Az OECD tagállamok közül tavaly ismét az Egyesült Államokban nyújtották be a legtöbb menekültkérelmet
Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül tavaly - több év után - ismét az Egyesült Államokban nyújtották be a legtöbb menekültkérelmet, megelőzve ezzel a 2013-tól élen álló Németországot - derül ki az OECD szerdán közzétett jelentéséből.
A világ fejlett ipari országai közül az Egyesült Államokban a menedékkérelmek száma 23 százalékkal nőtt tavaly, és elérte a 330 ezret. A kérelmezők negyven százaléka salvadori, venezuelai és guatemalai, teljesen más profilú ember, mint az Európába érkező migránsok, akiknek többsége szíriai, iraki és afgán - hangsúlyozta a párizsi székhelyű szervezet.
"Egyre távolabb kerülünk a menekültválság csúcspontjától", amikor is a kihívást a sürgős ellátás jelentette, és átléptünk egy "összetettebb szakaszba", amelyben az integráció válik a legfőbb feladattá - hívta fel a figyelmet Stefano Scarpetta, az OECD szociális ügyekért felelős igazgatója. A jelentéstevő elismerte, hogy a "menekültválság erősítette a közvélemény kételyeit a migráció feltételezett előnyeit illetően", elsősorban a munkavállalás és a fizetések kérdésében, mivel a migrációs hullámok a pénzügyi válságot követően sújtották az európai országokat, amelyek egy részében sok a munkanélküli.
Az OECD most először a menekülteknek a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait is vizsgálta, arra emlékeztetve, hogy a korábbi tanulmányok azt állapították meg, hogy a migrációnak hosszú távon szerény hatása van a munkaerőpiacra, és "feltételezhetően kizárható minden negatív hatás". Rövid távon azonban az aktív lakosság aránya 2020 decemberig 0,4 százalékkal nőhet, és ennek következtében például Németországban a munkanélküliek aránya 6 százalékra nőhet.
Azokban az országokban, ahol a menekülthullám jelentős (Svédország, Németország és Ausztria), a munkaerőpiacon is jobban érezhető a hatás abban a kategóriában, amelynek a menekültek konkurenciát jelenthetnek, ez pedig az alulképzett férfiaké. Az OECD szerint ezért "ennek a csoportnak az érdekében intézkedésekre" van szükség, és a menekültek integrációja érdekében is olyan politika kell, amely maximalizálja a munkához való hozzáférést.
"Jóllehet a lakosságnak ez a csoportja viszonylag szűk, a menekültek jelentette konkurenciához kapcsolható munkaerőpiaci mutatók újabb romlása a közvélemény erős ellenérzéseit válthatja ki a menekülteknek a gazdaságra általánosságban gyakorolt hatásáról" - hívta fel a figyelmet a jelentés. Az OECD szerint a menekültügyi rendszer megtartásához elengedhetetlen a közvélemény támogatása és a menekültekkel, illetve a bevándorlókkal szembeni elutasító reakciók megelőzése.
(Forrás: MTI)
A világ fejlett ipari országai közül az Egyesült Államokban a menedékkérelmek száma 23 százalékkal nőtt tavaly, és elérte a 330 ezret. A kérelmezők negyven százaléka salvadori, venezuelai és guatemalai, teljesen más profilú ember, mint az Európába érkező migránsok, akiknek többsége szíriai, iraki és afgán - hangsúlyozta a párizsi székhelyű szervezet.
Eközben Németországban 73 százalékkal, 198 ezerre esett vissza tavaly a menedékkérők száma 2016-hoz képest.
Európában Olaszország áll a második helyen 127 ezer kérelemmel, Törökország (124 ezre) és Franciaország (91 ezer) előtt. A jelentésnek külön hangsúlyt kölcsönöz, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn az európai migrációs válságra utalva azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem csupán menekülttábor nem lesz, de nem nyit az országban befogadóközpontokat sem.
"Egyre távolabb kerülünk a menekültválság csúcspontjától", amikor is a kihívást a sürgős ellátás jelentette, és átléptünk egy "összetettebb szakaszba", amelyben az integráció válik a legfőbb feladattá - hívta fel a figyelmet Stefano Scarpetta, az OECD szociális ügyekért felelős igazgatója. A jelentéstevő elismerte, hogy a "menekültválság erősítette a közvélemény kételyeit a migráció feltételezett előnyeit illetően", elsősorban a munkavállalás és a fizetések kérdésében, mivel a migrációs hullámok a pénzügyi válságot követően sújtották az európai országokat, amelyek egy részében sok a munkanélküli.
Az OECD most először a menekülteknek a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait is vizsgálta, arra emlékeztetve, hogy a korábbi tanulmányok azt állapították meg, hogy a migrációnak hosszú távon szerény hatása van a munkaerőpiacra, és "feltételezhetően kizárható minden negatív hatás". Rövid távon azonban az aktív lakosság aránya 2020 decemberig 0,4 százalékkal nőhet, és ennek következtében például Németországban a munkanélküliek aránya 6 százalékra nőhet.
Azokban az országokban, ahol a menekülthullám jelentős (Svédország, Németország és Ausztria), a munkaerőpiacon is jobban érezhető a hatás abban a kategóriában, amelynek a menekültek konkurenciát jelenthetnek, ez pedig az alulképzett férfiaké. Az OECD szerint ezért "ennek a csoportnak az érdekében intézkedésekre" van szükség, és a menekültek integrációja érdekében is olyan politika kell, amely maximalizálja a munkához való hozzáférést.
"Jóllehet a lakosságnak ez a csoportja viszonylag szűk, a menekültek jelentette konkurenciához kapcsolható munkaerőpiaci mutatók újabb romlása a közvélemény erős ellenérzéseit válthatja ki a menekülteknek a gazdaságra általánosságban gyakorolt hatásáról" - hívta fel a figyelmet a jelentés. Az OECD szerint a menekültügyi rendszer megtartásához elengedhetetlen a közvélemény támogatása és a menekültekkel, illetve a bevándorlókkal szembeni elutasító reakciók megelőzése.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások