A szlovén miniszterelnök a 2023-as és 2024-es költségvetési tervezetet a rugalmasság és a cselekvés alapjának nevezte

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: A 2023-as és 2024-es költségvetési tervezetet olyan dokumentum, amely megalapozza a gyors és rugalmas fellépést a magas energiaárakkal szemben - jelentette ki Robert Golob szlovén miniszterelnök hétfőn a parlamentben a költségvetési eljárás elindítása előtt."A következő két év kilátásai bizonytalanok, de a válasz erre a rugalmasság, valamint a gyors és határozott cselekvésre való hajlandóság, amit mi meg is teszünk" - fogalmazott a kormányfő. A kabinet 2023-ban a bevételeket 13,4 milliárd euróra, a kiadásokat 16,7 milliárd euróra tervezi, ami 25 százalékkal haladja meg a tavaly novemberben elfogadott eredeti költségvetésben tervezettet.


Eközben 5,2 százalékos deficittel számol a GDP arányában ebben az időszakban. 2024-ben a bevételek 13,8 milliárd euróra emelkednek, a kiadások pedig 15,5 milliárd euróra csökkenek a tervezet szerint. A hiány ebben az esetben 2,6 százalékra csökken. Golob szerint a jövő évre tervezett 5,2 százalékos hiány attól függ, hogy a kormány milyen intézkedéseket tesz az energiaválság terheinek enyhítésére. Mint mondta, a  tartalékokat 1,2 milliárd euróban határozták meg, amelynek nagy részét a vállalkozásokat segítő intézkedésekre különítették el.
   

A kormányfő úgy véli: a jövő "nem olyan sivár, mint amilyennek látszik", még akkor sem, ha energiatakarékosságra lesz szükség. "Vannak olyan megoldások, amelyeket uniós szinten dolgoztunk ki, és amelyek két hét múlva kerülnek terítékre" - mondta, hozzátéve, hogy Európában konszenzus van arról, miként szabályozzák az energiapiacot, és hogyan segítsenek az embereknek.
    

"Tudom, hogy sokan aggódnak, vajon lesz-e elég energiánk ezen a télen. Nem kérdés, hogy lesz elég, a kulcsfontosságú energiahordozók árát már szabályoztuk, és azok nem emelkedhetnek (..) alacsonyabbak, mint augusztusban voltak, és elfogadhatóak a háztartások számára " - húzta alá. A költségvetés az energiaválság kezelésén túl az egészségügyre, a zöld átállásra, a digitalizációra, a versenyképességre, valamint a kutatásokra és fejlesztésekre történő beruházásokra is elkülönített forrásokat. A tervezetről várhatóan október végén szavaz a parlament.


(Forrás: MTI)