Az izraeliek veszítettek a demokratikus intézményekbe vetett hitükből
Az utóbbi négy évben az izraeliek veszítettek a demokratikus intézményekbe vetett hitükből - derült ki az Izraeli Demokrácia Intézetnek a Háárec című napilapban hétfőn közölt felméréséből.
Ezer embert - 852 zsidót és 148 arabot - kérdeztek meg egyebek közt arról, hogy helyes-e erőszakot alkalmazni politikai célok érdekében. Ezt negyedük megengedhetőnek látta, míg tavaly még 87,5 százalék állt szemben a felvetéssel.
Elsősorban a demokratikus intézményekben, a pártokban csalódtak az Izraelben élők. Csak 36,7 százalék hisz a politikai pártokban, még a nem vallásosak körében igen népszerűtlen rabbinátust is többre értékelik, 43 százalékkal.
A kneszetben, az izraeli parlamentben 54,5 százalék hisz, a kormány 57,9 százalékot kapott a néptől, a rendőrség pedig 61,9-et. Őket a Legfelsőbb Bíróság követi 62,7 százalékkal, a második leghitelesebb intézménnyé az államelnöki hivatal vált, amelyet jelenleg Simon Peresz képvisel 78,7 százalék bizalmát elnyerve. Mindezek fölött pedig toronymagasan vezet a hadsereg, amelyben a megkérdezettek 90,9 százaléka bízik.
Tovább élnek a nemzetiségi különbségek: az Izraelben élő zsidók 67 százaléka az ország és gondjai részesének tekinti magát, de erről az araboknak csak 28 százaléka vélekedik hasonlóképpen. A zsidók 83, az arabok 40 százaléka büszke rá, hogy izraeli.
Négy éve még 48,1 százalék vélte úgy, hogy Izraelben egyformán fontos a demokrácia és a zsidóság, de arányuk 2013-ra 37 százalékra csökkent, miközben 17-ről 29,2 százalékra nőtt azok része, akik elsősorban a demokráciát tekintik fontosnak a zsidó államban.
A megkérdezettek 61 százaléka úgy érzi, hogy nem tud hatni a kormány politikájára, ezért a közvélemény a politika helyett a korábbinál sokkal jobban érdeklődik a társadalmi és gazdasági kérdések iránt. 58 százalék erős feszültséget lát a szegények és a gazdagok között, és 63,5 százalék hajlandónak mutatkozott magasabb adó fizetésére, ha azzal a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentenék.
Az összlakosság mintegy kétharmada, 64,3 százalék, a nem vallásosoknak pedig 42 százaléka hisz a zsidó nép kiválasztottságában. Akik ebben hisznek, azok szerint a palesztinokkal megkötött esetleges békeszerződést csakis a zsidó lakosságnak kellene jóváhagynia egy népszavazáson. A kiválasztottságot megkérdőjelezők viszont megelégednének egy össz-izraeli népszavazással vagy azzal, ha a kneszet jóváhagyná az egyezményt.
A felmérés alapján a kutatók egy igen érdekes fejleményre is rávilágítottak: az egyes pártok szavazói nem egységesek a különböző bel- és külpolitikai kérdésekre adott válaszaikban, választásuk nem koherens világnézeten alapul, és az emberek egyre kevésbé azonosulnak egy-egy párttal.
MTI
Ezer embert - 852 zsidót és 148 arabot - kérdeztek meg egyebek közt arról, hogy helyes-e erőszakot alkalmazni politikai célok érdekében. Ezt negyedük megengedhetőnek látta, míg tavaly még 87,5 százalék állt szemben a felvetéssel.Elsősorban a demokratikus intézményekben, a pártokban csalódtak az Izraelben élők. Csak 36,7 százalék hisz a politikai pártokban, még a nem vallásosak körében igen népszerűtlen rabbinátust is többre értékelik, 43 százalékkal.
A média is hitelét vesztette, csak 47,2 százalék hisz az újságíróknak, de a kormányfőnek sem adnak sokkal több hitelt: mindössze 51,7 százalék bízik meg szavaiban.
A kneszetben, az izraeli parlamentben 54,5 százalék hisz, a kormány 57,9 százalékot kapott a néptől, a rendőrség pedig 61,9-et. Őket a Legfelsőbb Bíróság követi 62,7 százalékkal, a második leghitelesebb intézménnyé az államelnöki hivatal vált, amelyet jelenleg Simon Peresz képvisel 78,7 százalék bizalmát elnyerve. Mindezek fölött pedig toronymagasan vezet a hadsereg, amelyben a megkérdezettek 90,9 százaléka bízik.
Tovább élnek a nemzetiségi különbségek: az Izraelben élő zsidók 67 százaléka az ország és gondjai részesének tekinti magát, de erről az araboknak csak 28 százaléka vélekedik hasonlóképpen. A zsidók 83, az arabok 40 százaléka büszke rá, hogy izraeli.
Négy éve még 48,1 százalék vélte úgy, hogy Izraelben egyformán fontos a demokrácia és a zsidóság, de arányuk 2013-ra 37 százalékra csökkent, miközben 17-ről 29,2 százalékra nőtt azok része, akik elsősorban a demokráciát tekintik fontosnak a zsidó államban.
A megkérdezettek 61 százaléka úgy érzi, hogy nem tud hatni a kormány politikájára, ezért a közvélemény a politika helyett a korábbinál sokkal jobban érdeklődik a társadalmi és gazdasági kérdések iránt. 58 százalék erős feszültséget lát a szegények és a gazdagok között, és 63,5 százalék hajlandónak mutatkozott magasabb adó fizetésére, ha azzal a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentenék.
Az összlakosság mintegy kétharmada, 64,3 százalék, a nem vallásosoknak pedig 42 százaléka hisz a zsidó nép kiválasztottságában. Akik ebben hisznek, azok szerint a palesztinokkal megkötött esetleges békeszerződést csakis a zsidó lakosságnak kellene jóváhagynia egy népszavazáson. A kiválasztottságot megkérdőjelezők viszont megelégednének egy össz-izraeli népszavazással vagy azzal, ha a kneszet jóváhagyná az egyezményt.
A felmérés alapján a kutatók egy igen érdekes fejleményre is rávilágítottak: az egyes pártok szavazói nem egységesek a különböző bel- és külpolitikai kérdésekre adott válaszaikban, választásuk nem koherens világnézeten alapul, és az emberek egyre kevésbé azonosulnak egy-egy párttal.
MTI
Hozzászólások