Az év második felében nyitja meg Brüsszel az első fejezetet Belgráddal
Az év második felénél hamarabb nem nyitja meg Brüsszel a csatlakozási tárgyalások első fejezetét Belgráddal, annak ellenére, hogy a csatlakozási tárgyalások formálisan már tavaly januárban megkezdődtek - fogalmazott Varga László, a szerbiai képviselőház integrációs bizottságának elnökhelyettese szerdán Belgrádban.
A politikus az MTI tudósítójának azt mondta: az első kormányközi konferencia óta nem történt látványos előrelépés, a háttérben azonban fontos folyamatok zajlottak, összehangolták például az Európai Unió és Szerbia joganyagát. A csatlakozási tárgyalások előkészítő, szakértői szakasza már 2013 őszén megkezdődött, és várhatóan a jövő héten fejeződik be - magyarázta Varga László.
A Vajdasági Magyar Szövetség politikusa hozzátette: politikai értelemben valóban nem folytatódtak a tárgyalások, hiszen a 35 tárgyalási fejezet közül egyiket sem nyitották meg. Szerinte ennek több oka van, mégpedig a Koszovóval való viszony rendezésének elmaradása, valamint az alapvető jogokkal, az igazságszolgáltatással és a korrupció ellenes harccal foglalkozó 23-as és a belügyekkel foglalkozó 24-es fejezet megnyitásához szükséges akciótervek kidolgozásának késlekedése.
Koszovó esetében világos elvárás - részletezte Varga László -, hogy az eddigi normalizációs folyamat alatt született megállapodásokat Szerbia maradéktalanul teljesítse. "Hogy az év második felében meg tudnak-e nyílni a csatlakozási fejezetek, az elsősorban attól függ, hogy a koszovói kérdésben megtörténik-e az az előrelépés, amit Szerbiától elvár az Európai Unió" - tette hozzá. Kifejtette még, hogy a koszovói viszony rendezésének tempóját nehéz megjósolni, mert az nemcsak Szerbiától függ, viszont jelentősen befolyásolják a belpolitikai mozgások is.
Az eddigi, több mint egy éve tartó átvilágítás fontosságát emelte ki Iván Gábor is, aki magyar diplomataként segíti a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokat. Szerinte az uniós és a szerb joganyag összevetése azért fontos, hogy látni lehessen, "a csatlakozási tárgyalások során még milyen feladatok várnak Szerbiára, mi az, amit el tud fogadni teljes mértékben az unió jogszabályaiból, illetőleg melyek azok a területek, ahol majd a tagállamoknak lesznek kérdéseik, vagy esetleg felajánlanak átmeneti mentességeket, ahol még Szerbiának lesz ideje a későbbiekben elérni az uniós joganyag teljes átvételét".
Iván Gábor korábban zágrábi nagykövetként a horvát csatlakozási folyamatoknak is részese volt, ezért fontosnak tartja, hogy az alapvető emberi jogoknak, a korrupció ellenes harcnak, az igazságszolgáltatás minősége és hatékonysága javításának vagy a háborús bűnösök felkutatásának a kérdése mihamarabb terítékre kerüljön, hogy ne a csatlakozási tárgyalások végén adódjanak ezekből nehézségek, mint ahogyan az Horvátország esetében történt.
A nemzeti kisebbségek jogai kiemelt figyelmet kapnak Szerbia esetében, valamennyi szomszédos uniós tagállam figyel erre az ügyre - magyarázta Iván Gábor, hozzátéve, hogy "a magyar-szerb együttműködésben számos olyan korábban nyitott kérdés megoldódott vagy nyugvópontra jutott, ami esetünkben egy konstruktív hozzáállást tesz lehetővé ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezésében".
Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást, de a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdésének már akkor is a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezése volt a feltétele.
Tavaly januárban, a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor szerb vezető politikusok azt hangoztatták, Szerbia lesz az EU 29. tagállama, illetve a nyugat-balkáni ország 2020-ra elnyeri a teljes jogú tagságot.
MTI
A politikus az MTI tudósítójának azt mondta: az első kormányközi konferencia óta nem történt látványos előrelépés, a háttérben azonban fontos folyamatok zajlottak, összehangolták például az Európai Unió és Szerbia joganyagát. A csatlakozási tárgyalások előkészítő, szakértői szakasza már 2013 őszén megkezdődött, és várhatóan a jövő héten fejeződik be - magyarázta Varga László.A Vajdasági Magyar Szövetség politikusa hozzátette: politikai értelemben valóban nem folytatódtak a tárgyalások, hiszen a 35 tárgyalási fejezet közül egyiket sem nyitották meg. Szerinte ennek több oka van, mégpedig a Koszovóval való viszony rendezésének elmaradása, valamint az alapvető jogokkal, az igazságszolgáltatással és a korrupció ellenes harccal foglalkozó 23-as és a belügyekkel foglalkozó 24-es fejezet megnyitásához szükséges akciótervek kidolgozásának késlekedése.
Koszovó esetében világos elvárás - részletezte Varga László -, hogy az eddigi normalizációs folyamat alatt született megállapodásokat Szerbia maradéktalanul teljesítse. "Hogy az év második felében meg tudnak-e nyílni a csatlakozási fejezetek, az elsősorban attól függ, hogy a koszovói kérdésben megtörténik-e az az előrelépés, amit Szerbiától elvár az Európai Unió" - tette hozzá. Kifejtette még, hogy a koszovói viszony rendezésének tempóját nehéz megjósolni, mert az nemcsak Szerbiától függ, viszont jelentősen befolyásolják a belpolitikai mozgások is.
Az eddigi, több mint egy éve tartó átvilágítás fontosságát emelte ki Iván Gábor is, aki magyar diplomataként segíti a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokat. Szerinte az uniós és a szerb joganyag összevetése azért fontos, hogy látni lehessen, "a csatlakozási tárgyalások során még milyen feladatok várnak Szerbiára, mi az, amit el tud fogadni teljes mértékben az unió jogszabályaiból, illetőleg melyek azok a területek, ahol majd a tagállamoknak lesznek kérdéseik, vagy esetleg felajánlanak átmeneti mentességeket, ahol még Szerbiának lesz ideje a későbbiekben elérni az uniós joganyag teljes átvételét".
Iván Gábor korábban zágrábi nagykövetként a horvát csatlakozási folyamatoknak is részese volt, ezért fontosnak tartja, hogy az alapvető emberi jogoknak, a korrupció ellenes harcnak, az igazságszolgáltatás minősége és hatékonysága javításának vagy a háborús bűnösök felkutatásának a kérdése mihamarabb terítékre kerüljön, hogy ne a csatlakozási tárgyalások végén adódjanak ezekből nehézségek, mint ahogyan az Horvátország esetében történt.
A nemzeti kisebbségek jogai kiemelt figyelmet kapnak Szerbia esetében, valamennyi szomszédos uniós tagállam figyel erre az ügyre - magyarázta Iván Gábor, hozzátéve, hogy "a magyar-szerb együttműködésben számos olyan korábban nyitott kérdés megoldódott vagy nyugvópontra jutott, ami esetünkben egy konstruktív hozzáállást tesz lehetővé ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezésében".
Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást, de a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdésének már akkor is a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezése volt a feltétele.
Tavaly januárban, a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor szerb vezető politikusok azt hangoztatták, Szerbia lesz az EU 29. tagállama, illetve a nyugat-balkáni ország 2020-ra elnyeri a teljes jogú tagságot.
MTI
Hozzászólások