Brit külügyminiszter: szükségessé válhat a kilépési határidő kiterjesztése
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint nem kizárható, hogy ki kell terjeszteni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg március 29-ében meghatározott határidejét. A Downing Street szerint ugyanakkor a kormány változatlanul elkötelezett a törvényben is rögzített kilépési határidő tartása mellett.
Jeremy Hunt a BBC rádió csütörtöki hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott: az, hogy szükség lesz-e a határidő kiterjesztésére, attól függ, hogy a következő hetekben milyen haladást sikerül elérni az Európai Unióval. A londoni alsóház a héten felhatalmazta a brit kormányt arra, hogy kérje az EU-tól a Brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások újranyitását.
Hunt szerint ha ennél korábban sikerült előrelépést elérni, akkor nem biztos, hogy erre a hosszabbításra szükség lesz. "Jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg" - tette hozzá. Jeremy Hunt a legmagasabb rangú brit kormánytisztviselő, aki utalást tett a Brexit halasztásának lehetőségére, bár kormányzati szinten korábban is elhangzottak ilyen értelmű nyilatkozatok.
Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a múlt héten a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Londonnak szüksége lenne "pár hét haladékra" a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné.
Jeremy Hunt külügyminiszter hasonló értelmű csütörtöki nyilatkozatára azonban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtök délutáni tájékoztatóján úgy reagált, hogy Theresa May miniszterelnök álláspontja változatlan: az Egyesült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból. A Downing Street illetékese szerint a kormány tárgyal annak lehetőségéről is, hogy a parlament a jelenleg tervezettnél hosszabb ülésszakokat tartson a kilépési dátumig hátralévő időszakban, és ennek érdekében kezdeményezi a február közepén esedékes tíznapos parlamenti szünet eltörlését.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza, és Theresa May által 2017. március 29-én bejelentett aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben - egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján - kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.
A meghosszabbításra mindazonáltal van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, a cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. A londoni elemzői közösségben egy ideje szinte konszenzusos vélemény, hogy Nagy-Britannia nem lép ki március 29-én az EU-ból.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében például 55 százalékra taksálta a Brexit halasztásának esélyét.
(Forrás: MTI)

A konzervatív párti brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó, a keményvonalas tory Brexit-tábor által viszont mereven elvetett tartalékmegoldás, a backstop-záradék helyett kíván közelebbről még nem részletezett "alternatív megoldásokról" tárgyalni az EU-val, az unió azonban egyelőre elzárkózik az 585 oldalas Brexit-megállapodás újranyitásától.
Jeremy Hunt a csütörtöki BBC-műsorban azt mondta, hogy a kormány várhatóan néhány napon belül előáll alternatív javaslataival.
Hunt szerint ha ennél korábban sikerült előrelépést elérni, akkor nem biztos, hogy erre a hosszabbításra szükség lesz. "Jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg" - tette hozzá. Jeremy Hunt a legmagasabb rangú brit kormánytisztviselő, aki utalást tett a Brexit halasztásának lehetőségére, bár kormányzati szinten korábban is elhangzottak ilyen értelmű nyilatkozatok.
Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a múlt héten a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Londonnak szüksége lenne "pár hét haladékra" a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné.
Jeremy Hunt külügyminiszter hasonló értelmű csütörtöki nyilatkozatára azonban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtök délutáni tájékoztatóján úgy reagált, hogy Theresa May miniszterelnök álláspontja változatlan: az Egyesült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból. A Downing Street illetékese szerint a kormány tárgyal annak lehetőségéről is, hogy a parlament a jelenleg tervezettnél hosszabb ülésszakokat tartson a kilépési dátumig hátralévő időszakban, és ennek érdekében kezdeményezi a február közepén esedékes tíznapos parlamenti szünet eltörlését.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza, és Theresa May által 2017. március 29-én bejelentett aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben - egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján - kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.
A meghosszabbításra mindazonáltal van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, a cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. A londoni elemzői közösségben egy ideje szinte konszenzusos vélemény, hogy Nagy-Britannia nem lép ki március 29-én az EU-ból.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében például 55 százalékra taksálta a Brexit halasztásának esélyét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások