Az izraeli kormány elfogadta a 2017-2018-as költségvetést
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Az izraeli kormány egy szünetekkel huszonegy órán át tartó maratoni ülésen péntek reggelre egyhangúlag elfogadta az ország 2017-re és 2018-ra szóló kétéves költségvetését - jelentette pénteken a helyi média.
Az izraeli parlament, a kneszet várhatóan október végétől szavaz a 2017-ben 454,1 milliárd sékelre (mintegy 34 ezer milliárd forintra), 2018-ban pedig 463,6 milliárd sékelre (mintegy 34,7 ezer milliárd forintra) tervezett állami büdzséről. A végső változatot a kneszetnek legkésőbb december végéig el kell fogadnia a helyi törvények szerint.
Az új költségvetés legnagyobb, sokat vitatott újdonsága, hogy január elsejétől különadóval sújtja a háromnál több lakás tulajdonosait, akiknek a lakás értékének egy százalékát kell befizetniük az államkasszába a harmadik és minden további lakás után.
A lakások gazdái maguk választhatják ki az adó hatálya alá eső ingatlanjaikat, amelyek után lakásonként és évente maximálisan tizennyolcezer sékel (mintegy 1,35 millió forint) lesz az adó akkor is, ha ennél magasabb összeget jelent értékük egy százaléka.
A maratoni ülésen Móse Kahlón pénzügyminiszter példátlanul nagylelkű adományokat osztott a Háárec című újság honlapja szerint az egyes minisztériumok képviselőinek az egyszerre, különböző irodákban folyó alkudozásban.
Az egyes tárcák összesen mintegy kétmilliárd sékel (mintegy százötven milliárd forint) körüli költségvetési kiegészítéseket tudtak kiharcolni maguknak a következő két évre, de a lap szerint nem világos, hogy ezeket az ígéreteket miféle forrásból fogja teljesíteni a pénzügyi tárca.
Ugyanakkor a rendkívüli támogatások mellett az egyes költségvetési szerveknek négymilliárd sékeles (mintegy háromszáz milliárd forintos) költségvetési megszorításokkal is szembe kell nézniük a következő években az egyensúly biztosítása érdekében - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
A vita kezdetén Benjámin Netanjahu kormányfő kijelentette, hogy az új büdzsé ösztönözni fogja a növekedést, fokozni fogja a versenyt, és csökkenteni fogja a drágaságot.
A miniszterelnök négy gazdasági célt határozott meg: az adók csökkentését, ami szerinte növeli a vállalkozók befektetési kedvét, ezzel munkahelyeket teremt és növeli az adóbevételeket, "a gazdaságot megfojtó" szabályozások csökkentését, a nemzetközi technológiai cégek Izraelbe csábítását, valamint a közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését.
Móse Kahlón pénzügyminiszter elmondta, hogy a 2015-ös és a 2016-os költségvetést az ország történetének egyik legalacsonyabb hiányával zárták le. Hangsúlyozta, hogy az új büdzsében tovább küzd a gazdasági monopóliumok ellen, a versenyhelyzet megteremtéséért, a lakáshoz jutás megkönnyítéséért a fiatal párok számára, és a szakszervezetek által nem védett dolgozók nyugdíjának biztosításáért.
Karmit Flug, a jegybank elnöke ugyanakkor bírálatot fogalmazott meg a hiány növelését és adók csökkentését tervező gazdaságpolitikával szemben, valamint az oktatásra szánt összegek lefaragása miatt.
Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben a fejlődés gátja lett a tehnológiai területen képzett munkaerő hiánya, és szerinte a hosszú távú gondolkodás érdekében többet kellene előirányozni az oktatás mellett az egészségügyi és az infrastruktúra fejlesztésére.
(Forrás: MTI)
Az izraeli parlament, a kneszet várhatóan október végétől szavaz a 2017-ben 454,1 milliárd sékelre (mintegy 34 ezer milliárd forintra), 2018-ban pedig 463,6 milliárd sékelre (mintegy 34,7 ezer milliárd forintra) tervezett állami büdzséről. A végső változatot a kneszetnek legkésőbb december végéig el kell fogadnia a helyi törvények szerint.Az új költségvetés legnagyobb, sokat vitatott újdonsága, hogy január elsejétől különadóval sújtja a háromnál több lakás tulajdonosait, akiknek a lakás értékének egy százalékát kell befizetniük az államkasszába a harmadik és minden további lakás után.
A lakások gazdái maguk választhatják ki az adó hatálya alá eső ingatlanjaikat, amelyek után lakásonként és évente maximálisan tizennyolcezer sékel (mintegy 1,35 millió forint) lesz az adó akkor is, ha ennél magasabb összeget jelent értékük egy százaléka.
A maratoni ülésen Móse Kahlón pénzügyminiszter példátlanul nagylelkű adományokat osztott a Háárec című újság honlapja szerint az egyes minisztériumok képviselőinek az egyszerre, különböző irodákban folyó alkudozásban.
Az egyes tárcák összesen mintegy kétmilliárd sékel (mintegy százötven milliárd forint) körüli költségvetési kiegészítéseket tudtak kiharcolni maguknak a következő két évre, de a lap szerint nem világos, hogy ezeket az ígéreteket miféle forrásból fogja teljesíteni a pénzügyi tárca.
Ugyanakkor a rendkívüli támogatások mellett az egyes költségvetési szerveknek négymilliárd sékeles (mintegy háromszáz milliárd forintos) költségvetési megszorításokkal is szembe kell nézniük a következő években az egyensúly biztosítása érdekében - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
A vita kezdetén Benjámin Netanjahu kormányfő kijelentette, hogy az új büdzsé ösztönözni fogja a növekedést, fokozni fogja a versenyt, és csökkenteni fogja a drágaságot.
A miniszterelnök négy gazdasági célt határozott meg: az adók csökkentését, ami szerinte növeli a vállalkozók befektetési kedvét, ezzel munkahelyeket teremt és növeli az adóbevételeket, "a gazdaságot megfojtó" szabályozások csökkentését, a nemzetközi technológiai cégek Izraelbe csábítását, valamint a közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését.
Móse Kahlón pénzügyminiszter elmondta, hogy a 2015-ös és a 2016-os költségvetést az ország történetének egyik legalacsonyabb hiányával zárták le. Hangsúlyozta, hogy az új büdzsében tovább küzd a gazdasági monopóliumok ellen, a versenyhelyzet megteremtéséért, a lakáshoz jutás megkönnyítéséért a fiatal párok számára, és a szakszervezetek által nem védett dolgozók nyugdíjának biztosításáért.
Karmit Flug, a jegybank elnöke ugyanakkor bírálatot fogalmazott meg a hiány növelését és adók csökkentését tervező gazdaságpolitikával szemben, valamint az oktatásra szánt összegek lefaragása miatt.
Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben a fejlődés gátja lett a tehnológiai területen képzett munkaerő hiánya, és szerinte a hosszú távú gondolkodás érdekében többet kellene előirányozni az oktatás mellett az egészségügyi és az infrastruktúra fejlesztésére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások