A szépség- és a meddőségipar visszásságairól is szól Sofi Oksanen új regénye
A szépség- és a meddőségipar visszáságairól is szól Sofi Oksanen Budapest Nagydíjas finn írónő Norma című új regénye, amelyet csütörtökön mutatnak be Budapesten.
A regény története szerint amikor anyja, Anita egy borzalmas balesetben szörnyet hal, Norma Ross teljesen magára marad.
Kettejüket egy nagy titok elszakíthatatlan köteléke fűzte egymáshoz, Norma sorsát ugyanis meghatározza a hajában rejlő különös erő: hajkoronája egy nap akár egy métert is nő, képes érzékelni a környezetét, a hangulatokat, a szándékokat, a jót és a rosszat egyaránt. Norma és Anita mindezt elrejtették a világ elől, így védve a lányt a "másság" kitaszítottságától és a társadalomtól, amely szörnyszülöttnek tartaná.
Norma, hogy kiderítse, ki a felelős anyja haláláért, munkát vállal ugyanabban a családi fodrászszalonban, ahol Anita is dolgozott.
A szerző az MTI-nek felidézte: a regény alapja 2013-ban született meg, amikor úgy döntött, hogy egy rövid történetben megírja a Rapunzel című európai tündérmese posztmodern változatát. A magyarul Galambbegy néven is ismert mese egy toronyba zárt lányról szól, akinek mérhetetlenül hosszú haja egészen a földig ér az épület ablakából.
"Nagyon élveztem az írást, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy már száz oldal meg volt a rövidnek szánt történetből" - mesélte Sofi Oksanen. Hozzáfűzte: a regény megírásában szerepet játszott az is, hogy mindig is nagyon izgatta a haj kultúrtörténete.
"Ha az embert érdekli például a művészettörténet, nem igazán tud megszökni a hajjal, a frizurával kapcsolatos kérdések elől" - fogalmazott az egyebek mellett Finlandia-díjjal (2008), Európai Könyvdíjjal (2010), az Északi Tanács Irodalmi Díjával (2010) és a Budapest Nagydíjjal (2014) is kitüntetett szerző.
A regényben Sofi Oksanen meglehetősen kritikus képet fest a nőket kizárólag fogyasztóként elfogadó, kizsákmányoló modern szépségiparról.
"Szépségipar mindig is létezett, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően elképesztő mértékben növekedett az elmúlt években. Hatalmas üzlet lett a haj- és a meddőségipar, amelyek nagyon komoly etikai kérdéseket vetnek fel" - mutatott rá.
A finn írónő szerint noha nagyon sokan azt gondolják, semmi közük a hajhosszabbításhoz mint iparághoz, amikor megvesznek egy nőknek szóló lapot, televíziót néznek vagy interneteznek, rengeteg olyan nő képével találkoznak, akik nem a saját hajukat viselik.
Mint fogalmazott, nem sok minden lepte meg a témával kapcsolatban, az viszont igen, amikor egy új tanulmányban azt olvasta, a hajhosszabbításban érintett nők 80 százaléka nem mondja el a párjának, hogy póthajat visel.
"Mindez egy nagyon is látható, ugyanakkor egyben egy láthatatlan kérdés, hiszen nem szívesen beszélünk róla" - fűzte hozzá Sofi Oksanen.
A Scolar Kiadó gondozásában megjelent Norma című regényt csütörtök este mutatják be a fővárosi Toldi Moziban, a szerzővel Valuska László fog beszélgetni.
MTI
A regény története szerint amikor anyja, Anita egy borzalmas balesetben szörnyet hal, Norma Ross teljesen magára marad.
Kettejüket egy nagy titok elszakíthatatlan köteléke fűzte egymáshoz, Norma sorsát ugyanis meghatározza a hajában rejlő különös erő: hajkoronája egy nap akár egy métert is nő, képes érzékelni a környezetét, a hangulatokat, a szándékokat, a jót és a rosszat egyaránt. Norma és Anita mindezt elrejtették a világ elől, így védve a lányt a "másság" kitaszítottságától és a társadalomtól, amely szörnyszülöttnek tartaná.
Norma, hogy kiderítse, ki a felelős anyja haláláért, munkát vállal ugyanabban a családi fodrászszalonban, ahol Anita is dolgozott.
Idővel feltárulnak előtte a maffiaszerűen működő família ügyletei, a hajkereskedelem, az embertelen "csecsemőgyárak", valamint a nemzetközi béranyahálózatok titkai.
A szerző az MTI-nek felidézte: a regény alapja 2013-ban született meg, amikor úgy döntött, hogy egy rövid történetben megírja a Rapunzel című európai tündérmese posztmodern változatát. A magyarul Galambbegy néven is ismert mese egy toronyba zárt lányról szól, akinek mérhetetlenül hosszú haja egészen a földig ér az épület ablakából.
"Nagyon élveztem az írást, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy már száz oldal meg volt a rövidnek szánt történetből" - mesélte Sofi Oksanen. Hozzáfűzte: a regény megírásában szerepet játszott az is, hogy mindig is nagyon izgatta a haj kultúrtörténete.
"Ha az embert érdekli például a művészettörténet, nem igazán tud megszökni a hajjal, a frizurával kapcsolatos kérdések elől" - fogalmazott az egyebek mellett Finlandia-díjjal (2008), Európai Könyvdíjjal (2010), az Északi Tanács Irodalmi Díjával (2010) és a Budapest Nagydíjjal (2014) is kitüntetett szerző.
A regényben Sofi Oksanen meglehetősen kritikus képet fest a nőket kizárólag fogyasztóként elfogadó, kizsákmányoló modern szépségiparról.
"Szépségipar mindig is létezett, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően elképesztő mértékben növekedett az elmúlt években. Hatalmas üzlet lett a haj- és a meddőségipar, amelyek nagyon komoly etikai kérdéseket vetnek fel" - mutatott rá.
A finn írónő szerint noha nagyon sokan azt gondolják, semmi közük a hajhosszabbításhoz mint iparághoz, amikor megvesznek egy nőknek szóló lapot, televíziót néznek vagy interneteznek, rengeteg olyan nő képével találkoznak, akik nem a saját hajukat viselik.
Mint fogalmazott, nem sok minden lepte meg a témával kapcsolatban, az viszont igen, amikor egy új tanulmányban azt olvasta, a hajhosszabbításban érintett nők 80 százaléka nem mondja el a párjának, hogy póthajat visel.
"Mindez egy nagyon is látható, ugyanakkor egyben egy láthatatlan kérdés, hiszen nem szívesen beszélünk róla" - fűzte hozzá Sofi Oksanen.
A Scolar Kiadó gondozásában megjelent Norma című regényt csütörtök este mutatják be a fővárosi Toldi Moziban, a szerzővel Valuska László fog beszélgetni.
MTI
Hozzászólások