CDU-s politikus: az "elbocsátás kultúrájára" is szüksége van Németországnak
Németországban az utóbbi napok menekültek által elkövetett támadásai miatt a közbiztonság erősítése mellett a menekültügyi szabályok szigorítása is napirendre került, a kormányzó jobbközép CDU egy tekintélyes belügyi szakpolitikusa például egy keddi lapinterjúban azt mondta, hogy az elutasított menedékkérők következetes kitoloncolásával ki kell alakítani az "elbocsátás kultúráját".
Armin Schuster parlamenti (Bundestag-) képviselő - aki korábban a német határ lezárását szorgalmazó CDU-s politikusok szószólója volt - a Stuttgarter Zeitung című lapban kedden a menekültek integrációjával kapcsolatban elterjedt kifejezésre, a befogadás kultúrájára utalva hangsúlyozta, hogy az elbocsátás, búcsúzás kultúrájára és nagyobb szigorúságra is szükség van, mert a jogállami működést az érkező menekültek igen engedékenynek érzékelik és "egyesek azt gondolhatják, hogy bármit megengedhetnek maguknak".
A CDU-ban és a koalíciós társ szociáldemokratáknál (SPD) mások is határozottabb fellépést sürgetnek az elutasított vagy bűncselekményért elítélt menedékkérőkkel szemben, a CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő pedig azt is felvetette, hogy nem kell ragaszkodni a menekültügyi gyakorlat egyik alapvetéséhez, miszerint senkit sem szabad kitoloncolni háborús övezetbe.
A politikus a Münchner Merkur című lapban kedden jelezte, hogy ez a "konszenzus" nem lehet örökérvényű, és "komolyan meg kell fontolni", hogy miként kellene eljárni a törvénnyel összeütközésbe kerülő vagy közveszélyes menekültekkel, menedékkérőkkel szemben.
Horst Seehofer és a CDU/CSU több vezető politikusa azt is sürgeti, hogy valamennyi menedékkérőt vegyék biztonsági ellenőrzés alá, azokat is, akiket már átvilágítottak. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter pedig már az első támadás, a július 18-án Würzburg mellett történt baltás-késes merénylet után sürgette, hogy az újonnan érkező menedékkérőket csak a személyazonosságuk megállapítása után engedjék be az országba.
A szövetségi kormány adatai szerint az idén minden korábbinál magasabbra emelkedett az önként távozó vagy kitoloncolt jogosulatlan menedékkérők száma. Május végéig mintegy 25 ezren hagyták el az országot önként és 12 ezer kitoloncolást hajtottak végre.
Würzburgnál egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 24-én egy szíriai menedékkérő Reutlingenben egy embert megölt, kettőt megsebesített egy 80 centiméteres pengéjű húsvágó késsel. Ugyancsak július 24-én egy szíriai férfi - akinek menedékkérelmét elutasították - felrobbantotta magát Ansbachban egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek.
A würzburgi és az ansbachi támadást a hatóságok iszlamista terrorcselekményként tartják számon, a reutlingeni eset hátterében valószínűleg párkapcsolati gondok vannak.
A "Németország véres hete" néven is emlegetett utóbbi napok negyedik vérengzése Münchenben történt, ahol július 22-én egy iráni-német kettős állampolgár kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával.
MTI
Armin Schuster parlamenti (Bundestag-) képviselő - aki korábban a német határ lezárását szorgalmazó CDU-s politikusok szószólója volt - a Stuttgarter Zeitung című lapban kedden a menekültek integrációjával kapcsolatban elterjedt kifejezésre, a befogadás kultúrájára utalva hangsúlyozta, hogy az elbocsátás, búcsúzás kultúrájára és nagyobb szigorúságra is szükség van, mert a jogállami működést az érkező menekültek igen engedékenynek érzékelik és "egyesek azt gondolhatják, hogy bármit megengedhetnek maguknak".
A CDU-ban és a koalíciós társ szociáldemokratáknál (SPD) mások is határozottabb fellépést sürgetnek az elutasított vagy bűncselekményért elítélt menedékkérőkkel szemben, a CDU bajor testvérpártja, a CSU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő pedig azt is felvetette, hogy nem kell ragaszkodni a menekültügyi gyakorlat egyik alapvetéséhez, miszerint senkit sem szabad kitoloncolni háborús övezetbe.
A politikus a Münchner Merkur című lapban kedden jelezte, hogy ez a "konszenzus" nem lehet örökérvényű, és "komolyan meg kell fontolni", hogy miként kellene eljárni a törvénnyel összeütközésbe kerülő vagy közveszélyes menekültekkel, menedékkérőkkel szemben.
Horst Seehofer és a CDU/CSU több vezető politikusa azt is sürgeti, hogy valamennyi menedékkérőt vegyék biztonsági ellenőrzés alá, azokat is, akiket már átvilágítottak. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter pedig már az első támadás, a július 18-án Würzburg mellett történt baltás-késes merénylet után sürgette, hogy az újonnan érkező menedékkérőket csak a személyazonosságuk megállapítása után engedjék be az országba.
A szövetségi kormány adatai szerint az idén minden korábbinál magasabbra emelkedett az önként távozó vagy kitoloncolt jogosulatlan menedékkérők száma. Május végéig mintegy 25 ezren hagyták el az országot önként és 12 ezer kitoloncolást hajtottak végre.
Würzburgnál egy bizonytalan személyazonosságú menedékkérő megsebesített öt embert. Rárontott a rendőrökre is, ezért lelőtték. Július 24-én egy szíriai menedékkérő Reutlingenben egy embert megölt, kettőt megsebesített egy 80 centiméteres pengéjű húsvágó késsel. Ugyancsak július 24-én egy szíriai férfi - akinek menedékkérelmét elutasították - felrobbantotta magát Ansbachban egy fesztivál közelében; a férfi életét vesztette, tizenöten megsebesültek.
A würzburgi és az ansbachi támadást a hatóságok iszlamista terrorcselekményként tartják számon, a reutlingeni eset hátterében valószínűleg párkapcsolati gondok vannak.
A "Németország véres hete" néven is emlegetett utóbbi napok negyedik vérengzése Münchenben történt, ahol július 22-én egy iráni-német kettős állampolgár kilenc embert agyonlőtt, majd végzett magával.
MTI
Hozzászólások