Dönteni kell a felmelegedés korlátozásáról, a terhek elosztásáról

A Föld hőmérséklet-emelkedésének korlátozása, a terhek nemzetek közti elosztása, a kitűzött célok finanszírozása mind olyan kérdések és témák, amelyek a november 30-án kezdődő párizsi klímakonferencián megvitatásra várnak.enszköz7A francia fővárosban hétfőn kezdődő, két héten át tartó ENSZ-klímacsúcs célja, hogy az országok most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá. Az egyezmény a 2020-ban lejáró kiotói megállapodást váltaná fel.
Az egyik legfontosabb téma a felmelegedés mértékének maximalizálása.

A kis szigetállamok, melyeket leginkább fenyeget a tengerszint emelkedése, új kötelezettségvállalási alap megteremtését akarják.
Elképzelésük szerint a Föld hőmérséklete 2100-ig nem emelkedhet 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti időszakhoz képest.

Ez elég nagyravágyó cél lenne, hiszen a 2009-es koppenhágai klímakonferencián a résztvevők még csupán "tudomásul vették", hogy a Föld hőmérséklete legfeljebb két Celsius-fokkal emelkedhet. Ha az országok az üvegházhatású gázok kibocsátását olyan nagy mértékben csökkentik is, mint ahogyan az a konferencia előtt bejelentett nemzeti klímacéljaikban szerepel, az ENSZ adatai szerint a bolygó főmérséklete akkor is 2,7 Celsius-fokkal emelkedik.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) pedig egy 3-3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést vesz alapul.
A Föld 1850 óta már 0,8 Celsius-fokot melegedett. A konferencia egyik legvitásabb kérdése a terhek eloszlása lehet.

Történelmi szempontból nézve ugyanis elsősorban az ipari államok pumpálták a legtöbb, légkört károsító gázt a levegőbe, de egy ideje már a gyorsan fejlődő országok - India és Kína - is jelentős szerepet játszanak a hőmérséklet emelkedésében. Ezek a nemzetek azonban arra hivatkoznak, hogy nekik is jogukban áll felzárkózni a gazdag országokhoz.

Tárgyalni kell azt a kérdést is, hogy vajon a világ gazdaságának az évszázad végéig széndioxid-kibocsátás nélkül kell-e teljesítenie, mint ahogyan azt a G7-országok javasolják, vagy a kibocsátás maximális mértékének elérése után kellene csökkenteni azt.

A konferencián résztvevő 195 ország mindegyike megfogalmazza saját, nemzeti klímacéljait. A párizsi csúcs célja, hogy a jövőben ezek a nemzetek rendszeresen és alaposan beszámoljanak a kibocsátásuk mértékéről és idomuljanak a globális célokhoz.

A terhek eloszlása mellett a finanszírozás kérdése lehet az egyik legvitásabb kérdés. Sok szegényebb ország nagyratörő klímacélokat tűzött ki, ugyanakkor jelezték, hogy megvalósításukhoz az ipari országok anyagi támogatására van szükségük.

Az ipari országok évekkel ezelőtt megígérték, hogy 2020-tól a fejlődő országok évente 100 milliárd dollárt kapnak, amivel az a szándékuk, hogy segítsék a megújuló energiák kialakítását és a hőmérséklet-emelkedéssel járó következmények kezelését.

Az összeg még nincs meg, és az országok arról is vitáznak, pontosan mi tartozik a finanszírozott ügyek közé. Az ipari országok ráadásul ragaszkodnak ahhoz, hogy a pénz állami és privát befektetések elegye legyen, miközben egy sor fejlődő ország szerint a teljes összegnek állami pénzből kell származnia.

A kötelezettség kérdéséről szóló vita már november elején elkezdődött, amikor John Kerry amerikai külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában elmondta, az Egyesült Államok nem ír alá olyan jogi kötelezettséggel járó klímaegyezményt, mint amilyen az 1997-es Kiotói egyezmény volt. Franciaország szerint ugyanakkor az egyezménynek kötelező érvényűnek kell lennie.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megrázó fotók: éhhalál fenyegeti a csontsovány szír babát -18+

Megrázó fotók: éhhalál fenyegeti a csontsovány szír babát -18+

A kórosan alultáplált csecsemő képei viharos gyorsasággal terjedtek el a neten.

Migránsok uralta no-go zónákba katonákat vezényelnének a svédek

Migránsok uralta no-go zónákba katonákat vezényelnének a svédek

A svédek egyre drasztikusabb lépéseket hoznak a migránsok miatt kialakult áldatlan állapotok ellen.

Őszi ünnepek és érdekességek a világból

Őszi ünnepek és érdekességek a világból

Tudod mit ünnepelnek Kínában ősszel vagy épp Izlandon? Rengeteg érdekesség és különböző hagyomány kapcsolódik az őszhöz, amit érdemes megismerni.

Migránsok ezreinek kitoloncolásával szenvednek a svéd hatóságok

Migránsok ezreinek kitoloncolásával szenvednek a svéd hatóságok

Svédországban migránsok ezreit kéne kiutasítani, de nem járnak sikerrel a hatóságok.

Migránsok ezreinek eltartásából most lett elegük a dánoknak

Migránsok ezreinek eltartásából most lett elegük a dánoknak

Dánia nem akar több bevándorlót befogadni a párhuzamos társadalom kialakulásának egyre nagyobb veszélye miatt.

Svéd ügyvédnő kiakadt azon, mennyi erőszakot követnek el a migránsok az országban

Svéd ügyvédnő kiakadt azon, mennyi erőszakot követnek el a migránsok az országban

A svéd ügyvédnő a közösségi oldalán panaszolta el milyen sok ügye van a bevándorlók miatt

Nyíló "VIRÁG LÁMPÁK"

Nyíló "VIRÁG LÁMPÁK"

A "VIRÁG LÁMPÁK" akkor nyílnak ha alá állnak az emberek

Próbaidőt kapott a nő, aki ezt művelte 8 hónapos gyerekével – fotó

Próbaidőt kapott a nő, aki ezt művelte 8 hónapos gyerekével – fotó

A 26 éves nő enyhe büntetése felháborította a gyerekek apját és az internetezőket is.

Brüsszelben több 100 migráns sátortáborozik egy parkban

Brüsszelben több 100 migráns sátortáborozik egy parkban

A belga belügyminiszter nem akar a calais-i hoz hasonló állapotokat a fővárosban.

Miért pont Spanyolországban követett el terrorakciót az Iszlám Állam?

Miért pont Spanyolországban követett el terrorakciót az Iszlám Állam?

Szimbolikus célpont lehetett Barcelona és Cambrils.

http://ujhazak.com