Az európai egység mellett állt ki az Arraiolos-csoport
Az európai egység jelentősége mellett állt ki az európai államfőket tömörítő Arraiolos-csoport csütörtökön zárult kétnapos bulgáriai találkozóján.
A tanácskozás végén tartott szófiai sajtótájékoztatón a házigazda Roszen Plevneliev bolgár államfő hangsúlyozta: Európa jelenleg rekordszámú válsággal néz szembe, és erre a helyzetre az integráció és az együttműködés a jó válasz. Működő EU-ra van szükség, nem lehet hagyni, hogy európai értékválság alakuljon ki a szolidaritás hiánya miatt - vélekedett.
Úgy látta, hogy a kihívások globálisak, ezért koordinált válasz kell, továbbá jogállamiságra és erős EU-ra van szükség, hogy Európa a béke és a demokrácia tere legyen. Az egyetlen megoldás a közös európai válasz, erős unió kell erős tagállamokkal - hangoztatta. Hozzátette: egyetlen válság sem kezelhető sikeresen tagállami szinten.
Roszen Plevneliev arra is kitért, hogy a Balkánnak fontosnak kell lennie az EU számára, továbbra is támogatni kell a demokratikus átalakulást a térségben.
Joachim Gauck német elnök kiemelte: a találkozón valamennyien egyetértettek abban, hogy támogatni kell az európai egységet, új megállapodásra van szükség a polgárokkal az EU intézményeiről, a szubszidiaritásról, és e tekintetben elképzelhető az elmozdulás, de ez nem kérdőjelezheti meg az európai egység gondolatát. Hozzáfűzte: az egységes Európa jobb megoldást találhat a problémákra, mint a tagállamok.
Andrzej Duda lengyel államfő kifejtette: fontos az európai projekt, az EU-nak fenn kell maradnia, de nyitottnak is kell lennie, mert még nem fejeződött be ez a projekt, "hiszen mindannyian békét és fejlődést szeretnénk látni Európában".
Ha esetleg a britek néhány év múlva hajlandók lennének megfontolni, hogy visszatérjenek az unióba, az azt jelentheti, hogy az EU jó irányba halad - magyarázta. Úgy látja, ehhez az EU-nak a szabad nemzetek, az egyenlő államok uniójának kell lennie.
A lengyel elnök megjegyezte: az egyes országok egyedül nem tudják megoldani a migrációs helyzetet, az EU-nak most be kell bizonyítania az európai polgároknak, hogy képes hatékonyan fellépni.
Borut Pahor szlovén államfő elmondta: az EU keresztúthoz érkezett, de az biztos, hogy több Európa kell, nem kevesebb. A bővítés a Nyugat-Balkán felé érzékeny politikai folyamat, amelyre nagyon oda kell figyelni - mutatott rá.
Sergio Mattarella olasz elnök arról beszélt, hogy "az EU-ban sok eredményt magától értetődőnek veszünk, és nem is tudjuk, hol tartanánk, ha nem csatlakoztunk volna az unióhoz. Meg kell érteni, milyen előnyeink származnak abból a békéből és stabilitásból, amelyet az EU biztosít" - közölte.
Megjegyezte: csak az EU képes megfelelően kezelni a migrációs helyzettel kapcsolatos feladatokat - köztük a külső határok ellenőrzését - nem pedig a tagállamok.
Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfő közölte: "hiszünk Európában, az EU-ban, tudjuk, mit jelent az unió mindannyiunknak, hol tartottunk előtte, és hol most, mennyi változást hozott az EU az életünkbe. Európának válaszolnia kell a kihívásokra, összefogva a világ más térségeivel" - vélekedett.
Sauli Niinistö finn elnök arról beszélt, hogy gyakran Brüsszelt hibáztatjuk, de "az EU mi vagyunk": a nemzeti kormányok, amelyek meghozzák a döntéseket, és az európaiak, akik megválasztják a kormányokat. Még a legnagyobb tagállamoknak is szükségük van az európai együttműködésre - fűzte hozzá.
Marie Louise Coleiro Preca máltai államfő kifejtette: az EU-nak reformokra van szüksége, hogy megfeleljen a szolidaritás és a hatékony részvételi demokrácia elvárásának. A Nyugat-Balkánról azt mondta: támogatni kell a térség országainak integrációját, ha kellően felkészültek.
Raimonds Vejonis lett elnök közölte: az európai csatlakozás lehetősége már annak idején is összehozta az országokat, és ez most megtörténhet a Nyugat-Balkánon is. "Az EU-nak erőteljesebben kell jelen lennie a régióban, hogy fenntarthassuk az integrációs perspektíva lehetőségét" - mondta. Hozzátette: a jövő az erős és egységes Európa.
Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. Az idei találkozón részt vevő tíz államfő szerdán Plovdivban arról tanácskozott, hogy miként növelhető az EU-ba vetett bizalom, csütörtökön Szófiában pedig a Balkán helyzetét vitatták meg.
Jövőre Málta látja vendégül az államfőket.
MTI
A tanácskozás végén tartott szófiai sajtótájékoztatón a házigazda Roszen Plevneliev bolgár államfő hangsúlyozta: Európa jelenleg rekordszámú válsággal néz szembe, és erre a helyzetre az integráció és az együttműködés a jó válasz. Működő EU-ra van szükség, nem lehet hagyni, hogy európai értékválság alakuljon ki a szolidaritás hiánya miatt - vélekedett.
Úgy látta, hogy a kihívások globálisak, ezért koordinált válasz kell, továbbá jogállamiságra és erős EU-ra van szükség, hogy Európa a béke és a demokrácia tere legyen. Az egyetlen megoldás a közös európai válasz, erős unió kell erős tagállamokkal - hangoztatta. Hozzátette: egyetlen válság sem kezelhető sikeresen tagállami szinten.
Roszen Plevneliev arra is kitért, hogy a Balkánnak fontosnak kell lennie az EU számára, továbbra is támogatni kell a demokratikus átalakulást a térségben.
Joachim Gauck német elnök kiemelte: a találkozón valamennyien egyetértettek abban, hogy támogatni kell az európai egységet, új megállapodásra van szükség a polgárokkal az EU intézményeiről, a szubszidiaritásról, és e tekintetben elképzelhető az elmozdulás, de ez nem kérdőjelezheti meg az európai egység gondolatát. Hozzáfűzte: az egységes Európa jobb megoldást találhat a problémákra, mint a tagállamok.
Andrzej Duda lengyel államfő kifejtette: fontos az európai projekt, az EU-nak fenn kell maradnia, de nyitottnak is kell lennie, mert még nem fejeződött be ez a projekt, "hiszen mindannyian békét és fejlődést szeretnénk látni Európában".
Ha esetleg a britek néhány év múlva hajlandók lennének megfontolni, hogy visszatérjenek az unióba, az azt jelentheti, hogy az EU jó irányba halad - magyarázta. Úgy látja, ehhez az EU-nak a szabad nemzetek, az egyenlő államok uniójának kell lennie.
A lengyel elnök megjegyezte: az egyes országok egyedül nem tudják megoldani a migrációs helyzetet, az EU-nak most be kell bizonyítania az európai polgároknak, hogy képes hatékonyan fellépni.
Borut Pahor szlovén államfő elmondta: az EU keresztúthoz érkezett, de az biztos, hogy több Európa kell, nem kevesebb. A bővítés a Nyugat-Balkán felé érzékeny politikai folyamat, amelyre nagyon oda kell figyelni - mutatott rá.
Sergio Mattarella olasz elnök arról beszélt, hogy "az EU-ban sok eredményt magától értetődőnek veszünk, és nem is tudjuk, hol tartanánk, ha nem csatlakoztunk volna az unióhoz. Meg kell érteni, milyen előnyeink származnak abból a békéből és stabilitásból, amelyet az EU biztosít" - közölte.
Megjegyezte: csak az EU képes megfelelően kezelni a migrációs helyzettel kapcsolatos feladatokat - köztük a külső határok ellenőrzését - nem pedig a tagállamok.
Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfő közölte: "hiszünk Európában, az EU-ban, tudjuk, mit jelent az unió mindannyiunknak, hol tartottunk előtte, és hol most, mennyi változást hozott az EU az életünkbe. Európának válaszolnia kell a kihívásokra, összefogva a világ más térségeivel" - vélekedett.
Sauli Niinistö finn elnök arról beszélt, hogy gyakran Brüsszelt hibáztatjuk, de "az EU mi vagyunk": a nemzeti kormányok, amelyek meghozzák a döntéseket, és az európaiak, akik megválasztják a kormányokat. Még a legnagyobb tagállamoknak is szükségük van az európai együttműködésre - fűzte hozzá.
Marie Louise Coleiro Preca máltai államfő kifejtette: az EU-nak reformokra van szüksége, hogy megfeleljen a szolidaritás és a hatékony részvételi demokrácia elvárásának. A Nyugat-Balkánról azt mondta: támogatni kell a térség országainak integrációját, ha kellően felkészültek.
Raimonds Vejonis lett elnök közölte: az európai csatlakozás lehetősége már annak idején is összehozta az országokat, és ez most megtörténhet a Nyugat-Balkánon is. "Az EU-nak erőteljesebben kell jelen lennie a régióban, hogy fenntarthassuk az integrációs perspektíva lehetőségét" - mondta. Hozzátette: a jövő az erős és egységes Európa.
Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. Az idei találkozón részt vevő tíz államfő szerdán Plovdivban arról tanácskozott, hogy miként növelhető az EU-ba vetett bizalom, csütörtökön Szófiában pedig a Balkán helyzetét vitatták meg.
Jövőre Málta látja vendégül az államfőket.
MTI
Hozzászólások