A török elnök válaszlépést helyezett kilátásba a kurdbarát politikus jogszerűtlen fogva tartásáról hozott EJEB-ítélet miatt
Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden válaszlépést helyezett kilátásba Ankara részéről, miután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Törökországot a kurdbarát párt egyik korábbi társelnöke, Selahattin Demirtas jogszerűtlen fogva tartása miatt.
Erdogan Ankarában a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülését követően újságíróknak nyilatkozva leszögezte: az EJEB döntései Törökországot "nem kötik". A török elnök egyúttal úgy is fogalmazott, hogy Ankara megteszi a válaszlépését, és "pontot tesz az ügy végére".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam számára, így Törökországra nézve is.
A törvényszék emellett egyhangúlag felszólított a Népek Demokratikus Pártja (HDP) 2016 novembere óta bebörtönzött korábbi vezetőjének mielőbbi szabadon bocsátására. Demirtas letartóztatását követően még egészen idén februárig a HDP társelnöke maradt. A strasbourgi bírák alapvetően nem Demirtas őrizetbe vételét kifogásolták, hanem előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, amely véleményük szerint nem volt indokolt. Mint kiemelték, igazolhatatlan jogsértés, hogy Demirtas a vizsgálati fogságból nem végezhette parlamenti munkáját, nem élhetett szabad véleménynyilvánítási jogával.
"Demirtas fogva tartásának többszöri kiterjesztése kétségtelenül a pluralizmus elfojtásának és a szabad politikai vita korlátozásának célját szolgálta, amelyek pedig alapelemei egy demokratikus társadalomnak" - írta közleményében az EJEB, rámutatva, hogy az előzetes letartóztatás 2017 áprilisa előtt a népszavazási, valamint 2018 júniusa előtt az elnökválasztási kampány idején is tartott.
A verdikt egyelőre nem jogerős, három hónapig még mindkét fél fellebbezhet. Demirtast egy 2013-as beszéde miatt szeptemberben több mint négy év börtönbüntetésre ítélték terrorizmus miatt, miután csaknem két évet már előzetes letartóztatásban töltött. Számos más, szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene, s amennyiben mindben bűnösnek találják, akár 142 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A török vezetés azt állítja, hogy a HDP a terrorszervezetként nyilvántartott szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. A HDP ezt tagadja.
(Forrás: MTI)
Erdogan Ankarában a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülését követően újságíróknak nyilatkozva leszögezte: az EJEB döntései Törökországot "nem kötik". A török elnök egyúttal úgy is fogalmazott, hogy Ankara megteszi a válaszlépését, és "pontot tesz az ügy végére".
Az EJEB szerint a török hatóságok több ponton is megsértették Demirtas jogait, akinek előzetes letartóztatása a bírói testület szerint "kétségtelenül a politikai pluralizmus elfojtását" célozza.
Elsőfokú ítéletében az EJEB megállapította, hogy Törökország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének három pontját is, és ezért 25 ezer euró (körülbelül nyolcmillió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosnak.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam számára, így Törökországra nézve is.
A törvényszék emellett egyhangúlag felszólított a Népek Demokratikus Pártja (HDP) 2016 novembere óta bebörtönzött korábbi vezetőjének mielőbbi szabadon bocsátására. Demirtas letartóztatását követően még egészen idén februárig a HDP társelnöke maradt. A strasbourgi bírák alapvetően nem Demirtas őrizetbe vételét kifogásolták, hanem előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, amely véleményük szerint nem volt indokolt. Mint kiemelték, igazolhatatlan jogsértés, hogy Demirtas a vizsgálati fogságból nem végezhette parlamenti munkáját, nem élhetett szabad véleménynyilvánítási jogával.
"Demirtas fogva tartásának többszöri kiterjesztése kétségtelenül a pluralizmus elfojtásának és a szabad politikai vita korlátozásának célját szolgálta, amelyek pedig alapelemei egy demokratikus társadalomnak" - írta közleményében az EJEB, rámutatva, hogy az előzetes letartóztatás 2017 áprilisa előtt a népszavazási, valamint 2018 júniusa előtt az elnökválasztási kampány idején is tartott.
A verdikt egyelőre nem jogerős, három hónapig még mindkét fél fellebbezhet. Demirtast egy 2013-as beszéde miatt szeptemberben több mint négy év börtönbüntetésre ítélték terrorizmus miatt, miután csaknem két évet már előzetes letartóztatásban töltött. Számos más, szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene, s amennyiben mindben bűnösnek találják, akár 142 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A török vezetés azt állítja, hogy a HDP a terrorszervezetként nyilvántartott szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. A HDP ezt tagadja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások