Belga krízisközpont: a kibertámadások, a dezinformáció és a természeti katasztrófák a legnagyobb kockázati tényezők
A kibertámadások, a dezinformáció, az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák és a külföldi beavatkozások jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt Belgium biztonságára nézve a következő években - olvasható a vészhelyzetekre és válságokra adott reagálás koordinálásával foglalkozó belga krízisközpont (NCCN) legfrissebb kockázatelemzésében.
Az NCCN háromévente kockázatelemzést készít, amely 140 különböző szervezet 160 szakértőjének kétéves kutatásán alapul. Legutóbbi elemzése összesen 118 olyan kockázati tényezőt vizsgál, amellyel Belgiumnak 2026-ig szembe kell néznie.
Az értékelés azt mutatja, hogy az ember tevékenység miatti kockázatok a legvalószínűbbek és ezeknek lehet a legnagyobb hatása a társadalomra. Ezek közé tartozik például a hibrid fenyegetések, a kibertámadások, a dezinformáció, a külföldi beavatkozás, a kémkedés és a nemzetközi fegyveres konfliktus kockázata.
"A rosszindulatú szereplők jelentette kockázatok különösen nagy hatással bírnak, legtöbbjük a jelenlegi geopolitikai helyzethez kapcsolódik, és elsősorban kiberkockázatként jelentkeznek. Ilyen például egy alapvető szolgáltatás megzavarása kibertámadás vagy szabotázs által" - olvasható a jelentésben.
A krízisközpont elemzése szerint a vegyi, biológiai, és nukleáris fegyverek és a robbanóanyagokkal dolgozó létesítmények elleni támadások kevésbé valószínűek, de kivitelezésük esetén hatalmas károkkal járnának. Az NCCN a megzavaró kibertámadásokra is figyelmeztetett. Október elején több kormányzati, banki, hírszolgáltatási és egyéb honlapot vettek célba feltételezhetően orosz támogatással tevékenykedő hackerek, hogy destabilizálják az állami intézményeket, azonban a műveletek hatása korlátozott volt.
A krízisközpont felhívta a figyelmet, hogy jelentős károkat okozhat egy kormányzati intézmény elleni szabotázsakció. "Meggátolhatja a nyugdíjak kifizetését vagy bizonyos engedélyek kiadását. Az is előfordulhat, hogy érzékeny technológiai, pénzügyi vagy orvosi információk kiszivárognak vagy ellopják őket. Az olyan kritikus szereplők, mint a bankok, a kórházak, a honvédelem vagy az igazságszolgáltatás kötelesek védekezni a kibertámadások ellen, és jelenteni őket" - áll a jelentésben.
Az elemzés olyan természeti kockázatokat is vizsgált, mint az árvizek, aszályok és hőhullámok. Míg ezek bekövetkezésének valószínűsége minden esetben magas, a társadalmi biztonságra gyakorolt hatást viszonylag alacsonynak ítélték. Egyedül az árvizeknek van nagy pénzügyi vonzatuk illetve a hőhullámoknak jelentős hatása van az emberi egészségre.
Az NCCN úgy véli továbbá, hogy az éghajlatváltozás miatt elterjedhetnek bizonyos invazív állat- és növényfajok, amelyek veszélyesek lehetnek a mezőgazdasági terményekre, az állatállományokra és az emberekre.
(Forrás: MTI)
Az NCCN háromévente kockázatelemzést készít, amely 140 különböző szervezet 160 szakértőjének kétéves kutatásán alapul. Legutóbbi elemzése összesen 118 olyan kockázati tényezőt vizsgál, amellyel Belgiumnak 2026-ig szembe kell néznie. A kockázatokat valószínűségük és potenciális hatásuk szerint értékelték.
Az értékelés azt mutatja, hogy az ember tevékenység miatti kockázatok a legvalószínűbbek és ezeknek lehet a legnagyobb hatása a társadalomra. Ezek közé tartozik például a hibrid fenyegetések, a kibertámadások, a dezinformáció, a külföldi beavatkozás, a kémkedés és a nemzetközi fegyveres konfliktus kockázata.
"A rosszindulatú szereplők jelentette kockázatok különösen nagy hatással bírnak, legtöbbjük a jelenlegi geopolitikai helyzethez kapcsolódik, és elsősorban kiberkockázatként jelentkeznek. Ilyen például egy alapvető szolgáltatás megzavarása kibertámadás vagy szabotázs által" - olvasható a jelentésben.
A krízisközpont elemzése szerint a vegyi, biológiai, és nukleáris fegyverek és a robbanóanyagokkal dolgozó létesítmények elleni támadások kevésbé valószínűek, de kivitelezésük esetén hatalmas károkkal járnának. Az NCCN a megzavaró kibertámadásokra is figyelmeztetett. Október elején több kormányzati, banki, hírszolgáltatási és egyéb honlapot vettek célba feltételezhetően orosz támogatással tevékenykedő hackerek, hogy destabilizálják az állami intézményeket, azonban a műveletek hatása korlátozott volt.
A krízisközpont felhívta a figyelmet, hogy jelentős károkat okozhat egy kormányzati intézmény elleni szabotázsakció. "Meggátolhatja a nyugdíjak kifizetését vagy bizonyos engedélyek kiadását. Az is előfordulhat, hogy érzékeny technológiai, pénzügyi vagy orvosi információk kiszivárognak vagy ellopják őket. Az olyan kritikus szereplők, mint a bankok, a kórházak, a honvédelem vagy az igazságszolgáltatás kötelesek védekezni a kibertámadások ellen, és jelenteni őket" - áll a jelentésben.
Az elemzés olyan természeti kockázatokat is vizsgált, mint az árvizek, aszályok és hőhullámok. Míg ezek bekövetkezésének valószínűsége minden esetben magas, a társadalmi biztonságra gyakorolt hatást viszonylag alacsonynak ítélték. Egyedül az árvizeknek van nagy pénzügyi vonzatuk illetve a hőhullámoknak jelentős hatása van az emberi egészségre.
Az NCCN úgy véli továbbá, hogy az éghajlatváltozás miatt elterjedhetnek bizonyos invazív állat- és növényfajok, amelyek veszélyesek lehetnek a mezőgazdasági terményekre, az állatállományokra és az emberekre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások