CIA-jelentés - Az Egyesült Államok már 1993-ban tervezte Szerbia bombázását
A szerbiai katonai célpontok bombázását az Egyesült Államok már 1993-ban is mérlegelte annak érdekében, hogy megakadályozzák az úgynevezett Nagy-Szerbia létrejöttét - olvasható az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik jelentésében, amelyet 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól.
A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv térség - közöttük Szerbia - tömegtájékoztató eszközei.
A Nagyobb Szerbia: a 90-es évek balkáni bajkeverője címet viselő jelentésben több lépés is szerepel arra vonatkozóan, hogyan lehetne megakadályozni az úgynevezett Nagy-Szerbia megalakítását. Ezek között szerepel a Szerbiával szembeni kemény szankciók bevezetése, az ország politikai kirekesztése a nemzetközi kapcsolatokból, Bosznia és Horvátország felfegyverzése, a bosnyákok számára biztonságos területek kialakítása Boszniában, légitámadások Bosznia területén, és "lehetséges légitámadásokkal való fenyegetés, illetve azok megvalósítása szerb katonai célpontok ellen".
A CIA szakértői úgy értékelték, hogy a Nagy-Szerbia folyamatos problémaforrás lesz a Balkánon a 90-es évek nagy részében. "Amikor Belgrád megszilárdítja erejét és területét, valószínűleg a szomszédos országokban is gondokat okoz majd, etnikai tisztogatást indít el Koszovóban, és tömegpusztításra alkalmas fegyverekre, például vegyi fegyverekre is szert tehet. Nagy-Szerbia valószínűleg nem habozik majd, hogy határain kívül kisebb erőszakot alkalmazzon, és megpróbálja Bosznia és Macedónia nem szerbek lakta részére, valamint a horvát tengerpartra is kiterjeszteni területi fennhatóságát" - fogalmazott a CIA.
"Arra számítunk, hogy a nacionalisták, a katonaság és a rendőrség támogatni fogja Milosevicet a hatékony embargó, a dolgozók nehéz helyzete és a hiperinfláció ellenére is. Ha ez mind megtörténik, valamint Szerbia jelentős területeket veszít Boszniában és Horvátországban, véleményünk szerint csak akkor fogják a nacionalisták és a katonák megdönteni a milosevici rezsimet. Azonban ha Milosevic távozna, akkor is a nacionalisták kezében maradna Belgrád. Szerbia továbbra is kitartana amellett, hogy erővel is létrehozza az etnikailag tiszta Nagy-Szerbiát. A koszovói albánokat viszont meg lehetne menteni az etnikai tisztogatástól, ha Milosevicnél gyengébb lenne az utódja" - áll a jelentésben.
Egy másik, 1993 februárjában kelt jelentés, amelyet a Vecernje Novosti című szerbiai napilap ismertetett internetes oldalán, pedig a lehetséges szerbiai reakciókat is elemzi. A lap szerint a húsz évvel ezelőtt leírtak egy alternatív történelmet bemutató filmforgatókönyvre hasonlítanak. Eszerint a politikai elszigeteltségre a szerb vezetés akár úgy is reagálhatott volna, hogy külföldi diplomatákat ejt fogságba. Az amerikai hírszerzők attól is féltek, hogy a szerb félkatonai egységek terrortámadásokat indítanak különböző nyugati országok ellen - írta a szerbiai lap.
MTI
A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv térség - közöttük Szerbia - tömegtájékoztató eszközei.
A Nagyobb Szerbia: a 90-es évek balkáni bajkeverője címet viselő jelentésben több lépés is szerepel arra vonatkozóan, hogyan lehetne megakadályozni az úgynevezett Nagy-Szerbia megalakítását. Ezek között szerepel a Szerbiával szembeni kemény szankciók bevezetése, az ország politikai kirekesztése a nemzetközi kapcsolatokból, Bosznia és Horvátország felfegyverzése, a bosnyákok számára biztonságos területek kialakítása Boszniában, légitámadások Bosznia területén, és "lehetséges légitámadásokkal való fenyegetés, illetve azok megvalósítása szerb katonai célpontok ellen".
A CIA szakértői úgy értékelték, hogy a Nagy-Szerbia folyamatos problémaforrás lesz a Balkánon a 90-es évek nagy részében. "Amikor Belgrád megszilárdítja erejét és területét, valószínűleg a szomszédos országokban is gondokat okoz majd, etnikai tisztogatást indít el Koszovóban, és tömegpusztításra alkalmas fegyverekre, például vegyi fegyverekre is szert tehet. Nagy-Szerbia valószínűleg nem habozik majd, hogy határain kívül kisebb erőszakot alkalmazzon, és megpróbálja Bosznia és Macedónia nem szerbek lakta részére, valamint a horvát tengerpartra is kiterjeszteni területi fennhatóságát" - fogalmazott a CIA.
"Arra számítunk, hogy a nacionalisták, a katonaság és a rendőrség támogatni fogja Milosevicet a hatékony embargó, a dolgozók nehéz helyzete és a hiperinfláció ellenére is. Ha ez mind megtörténik, valamint Szerbia jelentős területeket veszít Boszniában és Horvátországban, véleményünk szerint csak akkor fogják a nacionalisták és a katonák megdönteni a milosevici rezsimet. Azonban ha Milosevic távozna, akkor is a nacionalisták kezében maradna Belgrád. Szerbia továbbra is kitartana amellett, hogy erővel is létrehozza az etnikailag tiszta Nagy-Szerbiát. A koszovói albánokat viszont meg lehetne menteni az etnikai tisztogatástól, ha Milosevicnél gyengébb lenne az utódja" - áll a jelentésben.
Egy másik, 1993 februárjában kelt jelentés, amelyet a Vecernje Novosti című szerbiai napilap ismertetett internetes oldalán, pedig a lehetséges szerbiai reakciókat is elemzi. A lap szerint a húsz évvel ezelőtt leírtak egy alternatív történelmet bemutató filmforgatókönyvre hasonlítanak. Eszerint a politikai elszigeteltségre a szerb vezetés akár úgy is reagálhatott volna, hogy külföldi diplomatákat ejt fogságba. Az amerikai hírszerzők attól is féltek, hogy a szerb félkatonai egységek terrortámadásokat indítanak különböző nyugati országok ellen - írta a szerbiai lap.
MTI
Hozzászólások