Bírálják a magyarországi helyzetet az EP nőjogi bizottságának véleményében
Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM), amely kedden szavazta meg a véleményét a témáról.
A 18:5 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Aláhúzták: a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban, a kormányban pedig nem volt női miniszter.
Közölték: "az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai".
Aggodalmukat fejezték ki emellett azon "retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet", valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, mondván, ezen fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére.
A szövegben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetést, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.
A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, s elismerte a roma nők oktatásának és foglalkozatásának elősegítése céljával indított programokat, illetve a szociális, társadalmi befogadási, családpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyek többek között a romákat célozzák meg. Ennek ellenére leszögezték: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
Közleményében Ujhelyi István szocialista EP-képviselő rámutatott, a dokumentumot keresztény-konzervatív támogatással fogadták el, és kiemelte, "minden héten súlyosbodik hazánk megítélése, az Orbán-kormány bűnei egyre távolabb lökik Magyarországot az európai értékektől". "A Fidesznek csak szégyenkezni van oka nőjogi ügyekben" - húzta alá.
A szakbizottságban március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyar különjelentéséhez többek között a FEMM is csatolja véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikke szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
(Forrás: MTI)
A 18:5 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Aláhúzták: a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban, a kormányban pedig nem volt női miniszter.
Emlékeztettek rá, hogy az ország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén. A képviselők rámutattak, hogy a női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú részét képezi, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Magyarország ezektől folyamatosan távolodik, és ezáltal egyre inkább elszigetelődik.
Aggodalmukat fejezték ki emellett azon "retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet", valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, mondván, ezen fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére.
A szövegben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetést, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.
A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, s elismerte a roma nők oktatásának és foglalkozatásának elősegítése céljával indított programokat, illetve a szociális, társadalmi befogadási, családpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyek többek között a romákat célozzák meg. Ennek ellenére leszögezték: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
Közleményében Ujhelyi István szocialista EP-képviselő rámutatott, a dokumentumot keresztény-konzervatív támogatással fogadták el, és kiemelte, "minden héten súlyosbodik hazánk megítélése, az Orbán-kormány bűnei egyre távolabb lökik Magyarországot az európai értékektől". "A Fidesznek csak szégyenkezni van oka nőjogi ügyekben" - húzta alá.
A szakbizottságban március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyar különjelentéséhez többek között a FEMM is csatolja véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikke szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások