A vezérigazgatók keresnek a legjobban
A Reuters szakértői szerint még mindig a vezérigazgatók keresik a legtöbbet a világ munkaerőpiacán, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a legtöbb sikeres nagyvállalat nem meri külföldi, olcsóbb munkaerőre bízni cégének vezetését, így eleget kell tenniük megbízhatóbbnak vélt, „hazai” dolgozóik bérköveteléseinek.
A legtöbb multinacionális cég ugyanis arra törekszik, hogy minél olcsóbb munkaerőt keressen magának, ez alól az egyetlen kivétel a vezérigazgatói tisztség. Ez a tendencia az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a legjellemzőbb, ahol nagyon egyszerűen csökkenthetnék a vezérigazgatói fizetéseket, ha más nemzet szülötteit ültetnék cégeik élére, ám erre nem mutatkozik komolyabb érdeklődés az ottani vállalatok részéről. Éppen ezért a vezérigazgatók gyakran irreálisan magas juttatásban részesülhetnek, ami a legtöbb esetben egyáltalán nincs arányosságban az elért eredményekkel.
A GMI és az Incomes Data Services kutatócsoportok által végzett 2010-es felmérések szerint a vállalatvezetők jövedelemnövekedésének átlaga 36,5 százalékos volt a korábbi években mértekhez képest, ami a gazdasági válság kellős közepén egy rendkívül magas értéket jelent. Egy korábbi, még 1993-ban elvégzett felmérésből kiderült, hogy az amerikai vezérigazgatók az átlagos fizetések százharmincszorosát is megkereshetik, ám mára ez a szám közel megháromszorozódott, így a legfelsőbb vezetők a minimálbéreknek akár a háromszázötvenszeresét is hazavihetik havonta.
A Reuters állítása szerint ráadásul a külföldi vezérigazgatókkal a legtöbb cég nem csak hatalmas pénzösszegeket spórolhatna meg, de akár még teljesítményüket is pozitív irányban módosíthatnák. Ez a gyakorlatban főleg egy olyan cég esetében lehetne hasznos, aki olyan nemzet szülöttét ültetné a vezérigazgatói székbe, ahová termékeivel éppen betörni szándékozik.
A legtöbb multinacionális cég ugyanis arra törekszik, hogy minél olcsóbb munkaerőt keressen magának, ez alól az egyetlen kivétel a vezérigazgatói tisztség. Ez a tendencia az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a legjellemzőbb, ahol nagyon egyszerűen csökkenthetnék a vezérigazgatói fizetéseket, ha más nemzet szülötteit ültetnék cégeik élére, ám erre nem mutatkozik komolyabb érdeklődés az ottani vállalatok részéről. Éppen ezért a vezérigazgatók gyakran irreálisan magas juttatásban részesülhetnek, ami a legtöbb esetben egyáltalán nincs arányosságban az elért eredményekkel.
A GMI és az Incomes Data Services kutatócsoportok által végzett 2010-es felmérések szerint a vállalatvezetők jövedelemnövekedésének átlaga 36,5 százalékos volt a korábbi években mértekhez képest, ami a gazdasági válság kellős közepén egy rendkívül magas értéket jelent. Egy korábbi, még 1993-ban elvégzett felmérésből kiderült, hogy az amerikai vezérigazgatók az átlagos fizetések százharmincszorosát is megkereshetik, ám mára ez a szám közel megháromszorozódott, így a legfelsőbb vezetők a minimálbéreknek akár a háromszázötvenszeresét is hazavihetik havonta.
A Reuters állítása szerint ráadásul a külföldi vezérigazgatókkal a legtöbb cég nem csak hatalmas pénzösszegeket spórolhatna meg, de akár még teljesítményüket is pozitív irányban módosíthatnák. Ez a gyakorlatban főleg egy olyan cég esetében lehetne hasznos, aki olyan nemzet szülöttét ültetné a vezérigazgatói székbe, ahová termékeivel éppen betörni szándékozik.
Hozzászólások