Berlin, Párizs és London beindította a megállapodás vitarendező mechanizmusát
Irán magatartása miatt nem maradt más választás, mint az ország nukleáris fejlesztési programjának korlátozásáról és ellenőrzéséről 2015-ben kötött többhatalmi megállapodásban (Joint Comprehensive Plan of Action - JCPoA) rögzített vitarendezési mechanizmus beindítása.
Berlin, Párizs és London azzal a reménnyel teszi meg ezt a lépést, hogy sikerül az építő, "konstruktív diplomáciai párbeszéd révén kiutat találni a zsákutcából és megőrizni a megállapodást" - hangsúlyozták a közleményben. A három ország elzárkózik a - Washington által választott - "maximális nyomás" politikájától, és továbbra is azzal a meggyőződéssel tevékenykedik, hogy a JCPoA szolgálja a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásával kapcsolatos közös biztonsági érdekeket és erősíti a nemzetközi ügyek szabályokon alapuló intézésének rendjét.
Egyben köszönetet mondanak Oroszországnak és Kínának, amiért ugyancsak kitartanak a JCPoA mellett, és köszönetet mondanak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének is a megállapodásért végzett munkáért. A közleményben felidézték, hogy Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban felszólította Teheránt a JCPoA előírásainak betartására.
A három vezető vasárnapi közös nyilatkozatában kiemelte, hogy Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és európai partnereik közös biztonsági érdeke a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását szolgáló szabályok érvényesítése és annak biztosítása, hogy Irán soha ne tegyen szert atomfegyverre.
Mindebben kulcsfontosságú szerepe van az iráni atomprogramról 2015-ben Bécsben kötött megállapodásnak, amelyből az Egyesült Államok 2018-ban "sajnálatos és aggodalomra okot adó módon" kivonult - áll a nyilatkozatban. "Az egyre nehezebb körülmények ellenére intenzíven dolgozunk a bécsi nukleáris egyezmény megőrzésén" - közölték.
Hozzátették, hogy a megállapodás valamennyi - Washington távozása után megmaradt - részese, azaz Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság, valamint Oroszország és Kína, továbbá az Európai Unió mint koordinátor világossá tette az egyezmény iránti tartós elkötelezettségét. Azonban Irán részéről is ugyanilyen elkötelezettségre van szükség, ezért a teheráni vezetésnek vissza kell térnie a megállapodásban kijelölt útra, és vissza kell vonnia mindazon intézkedéseket, amelyeket Washington lépésére válaszul 2019 júliusa óta megtett.
Hangsúlyozták: nyomatékosan felszólítják Iránt az egyezmény betartására, és arra, hogy tartózkodjék az erőszaktól és a nukleáris fegyverek terjedése felé mutató lépésektől. Az atomalku vitarendezési mechanizmusa szerint a vita tárgyát a megállapodásban részes országok és az EU képviselőiből álló Közös Bizottság elé terjesztik, és ha ez a testület nem tud dűlőre jutni az ügyben, a kérdés végső döntésre az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kerül.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások