Egyiptomban több mint ezer éhségsztrájkoló követeli a "lelkiismereti foglyok" szabadon engedését
Ezer fölé emelkedett Egyiptomban a "lelkiismereti foglyok" szabadon engedéséért kampányoló éhségsztrájkolók száma - írja csütörtöki számában a Daily News Egypt című napilap.
A börtönök falain belül is közel száz ember tagadja meg magától az ételt az angol nyelvű független napilap tudósítása szerint. Leghosszabb ideje a tavaly augusztusban őrizetbe vett Mohamed Szultán egyiptomi-amerikai aktivista éhségsztrájkol.
A férfi több mint 240 napja nem evett, így tiltakozva a számtalan alkalommal meghosszabbított előzetes fogva tartása ellen.
Szombaton hét politikai párt jelentette be, hogy ideiglenesen csatlakozik az egyre nagyobb méreteket öltő tiltakozóakcióhoz, amelyet több civil csoport is testületileg támogat.
Sokan egy tavaly ősszel hozott jogszabály kapcsán kerültek rács mögé. A rendelkezés lényegesen korlátozza a jogszerű tüntetéseket, azokat szigorú előfeltételekhez és hatósági engedélyekhez köti. Kritikus hangok szerint a tíz főn felüli létszámú - magánjellegű, vagy nyilvános - gyülekezésekre vonatkozó rendelet hatékony jogi alapot szolgáltat a kormányellenes tüntetések megakadályozásához.
Barack Obama egy kedden tartott beszédében személyesen említette a fenti jogszabály megsértése miatt jelenleg hároméves börtönbüntetését töltő Ahmed Máher népszerű aktivistát, akinek mielőbbi szabadon engedését sürgette az amerikai elnök.
Egyiptomban az ott működő terrorcsoportok elleni küzdelemre, és az iszlamista rezsim tavaly nyári megbuktatását követő, gyakran véres kimenetelű tömegtüntetésekre hivatkozva több olyan határozatot is hoztak, amelyeket egyiptomi és nemzetközi emberi jogi szervezetek alkotmányellenesnek tartanak. Egy két hete hozott szabály értelmében például mindenfajta politikai szerveződés és csoportosulás szigorúan tilos az ország egyetemeinek falain belül.
Vasárnap Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök aláírásával szentesítette az egyiptomi büntetőtörvénykönyv 78. cikkének módosított változatát, amely szerint életfogytiglani szabadságvesztéssel kell számolnia mindenkinek, aki az ország érdekeit és biztonságát veszélyeztető helyi, vagy külföldről érkező anyagi, illetve logisztikai jellegű támogatásban részesül. Kormányalkalmazottak esetében halálbüntetés jár a rendelkezés megszegéséért.
Egyiptomi emberi jogi ügyvédek szerint az "ország érdekeinek és biztonságának veszélyeztetése" olyan - gyakran alkalmazott - homályos vádak, amelyek könnyen felhasználóak a kormány által kényelmetlennek megítélt civil szervezetek ellen is.
MTI
A börtönök falain belül is közel száz ember tagadja meg magától az ételt az angol nyelvű független napilap tudósítása szerint. Leghosszabb ideje a tavaly augusztusban őrizetbe vett Mohamed Szultán egyiptomi-amerikai aktivista éhségsztrájkol.A férfi több mint 240 napja nem evett, így tiltakozva a számtalan alkalommal meghosszabbított előzetes fogva tartása ellen.
Szultán a hírhedt kairói Tóra börtön egyik magánzárkájában várja pere kezdetét, amikor éppen nem a börtönkórházban kezelik rohamosan romló egészségügyi állapota miatt.
Szombaton hét politikai párt jelentette be, hogy ideiglenesen csatlakozik az egyre nagyobb méreteket öltő tiltakozóakcióhoz, amelyet több civil csoport is testületileg támogat.
Sokan egy tavaly ősszel hozott jogszabály kapcsán kerültek rács mögé. A rendelkezés lényegesen korlátozza a jogszerű tüntetéseket, azokat szigorú előfeltételekhez és hatósági engedélyekhez köti. Kritikus hangok szerint a tíz főn felüli létszámú - magánjellegű, vagy nyilvános - gyülekezésekre vonatkozó rendelet hatékony jogi alapot szolgáltat a kormányellenes tüntetések megakadályozásához.
Barack Obama egy kedden tartott beszédében személyesen említette a fenti jogszabály megsértése miatt jelenleg hároméves börtönbüntetését töltő Ahmed Máher népszerű aktivistát, akinek mielőbbi szabadon engedését sürgette az amerikai elnök.
Egyiptomban az ott működő terrorcsoportok elleni küzdelemre, és az iszlamista rezsim tavaly nyári megbuktatását követő, gyakran véres kimenetelű tömegtüntetésekre hivatkozva több olyan határozatot is hoztak, amelyeket egyiptomi és nemzetközi emberi jogi szervezetek alkotmányellenesnek tartanak. Egy két hete hozott szabály értelmében például mindenfajta politikai szerveződés és csoportosulás szigorúan tilos az ország egyetemeinek falain belül.
Vasárnap Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök aláírásával szentesítette az egyiptomi büntetőtörvénykönyv 78. cikkének módosított változatát, amely szerint életfogytiglani szabadságvesztéssel kell számolnia mindenkinek, aki az ország érdekeit és biztonságát veszélyeztető helyi, vagy külföldről érkező anyagi, illetve logisztikai jellegű támogatásban részesül. Kormányalkalmazottak esetében halálbüntetés jár a rendelkezés megszegéséért.
Egyiptomi emberi jogi ügyvédek szerint az "ország érdekeinek és biztonságának veszélyeztetése" olyan - gyakran alkalmazott - homályos vádak, amelyek könnyen felhasználóak a kormány által kényelmetlennek megítélt civil szervezetek ellen is.
MTI
Hozzászólások