Az unió tagországaiba irányuló magyar migrációról kezdődött konferencia Ausztriában
Gräf Szilvia, az MTI tudósítója jelenti: Az unió tagországaiba irányuló magyar migrációról kezdődött kétnapos konferencia szombaton Ausztriában, a XIV. Kufstein Tanácskozásnak a burgenlandi Felsőpulya (Oberpullendorf) ad otthont.
Az idei konferencia azzal foglalkozik, hogy milyen válaszokat tudnak adni a nyugat-európai magyarok és a külhoni magyar szervezetek az utóbbi években tapasztalható magyar kivándorlás kihívásaira.
A konferencia súlyponti témai között szerepel, hogy mi módon tudják megszólítani az újonnan Ausztriába érkezőket, miképpen lehet megismertetni velük a külhoni magyar közösségeket.
Megvizsgálják azt is, hogy az új generációnak fontos lehet-e új szervezetek alapítása. A tanácskozás elé készült tájékoztató szerint az utóbbi évtizedekben, különösen az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás óta több százezer magyar hagyta el Magyarországot.
Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a külhoni magyar közösségeket alapító, 1956-os generáció - mint fogalmazott - nincs kinek átadja a feladatokat.
"Ezért fel kell mérni, hogy a most érkező fiatalok mennyire érdekeltek a közösségi és a szervezeti munkában" - jelentette ki az elnök. Hozzátette: felmerült a kérdés, hogy milyen módon tartható fent az eddig végzett munka, van-e igény és szükség arra, hogy megmaradjanak a magyar szervezetek.
Emlékeztetett arra is, hogy Burgenlandban egyre kevesebben vannak azok, akik megtartják a magyar identitásukat és nyelvüket. Jelenleg hetvenezer magyar dolgozik Ausztriában, de még többen vannak olyanok, akik mindezt hivatalos regisztráció nélkül teszik.
Az elnök tájékoztatása szerint Ausztriában 54 regisztrált magyar szervezet van, ezek közül nagyjából harminc működik aktívan. Hollós József összegzése szerint a konferencia résztvevői megegyeznek abban, hogy az egész Európában tapasztalható elvándorlást a fennálló gazdasági különbségek miatt nagyon nehéz megfékezni. Meg kell azonban vizsgálni azt is, hogy ennek kiváltó oka csupán anyagi jellegű-e - hangsúlyozta Hollós József az MTI-nek.
A konferencia első napján lezajlott előadásokon az elvándorlás jelen állapotáról és sokrétűségéről volt szó. A vasárnapi programban többek között az integrációról és a szórványban élők magyar nyelvoktatásról beszélnek majd. A kétnapos tanácskozást követően a résztvevők zárónyilatkozatot tesznek közzé.
A tanácskozást az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezte a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület és Felsőpulya város közreműködésével.
Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein Tanácskozás az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A konferencia neve onnan ered, hogy az első találkozót az ausztriai Tirolban lévő kufsteini várbörtön múzeumában tartották. A börtönben annak idején több jeles magyar személyiség is raboskodott.
(Forrás: MTI)
Az idei konferencia azzal foglalkozik, hogy milyen válaszokat tudnak adni a nyugat-európai magyarok és a külhoni magyar szervezetek az utóbbi években tapasztalható magyar kivándorlás kihívásaira.A konferencia súlyponti témai között szerepel, hogy mi módon tudják megszólítani az újonnan Ausztriába érkezőket, miképpen lehet megismertetni velük a külhoni magyar közösségeket.
Megvizsgálják azt is, hogy az új generációnak fontos lehet-e új szervezetek alapítása.
Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a külhoni magyar közösségeket alapító, 1956-os generáció - mint fogalmazott - nincs kinek átadja a feladatokat.
"Ezért fel kell mérni, hogy a most érkező fiatalok mennyire érdekeltek a közösségi és a szervezeti munkában" - jelentette ki az elnök. Hozzátette: felmerült a kérdés, hogy milyen módon tartható fent az eddig végzett munka, van-e igény és szükség arra, hogy megmaradjanak a magyar szervezetek.
Emlékeztetett arra is, hogy Burgenlandban egyre kevesebben vannak azok, akik megtartják a magyar identitásukat és nyelvüket. Jelenleg hetvenezer magyar dolgozik Ausztriában, de még többen vannak olyanok, akik mindezt hivatalos regisztráció nélkül teszik.
Az elnök tájékoztatása szerint Ausztriában 54 regisztrált magyar szervezet van, ezek közül nagyjából harminc működik aktívan. Hollós József összegzése szerint a konferencia résztvevői megegyeznek abban, hogy az egész Európában tapasztalható elvándorlást a fennálló gazdasági különbségek miatt nagyon nehéz megfékezni. Meg kell azonban vizsgálni azt is, hogy ennek kiváltó oka csupán anyagi jellegű-e - hangsúlyozta Hollós József az MTI-nek.
A konferencia első napján lezajlott előadásokon az elvándorlás jelen állapotáról és sokrétűségéről volt szó. A vasárnapi programban többek között az integrációról és a szórványban élők magyar nyelvoktatásról beszélnek majd. A kétnapos tanácskozást követően a résztvevők zárónyilatkozatot tesznek közzé.
A tanácskozást az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezte a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület és Felsőpulya város közreműködésével.
Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein Tanácskozás az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A konferencia neve onnan ered, hogy az első találkozót az ausztriai Tirolban lévő kufsteini várbörtön múzeumában tartották. A börtönben annak idején több jeles magyar személyiség is raboskodott.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások