is hasonló gondokkal küzdenek a tudósok, mint a nácizmus idején Európa egyes részein. A szervezet tevékenysége abban is segít, hogy az emberek ne alkossanak elhamarkodott véleményt a menekültekről. Nem tudhatják milyen teljesítmény áll egy-egy ember mögött.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások