A spanyol király feloszlatta a parlamentet és kiírta választásokat
VI. Fülöp spanyol király kedden reggel aláírta azt a rendeletet, amellyel feloszlatta a parlamentet, és kiírta a választásokat június 26-ára.
A spanyol demokráciában eddig példa nélküli esemény oka, hogy a december 20-i parlamenti választások óta eltelt több mint négy hónapban a törvényhozás nem tudott új kormányfőt választani.
Spanyolország történtének legrövidebb, 111 napos parlamenti ciklusa ért ezzel véget.
"Mától az emberek kezében van, hogy döntsenek Spanyolország politikai jövőjéről" - fogalmazott Patxi López, a most megszűnő törvényhozás elnöke madridi sajtótájékoztatóján, miután átvette a hivatalos dokumentumot az uralkodótól.
Az elmúlt hónapokat uraló politikai patthelyzetre reagálva a szocialista politikus elmondta: egy paktum sem tartalmazhatja 100 százalékig, amit az egyik vagy másik fél akar, de a megállapodás a módja annak, hogy megoldják az emberek problémáit.
"Remélem, mindannyian megtanultuk a leckét, és a következő parlament a lehető leghamarabb megállapodásra jut" - jegyezte meg Patxi López, aki pontosította a választási folyamattal kapcsolatos határidőket is.
A hivatalos, 15 napos választási kampány június 10-én veszi kezdetét, és a választások előtti napon ér véget. Június 26-án 350 alsóházi és 208 szenátusi képviselői hely sorsa dől el parlamenti választásokon. Az új parlament július 19-én tartja alakuló ülését.
Ezt követően kezdődhetnek ismét a kormányalakítási tárgyalások, amelynek kezdetén az uralkodó fogadja az új parlament pártjainak vezetőit, majd egyiküket felkéri a kormányalakításra. Amennyiben a parlament többsége megszavazza, az új miniszterelnök megalakíthatja kormányát.
A most leköszönő törvényhozás nem jutott el eddig a pontig.
A decemberi választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) jelölje, Mariano Rajoy már el sem fogadta az uralkodó felkérését a kormányzásra, mondván: nem rendelkezik a megválasztásához szükséges parlamenti többséggel. Február elején a szocialista Pedro Sánchez kapta meg a lehetőséget a királytól, de koalíciós tárgyalásai kudarca fulladtak.
A közvélemény-kutatási adatok sorozatosan azt mutatják, hogy a választások megismétlése nem segíti át a holtponton a spanyol belpolitikát, mivel a jelenlegihez hasonló erőviszonyokat jósol a pártoknak, azaz egyikük sem lesz képes egyedül kormányozni.
A kedden feloszlatott parlament az eddigi legtöbb politikai erőt felvonultató törvényhozás volt, benne négy jelentős erőt képviselő politikai párttal, amely újdonságot hozott a hagyományosan kétpártrendszerre épülő spanyol belpolitikába. A politikai szakértők szerint ugyanakkor ideológiájukban és elképzeléseikben olyan távol állnak egymástól, hogy emiatt nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányalakítási tárgyalások során.
MTI
A spanyol demokráciában eddig példa nélküli esemény oka, hogy a december 20-i parlamenti választások óta eltelt több mint négy hónapban a törvényhozás nem tudott új kormányfőt választani.
A rendelkezésre álló törvényi határidő pedig lejárt.
Spanyolország történtének legrövidebb, 111 napos parlamenti ciklusa ért ezzel véget.
"Mától az emberek kezében van, hogy döntsenek Spanyolország politikai jövőjéről" - fogalmazott Patxi López, a most megszűnő törvényhozás elnöke madridi sajtótájékoztatóján, miután átvette a hivatalos dokumentumot az uralkodótól.
Az elmúlt hónapokat uraló politikai patthelyzetre reagálva a szocialista politikus elmondta: egy paktum sem tartalmazhatja 100 százalékig, amit az egyik vagy másik fél akar, de a megállapodás a módja annak, hogy megoldják az emberek problémáit.
"Remélem, mindannyian megtanultuk a leckét, és a következő parlament a lehető leghamarabb megállapodásra jut" - jegyezte meg Patxi López, aki pontosította a választási folyamattal kapcsolatos határidőket is.
A hivatalos, 15 napos választási kampány június 10-én veszi kezdetét, és a választások előtti napon ér véget. Június 26-án 350 alsóházi és 208 szenátusi képviselői hely sorsa dől el parlamenti választásokon. Az új parlament július 19-én tartja alakuló ülését.
Ezt követően kezdődhetnek ismét a kormányalakítási tárgyalások, amelynek kezdetén az uralkodó fogadja az új parlament pártjainak vezetőit, majd egyiküket felkéri a kormányalakításra. Amennyiben a parlament többsége megszavazza, az új miniszterelnök megalakíthatja kormányát.
A most leköszönő törvényhozás nem jutott el eddig a pontig.
A decemberi választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) jelölje, Mariano Rajoy már el sem fogadta az uralkodó felkérését a kormányzásra, mondván: nem rendelkezik a megválasztásához szükséges parlamenti többséggel. Február elején a szocialista Pedro Sánchez kapta meg a lehetőséget a királytól, de koalíciós tárgyalásai kudarca fulladtak.
A közvélemény-kutatási adatok sorozatosan azt mutatják, hogy a választások megismétlése nem segíti át a holtponton a spanyol belpolitikát, mivel a jelenlegihez hasonló erőviszonyokat jósol a pártoknak, azaz egyikük sem lesz képes egyedül kormányozni.
A kedden feloszlatott parlament az eddigi legtöbb politikai erőt felvonultató törvényhozás volt, benne négy jelentős erőt képviselő politikai párttal, amely újdonságot hozott a hagyományosan kétpártrendszerre épülő spanyol belpolitikába. A politikai szakértők szerint ugyanakkor ideológiájukban és elképzeléseikben olyan távol állnak egymástól, hogy emiatt nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányalakítási tárgyalások során.
MTI
Hozzászólások