Bolívia a drogok elleni küzdelem mintaországa?
Habár sok kritika éri Washingtonból Morales enyhébb drogpolitikáját, úgy tűnik, ez mégis jobban működne Peruban és Kolumbiában is, mint az Egyesült Államok harciasabb stratégiája. Mikor ismeri be elhibázott latin-amerikai drogpolitikáját az USA?
Evo Morales, bolíviai elnök kokalevéllel a kezében
Evo Morales 2006-os megválasztása óta La Paz és Washington egyik ütközőpontja - sok más mellett - a kokain kiáramlásának problémája Bolíviából. Morales korábban maga is kokacserje termelő volt és többször kiállt Bolívia tradicionális kokacserje termesztési joga mellett. Azonban a kokalevél az illegális drogok nagy részének az alapanyagát jelenti. Kávéhoz hasonló hatása miatt az andoki népek ősidők óta rágják ezt a levelet, hogy ne fáradjanak el annyira a magas, oxigénszegényebb területeken sem. 1859-ben egy német vegyésznek sikerült ebből előállítani a kokaint.
Morales 2008-ban kirúgta az országból a DEA-t, vagyis az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatalt (Drug Enforcement Administration) is. Úgy tűnik, Bolívia engedékenyebb, különutas drogpolitikája mégis sokkal eredményesebb, mint az amerikai adminisztráció által erőltetett kolumbiai és perui stratégia. Az ENSZ 2012-es jelentése szerint a három ország közül egyedül Bolíviában csökkent a kokacserje termesztés. Az erőszakos amerikai szankciók ellenére Kolumbiában 3 %-kal, Peruban 5.2 %-kal növekedett az ültetvények száma, míg eközben Bolíviában 12 %-kal csökkent.
Azonban az Amerikai Külügyminisztérium 2012-es riportjában mégis elítélte Bolíviát, amiért „nyilvánvalóan elmulasztotta a nemzetközi kábítószer-ellenes megállapodások kötelezettségeinek a betartását”. Viszont ugyanebben a riportban megdicsérik az USA két szövetségesét, Kolumbiát és Perut is, habár mindkét országban nőtt a kokacserje ültetvények száma. A bolíviai kábítószer-ellenes hivatal feje, Sabino Mendoza nem érti ezt a politikai döntést, hiszen az illegális kábítószer-kereskedelem elleni harc különösen fontos Morales kormánya számára, ráadásul számszerűsíthetően is jobb eredményeket értek el, mint az amerikai külügyminisztérium hivatalos szövetségesei. Bolíviában sokak szerint ez nem is a kábítószerről szól, mivel Morales az egyik leghangosabb bírálója az USA latin-amerikai gazdasági imperializmusának, és közeli szövetségese volt az egykori Hugo Chaveznek is. A bogotai egyetem szakértője, Daniel Mejia szerint hiába ért el jó eredményeket a kábítószer-ellenes harcban Bolívia, az Egyesült Államoknak valamiért saját kábítószer-ellenes stratégiáját akarja rákényszeríteni.
Mejia úgy gondolja, alapvető probléma lehet a dezinformáció is, hiszen Morales sokszor csak az amerikai módszereket nem akarja alkalmazni. Például Morales hevesen ellenzi a légi permetezést, amellyel meg akarják semmisíteni az ültetvényeket, mert ezek extrém mértékű járulékos pusztítást okoznak a környezetben. Ez történt Kolumbiában is, ahol a permetezés súlyos egészségügyi és környezeti problémákhoz vezetett. Mejia szerint az USA ezt úgy tekinti, mintha Bolívia nem akarna együttműködni vele, pedig csak a saját útját járja.
[video width="600" height="400" ][/video]
Morales a „tárgyalásos kiirtás” híve és inkább a párbeszédes utat szeretné járni. A kokacserje-termesztőkkel megpróbál megegyezni. Ahelyett, hogy démonizálnák a kokacserje-termesztést, inkább megkérdezik, mit szeretnének cserébe azért, hogy ne ültessenek több cserjét. Egyértelmű a különbség a két hozzáállás között. Amerika a „kikényszerített kiirtás” elvének nevében megpróbálja mérgező vegyi anyagokkal lepermetezni az ültetvényeket, valamint katonákkal újra és újra elpusztíttatni azokat a kokacserjéket, amelyeket létszükségletük fedezése miatt kénytelenek az elszegényedett földművesek termeszteni.
Sabino Mendoza szerint nem csak erkölcsösebb a bolíviai hozzáállás, de láthatóan eredményesebb is. A bolíviai kormány vetőmagokkal is segíti a földműveseket, hogy a kokacserjék helyett alternatív haszonnövényeket tudjanak telepíteni. Sok helyen például minőségi kávétermelésbe kezdtek. Jelenleg egy másik nagy probléma, hogy az USA után Brazília a legnagyobb kábítószerpiac a világon, és a kábítószer 60-70 %-át Bolívia kb. 3400 kilométeres őserdei határain keresztül szállítják. Brazília és Bolívia egy sor határellenőrzési megállapodást kötöttek, aminek a keretében 8 határvédelmi helikoptert is kapott Bolívia, azonban ez nagyon kevés a határ teljes ellenőrzéséhez.
Mendoza: „Nonszensz, hogy nem hallgatnak meg minket. Pedig ki ismerné nálunk jobban a saját országunk területét, gondolkodásmódját és mindennapjait? A ránk erőltetett politika egyszerűen egy rossz recept.”
Forrás: www.globalpost.com
Evo Morales, bolíviai elnök kokalevéllel a kezébenEvo Morales 2006-os megválasztása óta La Paz és Washington egyik ütközőpontja - sok más mellett - a kokain kiáramlásának problémája Bolíviából. Morales korábban maga is kokacserje termelő volt és többször kiállt Bolívia tradicionális kokacserje termesztési joga mellett. Azonban a kokalevél az illegális drogok nagy részének az alapanyagát jelenti. Kávéhoz hasonló hatása miatt az andoki népek ősidők óta rágják ezt a levelet, hogy ne fáradjanak el annyira a magas, oxigénszegényebb területeken sem. 1859-ben egy német vegyésznek sikerült ebből előállítani a kokaint.
Morales 2008-ban kirúgta az országból a DEA-t, vagyis az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatalt (Drug Enforcement Administration) is. Úgy tűnik, Bolívia engedékenyebb, különutas drogpolitikája mégis sokkal eredményesebb, mint az amerikai adminisztráció által erőltetett kolumbiai és perui stratégia.
Azonban az Amerikai Külügyminisztérium 2012-es riportjában mégis elítélte Bolíviát, amiért „nyilvánvalóan elmulasztotta a nemzetközi kábítószer-ellenes megállapodások kötelezettségeinek a betartását”. Viszont ugyanebben a riportban megdicsérik az USA két szövetségesét, Kolumbiát és Perut is, habár mindkét országban nőtt a kokacserje ültetvények száma. A bolíviai kábítószer-ellenes hivatal feje, Sabino Mendoza nem érti ezt a politikai döntést, hiszen az illegális kábítószer-kereskedelem elleni harc különösen fontos Morales kormánya számára, ráadásul számszerűsíthetően is jobb eredményeket értek el, mint az amerikai külügyminisztérium hivatalos szövetségesei. Bolíviában sokak szerint ez nem is a kábítószerről szól, mivel Morales az egyik leghangosabb bírálója az USA latin-amerikai gazdasági imperializmusának, és közeli szövetségese volt az egykori Hugo Chaveznek is. A bogotai egyetem szakértője, Daniel Mejia szerint hiába ért el jó eredményeket a kábítószer-ellenes harcban Bolívia, az Egyesült Államoknak valamiért saját kábítószer-ellenes stratégiáját akarja rákényszeríteni.Mejia úgy gondolja, alapvető probléma lehet a dezinformáció is, hiszen Morales sokszor csak az amerikai módszereket nem akarja alkalmazni. Például Morales hevesen ellenzi a légi permetezést, amellyel meg akarják semmisíteni az ültetvényeket, mert ezek extrém mértékű járulékos pusztítást okoznak a környezetben. Ez történt Kolumbiában is, ahol a permetezés súlyos egészségügyi és környezeti problémákhoz vezetett. Mejia szerint az USA ezt úgy tekinti, mintha Bolívia nem akarna együttműködni vele, pedig csak a saját útját járja.
[video width="600" height="400" ][/video]
Morales a „tárgyalásos kiirtás” híve és inkább a párbeszédes utat szeretné járni. A kokacserje-termesztőkkel megpróbál megegyezni. Ahelyett, hogy démonizálnák a kokacserje-termesztést, inkább megkérdezik, mit szeretnének cserébe azért, hogy ne ültessenek több cserjét. Egyértelmű a különbség a két hozzáállás között. Amerika a „kikényszerített kiirtás” elvének nevében megpróbálja mérgező vegyi anyagokkal lepermetezni az ültetvényeket, valamint katonákkal újra és újra elpusztíttatni azokat a kokacserjéket, amelyeket létszükségletük fedezése miatt kénytelenek az elszegényedett földművesek termeszteni.
Sabino Mendoza szerint nem csak erkölcsösebb a bolíviai hozzáállás, de láthatóan eredményesebb is. A bolíviai kormány vetőmagokkal is segíti a földműveseket, hogy a kokacserjék helyett alternatív haszonnövényeket tudjanak telepíteni. Sok helyen például minőségi kávétermelésbe kezdtek. Jelenleg egy másik nagy probléma, hogy az USA után Brazília a legnagyobb kábítószerpiac a világon, és a kábítószer 60-70 %-át Bolívia kb. 3400 kilométeres őserdei határain keresztül szállítják. Brazília és Bolívia egy sor határellenőrzési megállapodást kötöttek, aminek a keretében 8 határvédelmi helikoptert is kapott Bolívia, azonban ez nagyon kevés a határ teljes ellenőrzéséhez.
Mendoza: „Nonszensz, hogy nem hallgatnak meg minket. Pedig ki ismerné nálunk jobban a saját országunk területét, gondolkodásmódját és mindennapjait? A ránk erőltetett politika egyszerűen egy rossz recept.”
Forrás: www.globalpost.com
Hozzászólások