Az EU egy évvel meghosszabbította a Guatemalával szembeni szankciók hatályát
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn egy évvel, 2026. január 13-ig megújította a demokrácia, a jogállamiság és a békés hatalomátadás érdekében létrehozott, Guatemalára vonatkozó korlátozó intézkedések hatályát, emellett pedig haitiakat, szudániakat és fehéroroszokat szankcionált.
A brüsszeli közleményben emlékeztettek arra, hogy a demokráciát, a jogállamiságot és a békés hatalomátadást aláásó guatemalai cselekményekért felelősökkel szemben január közepén hozott létre célzott szankciós keretet az Európai Unió.
Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az EU felelősségre tudja vonni azokat, akik akadályozzák a demokratikus átmenetet a Guatemalában 2023-ban tartott általános választásokat követően, amely Bernardo Arévalo megválasztott elnök győzelmével zárult.
A korlátozó intézkedések öt emberre vonatkoznak. A szankciók utazási korlátozásból, valamint az érintett személyek és szervezetek vagyonának befagyasztásából állnak. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és unióban bejegyzett szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az uniós tanács a korlátozó intézkedések szigorításáról dönthet, amennyiben a guatemalai demokrácia továbbra is veszélyben van - írták.
A brüsszeli közleményben az uniós tanács emlékeztetett, hogy már több alkalommal is aggodalmának adott hangot a guatemalai igazságszolgáltatási rendszerrel való visszaélés és annak eszközként való kezelése miatt, különös tekintettel a 2023-as választási eredmények megdöntésére irányuló erőfeszítésekre és a demokratikusan megválasztott kormány elleni támadásokra.
Közölték: az EU továbbra is éberen figyel minden olyan fellépésre, amely veszélyezteti a demokratikus kormányzást vagy tovább erodálja a jogállamiságot. Az EU készen áll arra, hogy együttműködjön Bernardo Arévalo elnök kormányával olyan közös érdekű és kulcsfontosságú kérdésekben, mint a jogállamiság megerősítése, a fenntartható és befogadó gazdasági fejlődés fokozása, valamint a guatemalai lakosság javát szolgáló társadalmi igazságosság előmozdítása - írták.
Az uniós külügyi tanács arról is tájékoztatott, hogy kiszélesítette a Fehéroroszországgal szemben 2020 októberében bevezetett megszorító intézkedéseket. A vonatkozó listára 26 személyt és 2 szervezetet vett fel. A jegyzékbe vettek között a fehérorosz igazságszolgáltatás különböző tagjai szerepelnek.
Mások mellett olyan bírák, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között olyanokkal szemben, akik hangot adtak véleményüknek a "Lukasenka vezette rezsimmel", a rendszerrel és a fehérorosz bűnüldöző szervek brutalitásával szemben.
A tanács hétfőn további korlátozó intézkedéseket hagyott jóvá négy szudánival szemben. Az érintettek között van a szudáni katonai hírszerzési műveletekért felelős altábornagya, a kormány korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója és a szudáni nemzeti hírszerző és biztonsági szolgálat korábbi igazgatója, valamint a szudáni Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) egyik vezérőrnagya, aki - mint írták - a konfliktus kitörése óta felel a műveletekért, és felelősség terheli a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog RSF általi megsértéséért.
A tagországok külügyminiszterei továbbá három haiti emberrel szemben is szankciókat vezettek be, tekintettel a bandaerőszak fokozódására, a bandák által az országban elkövetett szüntelen súlyos emberi jogi visszaélésekre, valamint az elkövetők folyamatos büntetlenségére.
(Forrás: MTI)
A brüsszeli közleményben emlékeztettek arra, hogy a demokráciát, a jogállamiságot és a békés hatalomátadást aláásó guatemalai cselekményekért felelősökkel szemben január közepén hozott létre célzott szankciós keretet az Európai Unió.Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az EU felelősségre tudja vonni azokat, akik akadályozzák a demokratikus átmenetet a Guatemalában 2023-ban tartott általános választásokat követően, amely Bernardo Arévalo megválasztott elnök győzelmével zárult.
A korlátozó intézkedések öt emberre vonatkoznak. A szankciók utazási korlátozásból, valamint az érintett személyek és szervezetek vagyonának befagyasztásából állnak. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és unióban bejegyzett szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az uniós tanács a korlátozó intézkedések szigorításáról dönthet, amennyiben a guatemalai demokrácia továbbra is veszélyben van - írták.
A brüsszeli közleményben az uniós tanács emlékeztetett, hogy már több alkalommal is aggodalmának adott hangot a guatemalai igazságszolgáltatási rendszerrel való visszaélés és annak eszközként való kezelése miatt, különös tekintettel a 2023-as választási eredmények megdöntésére irányuló erőfeszítésekre és a demokratikusan megválasztott kormány elleni támadásokra.
Közölték: az EU továbbra is éberen figyel minden olyan fellépésre, amely veszélyezteti a demokratikus kormányzást vagy tovább erodálja a jogállamiságot. Az EU készen áll arra, hogy együttműködjön Bernardo Arévalo elnök kormányával olyan közös érdekű és kulcsfontosságú kérdésekben, mint a jogállamiság megerősítése, a fenntartható és befogadó gazdasági fejlődés fokozása, valamint a guatemalai lakosság javát szolgáló társadalmi igazságosság előmozdítása - írták.
Az uniós külügyi tanács arról is tájékoztatott, hogy kiszélesítette a Fehéroroszországgal szemben 2020 októberében bevezetett megszorító intézkedéseket. A vonatkozó listára 26 személyt és 2 szervezetet vett fel. A jegyzékbe vettek között a fehérorosz igazságszolgáltatás különböző tagjai szerepelnek.
Mások mellett olyan bírák, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között olyanokkal szemben, akik hangot adtak véleményüknek a "Lukasenka vezette rezsimmel", a rendszerrel és a fehérorosz bűnüldöző szervek brutalitásával szemben.
A tanács hétfőn további korlátozó intézkedéseket hagyott jóvá négy szudánival szemben. Az érintettek között van a szudáni katonai hírszerzési műveletekért felelős altábornagya, a kormány korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója és a szudáni nemzeti hírszerző és biztonsági szolgálat korábbi igazgatója, valamint a szudáni Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) egyik vezérőrnagya, aki - mint írták - a konfliktus kitörése óta felel a műveletekért, és felelősség terheli a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog RSF általi megsértéséért.
A tagországok külügyminiszterei továbbá három haiti emberrel szemben is szankciókat vezettek be, tekintettel a bandaerőszak fokozódására, a bandák által az országban elkövetett szüntelen súlyos emberi jogi visszaélésekre, valamint az elkövetők folyamatos büntetlenségére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások