Bírálta a burgenlandi szociáldemokrata-szélsőjobboldali koalíciót egy volt osztrák kancellár
Bírálta a burgenlandi szociáldemokrata-szélsőjobboldali koalíciót Franz Vranitzky volt szociáldemokrata kancellár osztrák napilapoknak adott szerdai nyilatkozatában.
A május végi burgenlandi tartományi választáson az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a szavazatok 42 százalékával megőrizte első helyét, a második legerősebb párt az Osztrák Néppárt (ÖVP) lett. Az SPÖ hat, az ÖVP öt százalékot vesztett népszerűségéből, a szélsőjobboldal viszont legutóbbi eredményéhez képest hat százalékkal erősödve a voksok tizenöt százalékát kapta. A választás után koalícióra léptek a szociáldemokraták a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ).
Hasonló kormánykoalícióra még sohasem volt példa a tartományban, ahol 1964 óta az SPÖ rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal.
A volt osztrák kancellár a Der Standard című osztrák liberális lapnak adott interjújában elmondta, hogy igen meglepte a fejlemény s felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen koalíciónak milyen üzenete lehet a régióban.
Vranitzky 1986-ban lett osztrák kancellár, és még abban az évben felmondta az országosan kötött koalíciót az FPÖ-vel, amikor a Szabadságpárt vezetőjének Jörg Haidert választották.
A Der Standard kérdésére válaszolva elmondta: az FPÖ mostani elnöke, Heinz-Christian Strache ugyan nem vallja teljes egészében a Haider által képviselt elveket, mégis világosan látszik, hogy a szociáldemokraták szemszögéből aggályos álláspontokat képvisel. Példaként említette a menekültügyet és az Európai Parlamentben kedden létrehozott szélsőjobboldali frakciót, amelyhez FPÖ-képviselők is csatlakoztak.
A volt kancellár szerint a szélsőjobboldal azért erősödhetett meg Ausztriában, mert a kormány a menekültügy, a munkaerőpiac vagy a közigazgatási, a képzési és az egészségügyi reformok tekintetében nyitva hagyott olyan kérdéseket, amelyekben a Szabadságpárt meg tudott szólalni.
Franz Vranitzky a Die Presse című osztrák konzervatív napilapnak adott interjújában hangsúlyozta: az SPÖ jövőbeni feladata, hogy visszanyerje szavahihetőségét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a koalícióra csupán Hans Niessl burgenlandi kormányfő szükségintézkedéseként tud tekinteni, amelyre a tartományi vezető azért hagyatkozott, hogy megőrizze pozícióját.
MTI
A május végi burgenlandi tartományi választáson az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a szavazatok 42 százalékával megőrizte első helyét, a második legerősebb párt az Osztrák Néppárt (ÖVP) lett. Az SPÖ hat, az ÖVP öt százalékot vesztett népszerűségéből, a szélsőjobboldal viszont legutóbbi eredményéhez képest hat százalékkal erősödve a voksok tizenöt százalékát kapta.
Hasonló kormánykoalícióra még sohasem volt példa a tartományban, ahol 1964 óta az SPÖ rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal.
A volt osztrák kancellár a Der Standard című osztrák liberális lapnak adott interjújában elmondta, hogy igen meglepte a fejlemény s felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen koalíciónak milyen üzenete lehet a régióban.
Vranitzky 1986-ban lett osztrák kancellár, és még abban az évben felmondta az országosan kötött koalíciót az FPÖ-vel, amikor a Szabadságpárt vezetőjének Jörg Haidert választották.
A Der Standard kérdésére válaszolva elmondta: az FPÖ mostani elnöke, Heinz-Christian Strache ugyan nem vallja teljes egészében a Haider által képviselt elveket, mégis világosan látszik, hogy a szociáldemokraták szemszögéből aggályos álláspontokat képvisel. Példaként említette a menekültügyet és az Európai Parlamentben kedden létrehozott szélsőjobboldali frakciót, amelyhez FPÖ-képviselők is csatlakoztak.
A volt kancellár szerint a szélsőjobboldal azért erősödhetett meg Ausztriában, mert a kormány a menekültügy, a munkaerőpiac vagy a közigazgatási, a képzési és az egészségügyi reformok tekintetében nyitva hagyott olyan kérdéseket, amelyekben a Szabadságpárt meg tudott szólalni.
Franz Vranitzky a Die Presse című osztrák konzervatív napilapnak adott interjújában hangsúlyozta: az SPÖ jövőbeni feladata, hogy visszanyerje szavahihetőségét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a koalícióra csupán Hans Niessl burgenlandi kormányfő szükségintézkedéseként tud tekinteni, amelyre a tartományi vezető azért hagyatkozott, hogy megőrizze pozícióját.
MTI
Hozzászólások