Ausztria lakosságának több mint húsz százaléka első vagy második generációs bevándorló
Ausztria mintegy 8,5 milliós lakosságának több mint húsz százaléka bevándorló, vagy bevándorlók Ausztriában született gyermeke - derült ki a Sebastian Kurz külügyi és integrációs miniszter által kedden bemutatott jelentésből.
Az integrációról szóló adatok szerint ez a szám csaknem százezerrel több, mint 2014-ben volt. A bevándorlók nagy része első generációs, vagyis egy másik országból származik.
Mintegy félmillióan vannak a második generációs bevándorlók, vagyis akiknek szülei még nem, maguk azonban már Ausztriában születtek.
Tavaly az osztrák hatóságokhoz benyújtott menedékkérelmek száma mintegy 90 ezer volt, vagyis annyi, mint 2010 és 2014 között összesen. A menedékkérők többsége Afganisztánból és Szíriából származott, mintegy 30-30 százalékuk érkezett e két országból. Irakból a kérelmet benyújtók 15 százaléka jött az országba.
Az Ausztriában élő bevándorlók több mint háromnegyedének nem német az anyanyelve. Közülük 17 százalék gyengén vagy alig, 33 százalékuk haladó szinten, 29 százalékuk átlagosan beszél németül, 21 százalékuk pedig majdnem olyan jól sajátította el a fogadó ország nyelvét, mint saját anyanyelvét.
Több mint 210 ezer bevándorló érkezett tavaly Ausztriába, több mint százezren már el is hagyták az országot. A legtöbben, 21 ezren Szíriából érkeztek, hasonlóan sokan vándoroltak be Afganisztánból is. Az uniós országok közül Romániából származnak a legtöbben, nagyjából 17 500-an, de majdnem ennyien érkeztek Németországból is.
A külügyminisztérium bevándorlással foglalkozó szakértői tanácsának vezetője, Heinz Fassmann a tavalyi évet "rendhagyónak" nevezte, hiszen nagyobb kereslet mutatkozott a lakások, a munkahelyek és a képzési lehetőségek iránt.
Elmondása szerint a külföldről érkezettek integrációjának megítélése javult, hiszen míg 2010-ben a megkérdezettek 31 százaléka gondolta úgy, hogy az integráció jól működik, addig 2016-ban már mintegy 48 százalék vélekedett így.
Sebastian Kurz a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az integráció sikerét a beilleszkedésre váró emberek létszáma határozza meg. Kijelentette, hogy csökkenteni kell az Ausztriába érkezők számát, az ott élőket pedig integrálni kell.
Kurz szerint gondot jelent, ha valaki nem akar beilleszkedni, hiszen ez a magatartás szélsőségessé váláshoz vezethet. Hangsúlyozta: az embereknek mielőbb el kell helyezkedniük a munkaerőpiacon, vagy egyéb formában kell foglalkoztatni őket.
A jelentés arra is kitér, hogy míg 2014-ben a menekültügyi kiadások 442 millió euróra, 2015-ben pedig 760 millió euróra rúgtak, addig 2016-ban nagyjából kétmilliárd eurót tesznek majd ki.
MTI
Az integrációról szóló adatok szerint ez a szám csaknem százezerrel több, mint 2014-ben volt. A bevándorlók nagy része első generációs, vagyis egy másik országból származik.
Mintegy félmillióan vannak a második generációs bevándorlók, vagyis akiknek szülei még nem, maguk azonban már Ausztriában születtek.
Az országban élő osztrák állampolgárok átlagéletkora 44, a külföldi állampolgároké 35 év.
Tavaly az osztrák hatóságokhoz benyújtott menedékkérelmek száma mintegy 90 ezer volt, vagyis annyi, mint 2010 és 2014 között összesen. A menedékkérők többsége Afganisztánból és Szíriából származott, mintegy 30-30 százalékuk érkezett e két országból. Irakból a kérelmet benyújtók 15 százaléka jött az országba.
Az Ausztriában élő bevándorlók több mint háromnegyedének nem német az anyanyelve. Közülük 17 százalék gyengén vagy alig, 33 százalékuk haladó szinten, 29 százalékuk átlagosan beszél németül, 21 százalékuk pedig majdnem olyan jól sajátította el a fogadó ország nyelvét, mint saját anyanyelvét.
Több mint 210 ezer bevándorló érkezett tavaly Ausztriába, több mint százezren már el is hagyták az országot. A legtöbben, 21 ezren Szíriából érkeztek, hasonlóan sokan vándoroltak be Afganisztánból is. Az uniós országok közül Romániából származnak a legtöbben, nagyjából 17 500-an, de majdnem ennyien érkeztek Németországból is.
A külügyminisztérium bevándorlással foglalkozó szakértői tanácsának vezetője, Heinz Fassmann a tavalyi évet "rendhagyónak" nevezte, hiszen nagyobb kereslet mutatkozott a lakások, a munkahelyek és a képzési lehetőségek iránt.
Elmondása szerint a külföldről érkezettek integrációjának megítélése javult, hiszen míg 2010-ben a megkérdezettek 31 százaléka gondolta úgy, hogy az integráció jól működik, addig 2016-ban már mintegy 48 százalék vélekedett így.
Sebastian Kurz a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az integráció sikerét a beilleszkedésre váró emberek létszáma határozza meg. Kijelentette, hogy csökkenteni kell az Ausztriába érkezők számát, az ott élőket pedig integrálni kell.
Kurz szerint gondot jelent, ha valaki nem akar beilleszkedni, hiszen ez a magatartás szélsőségessé váláshoz vezethet. Hangsúlyozta: az embereknek mielőbb el kell helyezkedniük a munkaerőpiacon, vagy egyéb formában kell foglalkoztatni őket.
A jelentés arra is kitér, hogy míg 2014-ben a menekültügyi kiadások 442 millió euróra, 2015-ben pedig 760 millió euróra rúgtak, addig 2016-ban nagyjából kétmilliárd eurót tesznek majd ki.
MTI
Hozzászólások