A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja
2011-ben tartották meg először az európai totalitárius diktatúrák emléknapját, amely központi eseménye a Varsói Felkelés Múzeumában rendezett kormányzati konferencia volt. Ekkor Lengyelország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét.
A résztvevők közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy az áldozatok iránt felelősséggel viseltetnek, s mindent megtesznek azért, hogy hasonló eseményekre ne kerülhessen sor a jövőben. Elhatározták, hogy több országot magában foglaló hálózatot hoznak létre a téma kutatására. 13 ország 19 intézménye írta alá a megegyezést. Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli, amely a 2012-es nemzetközi megemlékezések házigazdája volt. A budapesti konferencia résztvevői nyilatkozatot írtak alá egy európai múzeum létrehozásáról, amely kutatási területe a század totalitárius rendszerei bűntetteinek feltárása és nyilvánosságra hozása.
Emléknapnak azért választották augusztus 23-át, mert 1939-ban ezen a napon írták alá Moszkvában a Molotov-Ribbentrop-paktumot, azaz a szovjet-német megnemtámadási egyezményt nyolc nappal a második világháború kitörése előtt.
A paktum aláírása akkor meglepetést okozott az egész világon. 1939 tavaszán kudarcba fulladt a szovjetek és a nyugati nagyhatalmak közötti párbeszéd. Ezt követően döntött úgy, hogy kockáztat, és a németekkel egyezményt köt. Ekkor már Lengyelország lerohanására készült.
Az érvényes, tíz évre kötött szerződés ellenére, amelyben a felek kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak "az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt", 1941. június 22-én Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót.
2008-ban egy prágai konferencián merült fel a XX. század két totalitárius diktatúra áldozataira való szervezett, országokon átívelő emlékezés gondolata. Szeptemberben magyar, észt, lett, német és brit képviselők javaslatot terjesztettek elő az Európai Parlament elé az emléknapról. 2011-ben az EU igazságügy miniszterei elfogadták a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjának létrehozását. Az emléknapot pedig minden év augusztus 23-án tartsák minden országban.
A 2013-as megemlékezések központja az EU soros elnökségét betöltő Litvániában zajlanak.
www.mult-kor.hu
A résztvevők közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy az áldozatok iránt felelősséggel viseltetnek, s mindent megtesznek azért, hogy hasonló eseményekre ne kerülhessen sor a jövőben.
Emléknapnak azért választották augusztus 23-át, mert 1939-ban ezen a napon írták alá Moszkvában a Molotov-Ribbentrop-paktumot, azaz a szovjet-német megnemtámadási egyezményt nyolc nappal a második világháború kitörése előtt.
A paktum aláírása akkor meglepetést okozott az egész világon. 1939 tavaszán kudarcba fulladt a szovjetek és a nyugati nagyhatalmak közötti párbeszéd. Ezt követően döntött úgy, hogy kockáztat, és a németekkel egyezményt köt. Ekkor már Lengyelország lerohanására készült.
Az érvényes, tíz évre kötött szerződés ellenére, amelyben a felek kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak "az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt", 1941. június 22-én Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót.
2008-ban egy prágai konferencián merült fel a XX. század két totalitárius diktatúra áldozataira való szervezett, országokon átívelő emlékezés gondolata. Szeptemberben magyar, észt, lett, német és brit képviselők javaslatot terjesztettek elő az Európai Parlament elé az emléknapról. 2011-ben az EU igazságügy miniszterei elfogadták a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjának létrehozását. Az emléknapot pedig minden év augusztus 23-án tartsák minden országban.
A 2013-as megemlékezések központja az EU soros elnökségét betöltő Litvániában zajlanak.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások