Búcsú a részvényektől?
Az elkövetkezendő tíz évben a becslések szerint a világ pénzügyi eszközei között nagymértékben csökkenhet a részvények jelenléti aránya.
Ennek következtében, a vállalatok növekedéséhez szükséges részvénykereslet elmaradhat a jelenlegi részvénymennyiségtől. Így a részvények jóval olcsóbbá válnak majd, de maga a részvények kibocsájtása drágább lesz a vállalatok számára. A vállalatok növekedését így részvények helyett kötvénykibocsájtással és kölcsönök felvételével oldhatják meg.
Az esetleg megnövekedett adósság a vállalatoknál a piac folyamatos változásához vezethet, ami pedig egy nagyobb mértékű recessziót, és újabb adóssághullámot hozhat.
A McKinsey elemzéséből kiderült, hogy habár a feltörekvő országok befektetőihez a világ 198 ezermilliárd dollárosra becsült pénzügyi eszközállományának összesen mintegy 21 százaléka tartozik, ez a szám vélhetően tíz éven belül igencsak megugrik majd. Elsősorban azért, mert a feltörekvő országok vagyona gyors mértékben növekszik, másrészt pedig mert az akkorra várt és előre felbecsült pénzügyi vagyon összesen 30-36 százaléka lesz a fejlődő országok kezében.
A legtöbb pénzügyi eszköz jelenleg az európai, a japán, és az amerikai háztartásoknál, bankokat illetően pedig az európai bankoknál és az amerikai nyugdíjalapoknál van.
A feltörekvő országok közül többszörösen is Kína játssza a domináns szerepet, egyrészt mert ő van legelöl, másrész pedig összesen annyi pénzügyi vagyon van a „kezében”, mint az összes többi feltörekvő országnak együtt. A jelenlegi pénzügyi előrejelzések szerint tíz éven belül, körülbelül 2020-ban Kína és Japán együttvéve a világ pénzügyi vagyonának 50-60 százalékát fogja birtokolni.
Ma tehát az a jellemző, hogy a világ pénzügyi eszközeinek egyre nagyobb hányada a feltörekvő országok befektetőinek a birtokában van, azonban rájuk sokkal inkább az jellemző, hogy vagyonukat bankbetétekbe, semmint kockázatos részvényekbe fektetik be. A részvények szempontjából igazán az számít kulcskérdésnek, hogy a közeljövőben levő betéteket preferáló fejlődő megtakarítók mennyire lesznek hajlandóak vagyonukat kevésbé biztonságos, kockázatos eszközökbe, részvényekbe befektetni.
Az elmúlt évszázadban az volt a tapasztalat, hogy a hatalmas vagyonokból sokat fektetnek részvényekbe a nagyobb hozam reményében. Azonban a fejlődő országokban ehhez szükség lenne a kis részvényesi jogok, a vállalati transzparencia és a piaci likviditás erősítésére is. Hir.ma (forrás: portfolio.hu)
Ennek következtében, a vállalatok növekedéséhez szükséges részvénykereslet elmaradhat a jelenlegi részvénymennyiségtől. Így a részvények jóval olcsóbbá válnak majd, de maga a részvények kibocsájtása drágább lesz a vállalatok számára. A vállalatok növekedését így részvények helyett kötvénykibocsájtással és kölcsönök felvételével oldhatják meg.
Az esetleg megnövekedett adósság a vállalatoknál a piac folyamatos változásához vezethet, ami pedig egy nagyobb mértékű recessziót, és újabb adóssághullámot hozhat.
A jelenlegi időszakban az előbb említett folyamat kedvezőtlen lenne, hiszen a magán, és az állami szektor eladósodottságának leépítése folyik éppen.
A McKinsey elemzéséből kiderült, hogy habár a feltörekvő országok befektetőihez a világ 198 ezermilliárd dollárosra becsült pénzügyi eszközállományának összesen mintegy 21 százaléka tartozik, ez a szám vélhetően tíz éven belül igencsak megugrik majd. Elsősorban azért, mert a feltörekvő országok vagyona gyors mértékben növekszik, másrészt pedig mert az akkorra várt és előre felbecsült pénzügyi vagyon összesen 30-36 százaléka lesz a fejlődő országok kezében.
A legtöbb pénzügyi eszköz jelenleg az európai, a japán, és az amerikai háztartásoknál, bankokat illetően pedig az európai bankoknál és az amerikai nyugdíjalapoknál van.
A feltörekvő országok közül többszörösen is Kína játssza a domináns szerepet, egyrészt mert ő van legelöl, másrész pedig összesen annyi pénzügyi vagyon van a „kezében”, mint az összes többi feltörekvő országnak együtt. A jelenlegi pénzügyi előrejelzések szerint tíz éven belül, körülbelül 2020-ban Kína és Japán együttvéve a világ pénzügyi vagyonának 50-60 százalékát fogja birtokolni.
Ma tehát az a jellemző, hogy a világ pénzügyi eszközeinek egyre nagyobb hányada a feltörekvő országok befektetőinek a birtokában van, azonban rájuk sokkal inkább az jellemző, hogy vagyonukat bankbetétekbe, semmint kockázatos részvényekbe fektetik be. A részvények szempontjából igazán az számít kulcskérdésnek, hogy a közeljövőben levő betéteket preferáló fejlődő megtakarítók mennyire lesznek hajlandóak vagyonukat kevésbé biztonságos, kockázatos eszközökbe, részvényekbe befektetni.
Az elmúlt évszázadban az volt a tapasztalat, hogy a hatalmas vagyonokból sokat fektetnek részvényekbe a nagyobb hozam reményében. Azonban a fejlődő országokban ehhez szükség lenne a kis részvényesi jogok, a vállalati transzparencia és a piaci likviditás erősítésére is. Hir.ma (forrás: portfolio.hu)
Hozzászólások