Az egyiptomi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az egyik választási törvényt
Alkotmányellenesnek nyilvánította az egyiptomi legfelsőbb bíróság vasárnap a parlamenti választásokat szabályozó törvények egyikét, aminek következménye a voksolás elhalasztása lehet - jelentette az an-Níl egyiptomi hírtévé.
Az új választási körzetek határvonalait szabályozó törvény harmadik cikke, az alkotmánybíróság határozata szerint sérti az alaptörvény azon kitételét, amely előírja a körzetek közötti egyenlőséget, figyelembe véve azok népsűrűségét és a választásra jogosultak számát.
Az an-Níl által megszólaltatott szakértők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a kérdéses törvény módosítása "hosszú időt vesz igénybe", ami a március 21-ére kiírt parlamenti választás elhalasztását valószínűsíti. Ez utóbbit a legfelsőbb választási bizottság már a mostani fejlemények előtt a "lehetséges forgatókönyvek egyikeként" említette, és a testület szóvivője röviddel a határozat meghozatala után bejelentette, hogy új menetrenden dolgoznak.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő időközben a szóban forgó jogszabály módosítására szólította fel a kabinetet. Az elnöki hivatal közleménye szerint Szíszi erre egy hónapot adott az illetékeseknek.
A parlamenti választások alkotják annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben végső lépcsőjét, amelyet Szíszi - akkor még hadsereg-főparancsnoki és honvédelmi miniszteri minőségében - jelentett be 2013. június 3-án, miután elmozdította az iszlamista Mohamed Murszit államfői posztjáról. Az eredeti tervek szerint a voksolást 2014 végéig meg kellett volna tartani.
Egyiptomban 2012 nyara óta nincs működő parlament, amelyet ugyancsak az alkotmánybíróság oszlatott fel arra hivatkozva, hogy a képviselő-testületet alkotmányellenes módon választották meg.
A kérdéses jogszabály törvényhozói testület híján Szíszi elnöki rendelete alapján lépett hatályba a múlt év végén. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a parlament 567 mandátumából 420-at egyéni indulók töltenek be, és mindössze 120 szék jut a parlamenti listákon keresztül bejutó képviselőknek. A huszonhét maradék helyen az államfő közvetlen jelöltjei osztoznak.
A voksoláson induló pártok és koalíciók négy körzetre állíthatnak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 237 választási körzetet alakítottak ki.
MTI
Az új választási körzetek határvonalait szabályozó törvény harmadik cikke, az alkotmánybíróság határozata szerint sérti az alaptörvény azon kitételét, amely előírja a körzetek közötti egyenlőséget, figyelembe véve azok népsűrűségét és a választásra jogosultak számát.Az an-Níl által megszólaltatott szakértők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a kérdéses törvény módosítása "hosszú időt vesz igénybe", ami a március 21-ére kiírt parlamenti választás elhalasztását valószínűsíti. Ez utóbbit a legfelsőbb választási bizottság már a mostani fejlemények előtt a "lehetséges forgatókönyvek egyikeként" említette, és a testület szóvivője röviddel a határozat meghozatala után bejelentette, hogy új menetrenden dolgoznak.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő időközben a szóban forgó jogszabály módosítására szólította fel a kabinetet. Az elnöki hivatal közleménye szerint Szíszi erre egy hónapot adott az illetékeseknek.
A parlamenti választások alkotják annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben végső lépcsőjét, amelyet Szíszi - akkor még hadsereg-főparancsnoki és honvédelmi miniszteri minőségében - jelentett be 2013. június 3-án, miután elmozdította az iszlamista Mohamed Murszit államfői posztjáról. Az eredeti tervek szerint a voksolást 2014 végéig meg kellett volna tartani.
Egyiptomban 2012 nyara óta nincs működő parlament, amelyet ugyancsak az alkotmánybíróság oszlatott fel arra hivatkozva, hogy a képviselő-testületet alkotmányellenes módon választották meg.
A kérdéses jogszabály törvényhozói testület híján Szíszi elnöki rendelete alapján lépett hatályba a múlt év végén. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a parlament 567 mandátumából 420-at egyéni indulók töltenek be, és mindössze 120 szék jut a parlamenti listákon keresztül bejutó képviselőknek. A huszonhét maradék helyen az államfő közvetlen jelöltjei osztoznak.
A voksoláson induló pártok és koalíciók négy körzetre állíthatnak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 237 választási körzetet alakítottak ki.
MTI
Hozzászólások