Az EJEB meghallgatást tartott a spanyolországi Melilláról való kitoloncolások ügyében
Az ügy előzménye, hogy a két felperes, egy mali és egy elefántcsontparti állampolgár más migránsokkal együtt 2014 augusztusában megpróbált Marokkóból átszökni az országba ékelődő, de spanyol területnek számító Melillába. A spanyol hatóságok őrizetbe vették, megbilincselték, majd azonnal visszatoloncolták őket Marokkóba anélkül, hogy akár a személyazonosságukat ellenőrizték volna. Nem mérlegelték egyéni körülményeiket, nem biztosítottak számukra sem tolmácsot, sem jogi segítséget. Később ismét megpróbálták, akkor sikerült a kerítéseken át bejutniuk Spanyolország területére, de végül elrendelték a deportálásukat.
Tavaly októberi elsőfokú ítéletében az EJEB megállapította, hogy a spanyol hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kollektív kiutasításról és a hatékony jogorvoslatról szóló cikkeit, és ezért fejenként 5000 euró kártérítést ítélt meg a panaszosoknak. Madrid fellebbezett a döntés ellen. A 17 bíróból álló nagykamara előtt zajló szerdai meghallgatáson először a felperesek, majd a spanyol kormány képviselői adták elő álláspontjukat.
Carsten Gericke, a panaszosok ügyvédje hangsúlyozta, hogy ügyfelei bizonyíthatóan nem voltak erőszakosak, mégis "brutális, megalázó bánásmódnak" lettek kitéve. Az ügyben szerinte nem a menekültügyi eljárásról vagy a kitoloncolás jogosságáról van szó, hanem a kollektív visszaküldésükről, arról, hogy "nem beszéltek velük, csak megbilincselték és visszakísérték őket Marokkóba".
Kiemelte: az egyetlen jogi kérdés, hogy egy állam jogszerűen utasíthat-e ki embereket a területéről az eljárás ellen való tiltakozás leghalványabb esélye nélkül. Leon Cavero a madridi kormány képviseletében aláhúzta, hogy az érintettek biztonságos országból érkeztek, egyértelműen gazdasági okokból, ezért nem is vonatkozik rájuk a visszaküldés tilalmának elve.
Rámutatott, hogy Melilla és Marokkó határán van törvényes lehetőség menedékkérelem benyújtására, de ők ezzel nem éltek. Továbbá hozzátette, hogy Spanyolországnak kötelessége megvédeni a határait. Végezetül pedig aggodalmát fejezte ki, hogy mostani ítéletével a bíróság bátorító üzenetet küldhet az embercsempész-hálózatoknak.
A tárgyaláson beavatkozó harmadik félként részt vett az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa és az ENSZ menekültügyi főbiztosa is. Az írásbeli szakaszban pedig számos nemzetközi jogvédő szervezet, illetve a belga, a francia és az olasz kormány is észrevételeket tett. Szakértők szerint az ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
Az ET égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások