Archív iratok: elhallgatták II. Erzsébet királynő előtt, hogy egyik legközelebbi munkatársa szovjet kém volt
Frissen nyilvánosságra hozott titkosszolgálati iratok szerint csaknem egy évtizedig elhallgatták a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet királynő előtt, hogy egyik legközelebbi munkatársa szovjet kém volt.
Anthony Blunt kémtevékenysége már 1964-ben lelepleződött, de a neves művészettörténész - aki a királyi képzőművészeti gyűjtemény, a Royal Art Collection főigazgatójaként bejáratos volt a Buckingham-palotába - mentességet kapott a felelősségre vonás alól, cserébe azért, hogy a brit elhárításnak (MI5) mindent elmondott, amit a Szovjetunió nagy-britanniai kémtevékenységéről tudott.
Blunt - aki VI. György király, majd leánya, a 2022-ben, 70 évi uralkodás után elhunyt II. Erzsébet királynő képzőművészeti tanácsadója is volt - ezután kizárólag művészettörténészi munkájának szentelte életét, abban a meggyőződésben, hogy a brit elhárítás titokban tartja múltját.
Másfél évtizeddel később azonban, 1979-ben Margaret Thatcher akkori konzervatív párti miniszterelnök a londoni alsóházban név szerint említette a szovjet kémek között, és ezután megfosztották a Sir előnév viselésére jogosító lovagi címétől is, amelyet 1956-ban kapott.
A brit nemzeti levéltár kedden nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint az MI5 annyira komolyan vette az egykori szovjet hírszerző múltjának titokban tartásáról szóló egyezséget, hogy Blunt beismerő vallomása után kilenc évig a királynőt sem tájékoztatták személyes képzőművészeti szakértőjének korábbi kémtevékenységéről.
Az iratokból kiderül az is, hogy amikor 1973-ban beszámoltak az uralkodónak Blunt kémmúltjáról, a királynő "nagy nyugalommal, a meglepetés jele nélkül" vette tudomásul a tájékoztatást.
A titkosítás alól kedden feloldott archív dokumentumok szerint az MI5 azért döntött úgy, hogy tájékoztatja a királynőt Anthony Blunt korábbi hírszerzői tevékenységéről, mert Blunt akkor már súlyos beteg volt, és a titkosszolgálat attól tartott, hogy a történetet a sajtó feltárja, és Blunt halála esetén II. Erzsébet királynő az újságokból tudja meg, hogy kire bízta a felbecsülhetetlen értékű Royal Art Collection felügyeletét.
Miranda Carter, Blunt életrajzírója kedden a BBC-nek nyilatkozva mindazonáltal kijelentette: meggyőződése, hogy a királynő akkor már tudott az ügyről, mivel Bluntra már az 1950-es években a kémkedés gyanúja vetült. Anthony Blunt 1983-ban, 75 éves korában hunyt el.
A világ egyik leghíresebb kémcsoportja, amelynek Blunt mellett Harold "Kim" Philby, Guy Burgess, Donald Maclean és John Cairncross volt a tagja, a Szovjetunió leghatékonyabb és legtitkosabb nyugati hírszerzési forrása volt már az 1930-as évek végétől.
Az egykori cambridge-i diákok tevékenységéről a brit elhárításnak csak az 1950-es évek elejére támadt némi fogalma, és ekkor Maclean és Burgess - Philby figyelmeztetésére - Moszkvába menekült. Philby 1963-ban követte őket, amikor az ő lába alatt is forró lett a talaj, de Anthony Bluntot először Thatcher nevezte meg nyilvánosan a "negyedik emberként".
Cairncross, az ötödik úgy halt meg 1996-ban, hogy soha nem ismerte be "teljes jogú" tagságát a "cambridge-i ötök" csoportjában.
(Forrás: MTI)
Anthony Blunt kémtevékenysége már 1964-ben lelepleződött, de a neves művészettörténész - aki a királyi képzőművészeti gyűjtemény, a Royal Art Collection főigazgatójaként bejáratos volt a Buckingham-palotába - mentességet kapott a felelősségre vonás alól, cserébe azért, hogy a brit elhárításnak (MI5) mindent elmondott, amit a Szovjetunió nagy-britanniai kémtevékenységéről tudott.Blunt - aki VI. György király, majd leánya, a 2022-ben, 70 évi uralkodás után elhunyt II. Erzsébet királynő képzőművészeti tanácsadója is volt - ezután kizárólag művészettörténészi munkájának szentelte életét, abban a meggyőződésben, hogy a brit elhárítás titokban tartja múltját.
Másfél évtizeddel később azonban, 1979-ben Margaret Thatcher akkori konzervatív párti miniszterelnök a londoni alsóházban név szerint említette a szovjet kémek között, és ezután megfosztották a Sir előnév viselésére jogosító lovagi címétől is, amelyet 1956-ban kapott.
A brit nemzeti levéltár kedden nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint az MI5 annyira komolyan vette az egykori szovjet hírszerző múltjának titokban tartásáról szóló egyezséget, hogy Blunt beismerő vallomása után kilenc évig a királynőt sem tájékoztatták személyes képzőművészeti szakértőjének korábbi kémtevékenységéről.
Az iratokból kiderül az is, hogy amikor 1973-ban beszámoltak az uralkodónak Blunt kémmúltjáról, a királynő "nagy nyugalommal, a meglepetés jele nélkül" vette tudomásul a tájékoztatást.
A titkosítás alól kedden feloldott archív dokumentumok szerint az MI5 azért döntött úgy, hogy tájékoztatja a királynőt Anthony Blunt korábbi hírszerzői tevékenységéről, mert Blunt akkor már súlyos beteg volt, és a titkosszolgálat attól tartott, hogy a történetet a sajtó feltárja, és Blunt halála esetén II. Erzsébet királynő az újságokból tudja meg, hogy kire bízta a felbecsülhetetlen értékű Royal Art Collection felügyeletét.
Miranda Carter, Blunt életrajzírója kedden a BBC-nek nyilatkozva mindazonáltal kijelentette: meggyőződése, hogy a királynő akkor már tudott az ügyről, mivel Bluntra már az 1950-es években a kémkedés gyanúja vetült. Anthony Blunt 1983-ban, 75 éves korában hunyt el.
A világ egyik leghíresebb kémcsoportja, amelynek Blunt mellett Harold "Kim" Philby, Guy Burgess, Donald Maclean és John Cairncross volt a tagja, a Szovjetunió leghatékonyabb és legtitkosabb nyugati hírszerzési forrása volt már az 1930-as évek végétől.
Az egykori cambridge-i diákok tevékenységéről a brit elhárításnak csak az 1950-es évek elejére támadt némi fogalma, és ekkor Maclean és Burgess - Philby figyelmeztetésére - Moszkvába menekült. Philby 1963-ban követte őket, amikor az ő lába alatt is forró lett a talaj, de Anthony Bluntot először Thatcher nevezte meg nyilvánosan a "negyedik emberként".
Cairncross, az ötödik úgy halt meg 1996-ban, hogy soha nem ismerte be "teljes jogú" tagságát a "cambridge-i ötök" csoportjában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások