Apartheid államként határozta meg Izraelt a Becelem emberi jogi szervezet
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Apartheid államként határozta meg legújabb jelentésében Izraelt a Becelem nevű izraeli civil emberi jogi szervezet - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja kedden.
Izraelben mindeddig tabunak számított a Dél-Afrikában 1994-ig érvényben lévő faji elkülönítésre és diszkriminációra alkalmazott kifejezés használata az ország zsidó és arab lakosai közötti megkülönböztetések leírására. Az "apartheid" szó ellenzői elsősorban azzal érveltek, hogy az 1967-es háború előtti határokon belül élő húsz százaléknyi arab kisebbség tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek, politikusaik jelen vannak a kneszetben, a legfelsőbb bíróságon, a rendőrségen, sőt akár tisztként is szolgálnak az izraeli hadseregben.
Izrael egységes fővárosának tekinti Jeruzsálemet, melynek keleti részét 1967-ben foglalta el, noha ezt a nemzetközi jog nem ismeri el. A legtöbb Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin izraeli lakos, de nem rendelkezik szavazati joggal a kneszet választásain. A Becelem szerint Izrael a területek különböző jogállásba sorolásával és a különböző ellenőrzési eszközök alkalmazásával elfedi a valóságot. Az emberi jogi szervezet ezért mindezen területek együttes vizsgálatát javasolja, mert ez egyetlen geopolitikai terület, amelyet egy kormány irányít.
Az 1967 óta eltelt több mint ötven évben egyre távolabb került a kétállami megoldás, amely saját államot ígért a palesztinoknak Ciszjordániában és a Gázai övezetben, és ezért szerintük a gyakorlatban egy geopolitikai egységen osztozik mintegy 7 millió zsidó és 7 millió palesztin. A Becelem jelentése szerint az "apartheid" jelleget jelzi, hogy az 1967 előtti határokon belül sem élveznek egyenlő jogokat a zsidók és a palesztinok, amit a 2018-ban elfogadott, vitatott törvény is bizonyít, amely Izraelt a "zsidó nép nemzetállamaként" határozza meg.
Bírálói szerint ez a jogszabály másodrendű állampolgárrá minősítette le Izrael arab kisebbségét, és törvényesítette az Izrael 1948-as megalapítása óta fennálló széles körű megkülönböztetést. A törvény támogatói szerint ugyanakkor csak elismerte Izrael zsidó jellegét, és hasonló törvények számos nyugati országban megtalálhatók.
Szintén a palesztinok alárendelt helyzetét, "apartheid" státuszát igazolja Izrael tavalyi bejelentése Ciszjordánia azon mintegy egyharmadának bekebelezési szándékáról, ahol közel félmillió izraeli telepes lakik. Ezt a tervet átmenetileg felfüggesztették az Egyesült Arab Emírségekkel tavaly megkötött normalizációs megállapodás részeként.
A Becelem és más jogvédő szervezetek ezzel kapcsolatban arra a megkülönböztetésre mutatnak rá, hogy miközben az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó határok már régen eltűntek az izraeli telepesek számára, akik szabadon utazhatnak oda-vissza, addig palesztin szomszédaiknak engedélyt kell kérniük az Izraelbe lépésre.
"Ez nem demokrácia és megszállás. Ez apartheid a folyó és a tenger között. A lényeg az, hogy a folyó és a tenger között nincs egyetlen négyzetcentiméter sem, amelyen egy palesztin és egy zsidó egyenlő lenne" - áll a jelentésben arra utalva, hogy egyaránt megkülönböztetés sújtja a demokratikus izraeli rendszerben élő arab kisebbséget, és a megszállt területeken élő arabokat a Földközi-tenger és a Jordán-folyó közötti területen.
(Forrás: MTI)
Izraelben mindeddig tabunak számított a Dél-Afrikában 1994-ig érvényben lévő faji elkülönítésre és diszkriminációra alkalmazott kifejezés használata az ország zsidó és arab lakosai közötti megkülönböztetések leírására. Az "apartheid" szó ellenzői elsősorban azzal érveltek, hogy az 1967-es háború előtti határokon belül élő húsz százaléknyi arab kisebbség tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek, politikusaik jelen vannak a kneszetben, a legfelsőbb bíróságon, a rendőrségen, sőt akár tisztként is szolgálnak az izraeli hadseregben.
A Becelem kedden kiadott jelentése azonban szakít az apartheid kifejezést elutasító, tabuvá tevő hagyománnyal, mert szerintük noha eltérő mértékben, de igenis van megkülönböztetés az arabokkal szemben, legyen szó akár az 1967 előtti akár a hatnapos háborúban akkor elfoglalt területeken, Kelet-Jeruzsálemben, a Golán-fennsíkon, Ciszjordániában és a Gázai övezetben élőkről.
Izrael 2005-ben kivonta csapatait és telepeseit Gázából, de gazdasági blokádot vezetett be az övezet ellen a Hamász iszlamista terrorszervezet 2007-es puccsa után.
Ciszjordániát Jeruzsálem "vitatott" területnek tekinti, amelynek sorsát a béketárgyalásokon kell meghatározni, de ezek a tárgyalások 2014 óta szünetelnek.
Izrael egységes fővárosának tekinti Jeruzsálemet, melynek keleti részét 1967-ben foglalta el, noha ezt a nemzetközi jog nem ismeri el. A legtöbb Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin izraeli lakos, de nem rendelkezik szavazati joggal a kneszet választásain. A Becelem szerint Izrael a területek különböző jogállásba sorolásával és a különböző ellenőrzési eszközök alkalmazásával elfedi a valóságot. Az emberi jogi szervezet ezért mindezen területek együttes vizsgálatát javasolja, mert ez egyetlen geopolitikai terület, amelyet egy kormány irányít.
Az 1967 óta eltelt több mint ötven évben egyre távolabb került a kétállami megoldás, amely saját államot ígért a palesztinoknak Ciszjordániában és a Gázai övezetben, és ezért szerintük a gyakorlatban egy geopolitikai egységen osztozik mintegy 7 millió zsidó és 7 millió palesztin. A Becelem jelentése szerint az "apartheid" jelleget jelzi, hogy az 1967 előtti határokon belül sem élveznek egyenlő jogokat a zsidók és a palesztinok, amit a 2018-ban elfogadott, vitatott törvény is bizonyít, amely Izraelt a "zsidó nép nemzetállamaként" határozza meg.
Bírálói szerint ez a jogszabály másodrendű állampolgárrá minősítette le Izrael arab kisebbségét, és törvényesítette az Izrael 1948-as megalapítása óta fennálló széles körű megkülönböztetést. A törvény támogatói szerint ugyanakkor csak elismerte Izrael zsidó jellegét, és hasonló törvények számos nyugati országban megtalálhatók.
Szintén a palesztinok alárendelt helyzetét, "apartheid" státuszát igazolja Izrael tavalyi bejelentése Ciszjordánia azon mintegy egyharmadának bekebelezési szándékáról, ahol közel félmillió izraeli telepes lakik. Ezt a tervet átmenetileg felfüggesztették az Egyesült Arab Emírségekkel tavaly megkötött normalizációs megállapodás részeként.
A Becelem és más jogvédő szervezetek ezzel kapcsolatban arra a megkülönböztetésre mutatnak rá, hogy miközben az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó határok már régen eltűntek az izraeli telepesek számára, akik szabadon utazhatnak oda-vissza, addig palesztin szomszédaiknak engedélyt kell kérniük az Izraelbe lépésre.
"Ez nem demokrácia és megszállás. Ez apartheid a folyó és a tenger között. A lényeg az, hogy a folyó és a tenger között nincs egyetlen négyzetcentiméter sem, amelyen egy palesztin és egy zsidó egyenlő lenne" - áll a jelentésben arra utalva, hogy egyaránt megkülönböztetés sújtja a demokratikus izraeli rendszerben élő arab kisebbséget, és a megszállt területeken élő arabokat a Földközi-tenger és a Jordán-folyó közötti területen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások